Jogos Matolcsy kritikája, de azt nem ismeri el, hogy neki is szerepe van a lejtmenetben
Sok igazság van abban, amit Matolcsy állít, de egyetlen ponton – nem véletlenül – téved, nevezetesen, hogy neki ehhez semmi köze, hiszen az ő felelőssége is súlyos; az azonban tény, hogy a kormány és az MNB összevetéséből az utóbbi jön ki jobban. Így reagált Katona Tamás a jegybank elnökének újabb komoly kormánybírálatot tartalmazó beszédére, amelynek a fő üzenet az, hogy utat tévesztett a kormány, s gazdaságpolitikai fordulatra van szükség. Ugyanakkor árulkodó, amiről nem beszélt a jegybank elnöke, például az európai uniós kapcsolatrendszerről, s az is érdekes, hogy Orbánt nem bírálta. Viharnak tűnhet ez a biliben – véli a Központi Statisztikai Hivatal korábbi elnöke, aki megjegyezte: nem lehet véletlen, hogy most szivárgott ki a kormány szándéka a komoly választási költekezés megindítására az év végén.
Mint arról a Hírklikk is beszámolt, Matolcsy György, a Magyar Nemzeti Bank elnöke az idei Közgazdász-vándorgyűlésen kemény üzenetet fogalmazott meg a kormány gazdaságpolitikájáról: teljes fordulatra lenne szükség a gazdaságpolitikában, mert megint utat tévesztett az ország – mondta. Szerinte a 2010-2019-es évtizedet megnyerték, az úttévesztés 2021-ben indult el, s a mostani évtizedet el is fogjuk veszteni, a 2030-ra kitűzött célt nem fogjuk elérni. Komoly hiba volt, hogy a kormány elengedte az államháztartás hiányát, miként az is, hogy nem csatlakozott az MNB által vitt antiinflációs politikához – rótta fel. Az uniós felzárkózás megállt, sőt, 2023-már csak az unió 23. legfejlettebb állama volt Magyarország.
A fordulatot szerinte azt jelentette, hogy a kormány elindította az erőltetett gazdasági növekedést, költekezést, s elfogadta a hibás érvelést, hogy a magas infláció jót tesz a költségvetési bevételeknek. De – miután a lakosságnak elfogyott a pénze – az is tévedés, hogy a növekvő reálbérekből automatikus fogyasztás lesz. Szóba hozta, hogy nem nőtt a nyugdíjak és a szociális ellátások reálértéke. Mindez egybevetve „egy középosztályellenes gazdaságpolitikai fordulatot” generált.
Nem volt reális Orbán 2019-ben megfogalmazott célja, hogy 2030-ra az EU öt legfejlettebb országa közé kerüljünk, aminek az oka, hogy nincs jövőképe az országnak – szögezte le. A külföldi beruházásoktól nem leszünk gazdagok, ezek ugyanis kevésbé növelik a nemzeti jövedelmet. A nyereség nem a termelésben, hanem az értékesítésben és a fejlesztésben van – hívta fel a figyelmet a jegybank elnöke.
Matolcsy szerint elfogadhatatlan az államháztartás magas hiánya, ezért vissza kell térni az egyensúlyi növekedéshez. Ennek első lépése az egyensúly megteremtése, vagyis az államháztartási hiány csökkentése. Elodázhatatlannak nevezte a rendelkezésre álló pénzügyi források újra osztását. Új otthonteremtési programot sürgetett, s a kormány által erőltetett újra iparosítás helyett a szolgáltató szektor fejlesztését. Minden forrást, amit ma a kormány a külföldi tőke behozatalára fordít, azt a tudásfejlesztésre (oktatásra) és magyar tulajdonú technológiák fejlesztésre kell fordítani – szögezte le.
Lesz-e, lehet-e hatással bármire Matolcsy éles bírálata? Használ-e bármilyen szinten és mértékben a magyar gazdaságnak, ha a jegybak elnöke odamondogat? Katona Tamást kerestük meg a kérdéssel.
„Ez teljes egészében kizárt, nem véletlenül mondta azt Orbán Balázs, amit” – reagált, arra utalva, hogy (mint azt a Hírklikk is megírta) a miniszterelnök politikai igazgatója szerint az MNB elnökének régi időre visszanyúló személyes jellegű feloldhatatlan vitája van a magyar gazdaságirányításért felelős miniszterrel, Nagy Mártonnal, s bár az ellentét megterheli a magyar gazdaságot, a vita legkésőbb a jövő év március 3-án, a jelenlegi jegybankelnök mandátumának végével megszűnik. „Addig már guggolva is kibírjuk" – fogalmazott Orbán Balázs.
A Központi Statisztikai Hivatal korábbi elnöke szerint pedig sok igazság van abban, amit Matolcsy állít, de egyetlen ponton – nem véletlenül – téved, nevezetesen, hogy neki ehhez semmi köze, merthogy az ő felelőssége is súlyos. Nem véletlenül nevezte őt Orbán a jobbkezének. Az tény, hogy a jelenlegi jegybankelnök önkritikusan elismert három „úttévesztős” évet, arról azonban nem beszélt, hogy az MNB is viszonylag később kapcsolt csak. Az persze igaz, hogy ha összehasonlítjuk a kormány és az MNB mai tevékenységét, akkor abból a jegybank jön ki jobban.
Matolcsynak igaza van abban is, hogy ez a gazdaságpolitika lecsúszáshoz vezet, „sőt, helyesebben már vezetett is” – jegyezte meg Katona. Az előadásban sorolt területeket érintő bírálatai megállják a helyüket, valóban hibás az iparpolitika, hibás az energiapolitika, hibás a munkaalapú társadalom koncepciója, gyenge a termelékenység, borzasztóan alacsony a hatékonyság – mutatott rá Katona. Nem véletlen, hogy az egy főre jutó fogyasztás mutatójában az Európai Unióban a 27.-ek vagyunk, vagyis utolsók – mondta, ironikusan megjegyezve: „ami persze abból a szempontból jó dolog, hogy amíg nem lesznek új tagok, nem csúszunk tovább, ez pedig legalább tíz évbe telik még”. Az inflációt illetően is egyet kell érteni a jegybank elnökével, abban, hogy a kormány felpörgette az inflációt.
Ugyanakkor Katona szerint árulkodó, amiről Matolcsy nem beszélt. Például nem bírálta magát a miniszterelnököt, „csak nem azért, mert attól tart, hogy ellenkező esetben a Magyar Nemzet már másnap elkezd foglalkozni Matolcsy Ádám viselt dolgaival?” – tette fel a költői kérdést a szakember, aki szerint a jegybankelnök nem hozta szóba a magyar kormány unióval kapcsolatos politikáját, az uniós kapcsolatrendszerét sem, „úgy látszik, ezzel egyetért”. Ez amúgy azért is volt feltűnő, mert közben pozitívan hozta szóba a kínai kapcsolatrendszert – jegyezte meg. „Ebből is az látszik, hogy Matolcsynak sok mindenben tényleg igaza van, de nem mindenben.”
Elismerte, hogy Matolcsynak tényleg volt egy víziója a gazdaságról, ami persze nagyon jelentős részben tévedés volt és emellett veszélyes is, de legalább ő komolyan gondolta azt, ugyanakkor az utóda láthatóan nem víziókban, hanem hatalmi kérdésekben gondolkodik, s azt mondja, amit Orbán hallani akar.
A jegybank élén Matolcsy utóda lehet ön szerint Nagy Márton? – kérdeztünk rá. Katona szerint nem erre gondolt, hanem arra, hogy Nagy Márton váltotta Matolcsyt, mint Orbán jobb keze, „azt persze nem tudni, hogy ez műkéz vagy valódi”. Ami a jegybankelnöki utód lehetséges személyét illeti, szerinte úgy tűnik, s a pletyka is erről szól – „bár persze bármi is megtörténhet” –, hogy Varga Mihály lehet a befutó. A pénzügyminisztert felmentették a gazdasági kabinetbeli tagsága alól, s hallani arról, hogy a Pénzügyminisztériumot ismét besorolják a gazdasági tárcába, ahogy egyébként az Matolcsy minisztersége alatt volt – sorolta a gyanús jeleket.
Vajon önmosdatás lehet Matolcsy célja? – vetettük fel végül, legalábbis eléggé kilóg ki a lóláb, hiszen a 2019 előtti gazdaságpolitikát nem bírálta. (Matolcsy 2010-2013-ban gazdasági miniszter volt, ő dolgozta ki és indította be Orbán hatalomátvétele után az új gazdaságpolitikát, aminek a megvalósítását 2013-as jegybankelnöki kinevezése után is minden eszközzel támogatta – egészen az elmúlt évekig.). Katona Tamás úgy látja, hogy nem csak ez motiválhatja a fideszes politikust. Részben valóban nem lehet mindegy a számára, hogyan marad fenn a neve, de valójában neki tényleg van egy víziója. S – mint oly sok politikus – arra persze már nem is emlékszik, hogy neki mi a felelőssége, igyekszik megszépíteni azt, hogy ő milyen szerepet játszott korábban.
Vihar tehát a biliben? – vetettük fel. Valóban annak tűnhet – mondta a szakértő, de azt azért megjegyezte, nem lehet véletlen, hogy most szivárgott ki a kormány szándéka a komoly választási költekezés megindítására az év végén, ahogy arról Bloomberg beszámolt. (Varga Mihály pénzügyminiszter a Portfoliónak cáfolta a hírt.)
(Matolcsy prezentációját itt lehet elolvasni, megnézni.)