Jeszenszky Géza: bár furcsa, de Putyinnak hála, az Európai Unió magára talál
A kérdés az, hogy valóban végérvényesen véget ért az a békés világ, amiben hetven évig élhettünk? Többek között erről is beszélgetett Jeszenszky Géza történész, volt külügyminiszter és nagykövet a Klikk TV Mélyvíz című műsorában Sebes Györggyel.
A hetven éve fennálló, patikamérlegen kialakított békés világrend konszenzuson alapult. Van-e bűnbak, aki miatt ez most felborulni látszik?
„Semmiképpen sem idealizálnám az elmúlt hetven évet, a hidegháború időszakát. Nem csak azért, mert akkor mi a Szovjetunó csatlósaként egy kommunista diktatúrában éltünk, de azért sem, mert a világ a hidegháború idején rettegett egy atomháborútól” – finomította a felvetést a professzor. Az ötvenes években „ez átjárta az emberi agyakat, Hirosima még közel volt, Sztálinnál sem lehetett tudni, hogy mikor mire képes.”
Ez a világ bő harminc éve szerencsére elmúlt, „voltak remények, hogy egy igazi, hosszú békekorszak következik be, s a demokrácia Vancouver-től Vlagyivosztokig elterjed. Az idei február 24-e, az Ukrajna elleni orosz támadás valóban egy új korszakot jelenthet a történelemben, de ezt még korai eldönteni.”
Az mindenesetre tény, hogy egy feszültebb, veszélyesebb időszak elé nézünk s hogy ez kin-min múlik? „Kizárólag Putyin politikáján.” Emlékeztetett, hogy az orosz elnök már a 2007-es müncheni biztonságpolitikai konferencián élesen kirohant a Nyugat ellen. Nyíltan hangoztatta, hogy a Szovjetunió felbomlása világtörténelmi katasztrófa. „Az orosz nacionalizmus tehát nem halt meg Sztálinnal vagy Nagy Péterrel.”
Viszont már „nem a tankok, hanem a bankok, legalábbis az energiafüggőség határozta meg az oroszfüggőséget, ami sajnos nagyon alkalmas a befolyásnövelésre. Orbán 2008-ban nagyon jól látta ezt a veszélyt és jogosan támadta Gyurcsány akkori miniszterelnököt, aki ezt az oroszflörtöt elkezdte. Az persze semmi ahhoz képest, ami azóta történt az orosz-magyar viszonyban. Engem, mint Antall József politikájának örökösét ez zavar a legjobban.”
Kínát persze nem lehet kihagyni ebből a világpolitikai fejtegetésből, főleg, hogy egyes vélemények szerint „Kína a jövő hatalma. De ha bekövetkezne, az egy hatalmas tragédia lenne. Kína egy soviniszta ország, meg van győződve a felsőbbrendűségéről. Továbbá Kína egyre erőteljesebben fegyverkezik, nem egy békés gazdasági nagyhatalom. Nemcsak Tajvan retteg tőle, hanem valamennyi szomszédja. Perspektivikusan nagyobb veszélyt jelent Oroszországnál, bár jelenleg nagyon okosan figyeli, hogy miként verekszik Oroszország Ukrajnán keresztül a demokratikus államokkal”.
Az Egyesült Államokban zajló folyamatokat Jeszenszky Géza volt nagykövetként is nagy rokonszenvvel s egyúttal aggodalommal figyeli. „Nem vonom kétségbe, hogy az amerikai népben ma is megvan az a sok jó szándék, idealizmus, amit évtizedekkel ezelőtt tapasztaltam, de eközben olyan mély megosztottság jött létre, ami legfeljebb az amerikai polgárháború előtti éveket jellemezte. Ez egyértelműen gyengíti az országot. Ezzel együtt meggyőződésem, hogy az atlantizmus jelenti a világ demokráciájának jövőjét. Bármennyire is furcsa, de most Putyinnak hála, az Európai Unió magára talált.”
A Klikk TV Mélyvíz című műsora ide kattintva nézhető meg.
