Jobban bízunk Brüsszelben, mint Orbánékban
Tíz európai közül hat optimista az unió jövőjével kapcsolatban, a magyarok még derűlátóbbak, 68 százalékuk szerint biztató az EU közeljövője. Ez egyetlen év alatt 11 százalékos növekedés pont akkor, amikor a kormány folyamatosan Brüsszelnek üzent, szabadságharcot folytatott.
Az Európai Unió az elmúlt tíz év során még sohasem volt olyan népszerű, az együttműködés eszméjét még sohasem támogatták annyian, mint most. A magyarok eurót akarnak, nagyra értékelik az emberek, áruk és eszmék szabad áramlásának ügyét, 84 százalékuk büszkén vallja magát uniós polgárnak.
A fentebbi állításokat a közelmúltban nyilvánosságra hozott Eurobarometer-vizsgálatból merítette a 168ora.hu, amelynek során a közvélemény-kutatók júniusban 27 464 ember véleményét kérdezték meg az integrációs gazdaság és politika működéséről.
A megkérdezettek 44 százaléka bízik az unió intézményeiben, ez 10 százalékponttal magasabb érték, mint a nemzeti kormányok és parlamentek bizalmi indexe, és csupán 34 százalék mondta bizalmatlannak magát. Tíz megkérdezett közül hat optimizmussal tekint az EU jövőjére, 56 százalék úgy tapasztalja, hogy az ő szava is számít Brüsszelben.
A most nyilvánosságra hozott elemzés szerint az európaiak közös, az unióra vonatkozó aggodalmai között első helyen áll a migráció ügye 34 százalékkal. Ez 6 százalékos csökkenést mutat tavaly óta, míg pont ennyivel növekedett azok aránya, akik a klímaváltozást tartják a leginkább fenyegető jelenségnek. Ezt 22 százalék említette.
A gazdaság ügye csak a harmadik helyre került 18 százalékkal, ugyanennyien aggódnak elsősorban a terrorizmus miatt. Magyarországon minden második megkérdezett az első helyre tette a migráció ügyét (49 százalék), második helyen a terrorizmust említették (23 százalék), míg a harmadik helyre 22 százalékkal a klímaváltozás ügye került.
Az uniós polgárok közül 2009 óta most bíznak legtöbben az uniós intézményrendszerben, tíz százalékpontnyival többen, mint a nemzeti törvényhozásokban és kormányokban. Ez 2010 óta a legnagyobb hasadás a közös és a nemzeti politizálás megítélésében.
Nagyjából hasonló a helyzet Magyarországon is, csak nálunk még erősebb a nemzetközi intézményrendszer iránti bizalom, ami egy év alatt 7 pontos emelkedést jelez. Érdekes módon ez a változás épp a Sargentini-jelentés évében következett be. A magyarok közül tízszázaléknyival kevesebben hisznek a hazai törvényhozás tevékenységében, és csak kicsit jobb a kormány megítélése.
