Juhász Péter: az igazságkeresés az, ami engem visz
„Hagyjuk ki a külső érdekcsoportok érdekeit a játszmából, és az ott élőkkel foglalkozzunk. Akkor egy gyönyörű, élhető, a lakókról szóló Belvárost lehet létrehozni” – mondja Juhász Péter, aki az ellenzék polgármester-jelöltjeként az V. kerületet jelenleg vezető fideszes polgármester, Szentgyörgyvölgyi Péter kihívója. Juhász Péter kifejtette, amit mások politikának neveznek, azt ő a jogvédelem legmagasabb fokának tartja. Magyarországon ugyanis nincs jogállam, és a legmagasabb szintű jogvédő tevékenység a jogállam helyreállítása. Őt pedig az igazságkeresés hajtja.
Önt úgy ismerjük, hogy egy ideig jogvédőként, igazságkeresőként igen aktívan politizált, majd hosszú időre visszavonult a politikától. Most ismét visszatért, és ringbe száll az V. kerületi polgármesterségért. Valójában ki Juhász Péter? Politikus, vagy igazságkereső?
Én úgy szoktam mondani, hogy jogvédő vérem van, vagyis, ha definiálnom kell a saját identitásomat, akkor a jogvédő áll hozzám a legközelebb. Amikor Bajnai Gordon kérésére beszálltunk a politikába, úgy hagytam ott a TASZ romaprogramját – ahol jogvédelemmel foglalkoztam –, hogy a romák helyzetén azzal tudok a legtöbbet segíteni, ha a jogállam helyreállításában segédkezem. Azt, amit mások politikának neveznek, azt én a jogvédelem legmagasabb fokának tartom. Merthogy Magyarországon nincs jogállam, és a legmagasabb szintű jogvédő tevékenység a jogállam helyreállítását célozza. Én eleve így kerültem be a politikába. Ma is azt gondolom, hogy az a politika, amit én folytatok, igazából nem pártpolitika, nem leszűkített pártérdekek, vagy ideológiák mentén zajlik, hanem a keretrendszer felállításáért.
A polgármester-jelöltség nem mond ennek ellent?
A polgármester-jelöltségem úgy kerül ide, hogy azt látom, ellenzéki politikusnak ma ez a legmagasabb pozíció, amiben legalább egy kisebb csoportnak tud hatékonyan valamiféle jobb életet nyújtani. Vagyis, a kérdésére válaszolva, az igazságkeresés visz engem.
Tulajdonképpen ez motiválta abban, hogy visszatérjen a politikába?
Ez nagyon sokrétű, nagyon nehéz egy mondatban összefoglalnom, de igen. Nagyjából ez. Azt gondolom, hogy az V. kerület – túl a mindennapi gyakorlaton – egy szimbolikus helyszín. Nem szimplán arról szól, hogy egy kerületben jól működik-e a vízvezetékhálózat, és az óvodák el vannak-e látva megfelelő eszközökkel, hanem arról, hogy valójában itt tetőzik a NER-elit korrupciós tevékenysége. Minden innen indult, és itt összpontosul, ezért azt hiszem, hogy az V. kerületi politika egy kicsit túlmutat a kerület határain.
Aktív politikusi pályafutása leginkább azzal telt, hogy felszámolja az V. kerületi ingatlanpanamát, de úgy tűnik, ezt a választók akkor nem méltányolták igazán, hiszen az Együtt- Korszakváltók Pártja, amelynek elnöke volt, a 2018-as választáson nem jutott be a Parlamentbe. Hogy tudta ezt feldolgozni?
Nem gondolom, hogy ne méltányolták volna, más volt a politikai helyzet akkor. Én pont azt érzem, hogy abszolút méltányolták. Nem véletlenül jött ilyen értelemben egyfajta elismertség, az gyakorlatilag ebből az ügyből fakadt. Ezen az én politikai pályafutásom túlmutatott annyiban, hogy az Együtt elnöke voltam, és ez a párt azt a példát próbálta mutatni a társadalom felé, hogy nem pártpolitikai érdekek alapján lenne szükséges politizálni, ha demokráciában szeretnénk élni. Először a demokráciát kell helyreállítani, és utána lehet különböző ideológiák mentén megtestesíteni a társadalom összetettségét. Mi ebbe „buktunk” bele, ami számomra nem egy bukás. Van olyan, hogy a jó botlik, elbukik, de ma sem csinálnám másképp. Ma sem gondolom azt, hogy bármelyik párt előrébb tart azzal, hogy a saját politikai érdekeit nézte, mint pártérdeket. Erre most talán a Magyar Péter-jelenség a legjobb példa. Minden párt akkor a saját érdekét nézte, azt, hogy eggyel több képviselője kerüljön be a Parlamentbe, és ezért nem vonta vissza a jelöltjeit, vagy nem hozta létre azt a szerintem szükséges választási pártszövetséget, ami az új pólusról szólt akkoriban. Én nem hiszem, hogy ma ők előrébb vannak. Mi legalább tisztességgel, az elveinket képviselve „állva haltunk meg”, mások nem tudom, milyen valós eredményeket tudnak azóta felmutatni. Szerintem nincsenek előrébb.
Ugyanakkor önt példátlan össztűz alá vette a propagandamédia, és valótlan állításokat közölt önről, a karaktergyilkosságtól sem riadtak vissza. A valótlan állításokat közlő médiát beperelte, a pereket rendre meg is nyerte, de a jogerős bírósági ítéleteket nem hajtották végre az egyes médiumok. A nyolc éve megnyert perek végrehajtása még mindig nincs lezárva. Mit gondol, miért nem? Mi, vagy ki állhat emögött, ki tartja vissza a propagandamédiát a fizetéstől és miért?
Ez nyilvánvalóan a rendszer sajátja. Mint mondtam, nem a jog uralma van ma Magyarországon. Az teljesen nyilvánvaló, ha egy állam a jog szerint jár el, akkor nem tűrhet olyat, hogy egy cég nem tartja be a jogerős bírósági ítéleteket. Éppen ezért pereltem be az államot most a strasbourgi nemzetközi bíróságon, és a keresetem célja, hogy a bíróság állítsa helyre azt a joghézagot, hogy a bírósági ítéletek ma nem végrehajthatók. Ebből következik, hogy a törvényalkotók olyan törvényeket alkotnak, amelyek lehetőséget nyújtanak erre, mert pontosan tudják, hogy a propagandamédia bőven és kényelmesen kifizet évente 500 ezer forint bírságot, miután nem hajt végre egy ítéletet. Ez a teljes bevételük elhanyagolható, pici része. Ha végrehajthatók lennének az ítéletek, akkor hatékonyabban fel lehetne lépni ezen törvénysértések ellen.
Ön azt mondta, jogvédő. Ha egy politikustól azt kérdezem, mit ígér az V. kerületieknek a választási győzelem után, akkor erre viszonylag könnyen válaszol. Jogvédőként hogyan reagál rá, miután az V. kerületben az előválasztás megnyerése után a Momentum, a DK, az Mindenki Magyarországa Néppárt, a Nép Pártján és a Párbeszéd-Zöldek támogatásával ön lett a Belvárost vezető fideszes polgármester, Szentgyörgyvölgyi Péter kihívója?
Azt gondolom, hogy még könnyebben válaszolok is rá, mint egy politikus, annál is inkább, mert ilyen értelemben politikus vagyok, csak jogvédő vénával. Én azt az igazságosságot hozom meg az V. kerületbe, ami ma nincs meg. Ott ma minden az üzleti érdekeknek megfelelően zajlik, a kormányközeli oligarchák üzleti érdekeit szolgálja ki az V. kerület, ahelyett, hogy az ott élőkkel foglalkozna. Azt gondolom, az egy jogvédői mentalitás, hogy tudjuk, ha valaki befizeti az adóját egy olyan kerületben, amely egyébként bőven el lenne látva forrással, akkor azt az ott élők érdekében használják fel és ne külsős üzleti érdekeknek feleljenek meg. Ez utóbbiba beletartozik a turizmus kiszolgálása éppúgy, mint az ellopott ingatlanok értékének elvitele a kerületből. Én azt tudom ígérni az V. kerületieknek, hogy az ő problémáikkal fogok foglalkozni úgy, hogy elzárom ezeket a pénzcsapokat. Magyarul megszüntetem az ingatlaneladások korrupt működését. Bevezetjük a „Tiborcz-adót”, ami azért jó erre, mert az eddig ellopott ingatlanokra tudunk adót kivetni, és ez bőven elég forrás lesz ahhoz, hogy a gyakorlatilag mérgező ivóvizet meg tudjuk szüntetni. Ugyanis az V. kerületben olyan szinten szennyezett ólommal a víz, hogy joggal nevezhetjük akár mérgezőnek is. Ezen kívül zöldítenénk a kerületet. Most a zöld felületekre vagy óriáskereket telepítenek, vagy heteken át, folyamatosan fesztiválokat tartanak. Most nem az V. kerületben élők érdekében használják az amúgy is iszonyúan kevés zöld felületet. A parkolási rendszert úgy építették ki, hogy gyakorlatilag abból is kiviszik a pénzt, lopnak belőle, miközben a Belvárosban a legnagyobb gond a parkolás. Azt is rendbe lehetne tenni, lezárnánk utcákat az autós forgalom elől, minimalizálnánk a nem V. kerületi lakosok behajtását. Ettől parkolóhelyeket tudunk fölszabadítani, ahol zöld felületeket hoznánk létre. Amit még szeretnék hangsúlyozni, hogy szerintem az a kormányzati bekötöttségű politikus vagy polgármester, aki nem működik együtt a főváros vezetésével, az egyszerűen nem tud, és nem akar a kerületiek érdekében eljárni, mert politikai érdekellentét van a főváros vezetése és a kormányzat között. Egy konkrét példa erre a Széchenyi István tér, aminek a rendbetételére meglenne az uniós forrás, meglenne a politikai akarat a főváros részéről, de ezt a teret egyszer csak államosították, és átadták az V. kerületnek. Az pedig most nem járul hozzá semmilyen rendbetételhez, nem hagyja, hogy a Széchenyi teret megcsinálják, mert Karácsony Gergely főpolgármester még valami jót tett volna az ott élőknek, és ez szerintük politikailag nem fér bele. Ezért az én legfontosabb üzenetem az V. kerületieknek az, hogy hagyjuk ki a külső érdekcsoportok érdekeit a játszmából, és az ott élőkkel foglalkozzunk. Akkor egy gyönyörű, élhető, a lakókról szóló Belvárost lehet létrehozni.
Juhász Péter, a politikus Juhász Péter 1971-ben született Budapesten. Ő volt az Egymillióan a magyar sajtószabadságért (Milla) nevű Facebook-csoport megalapítója. 2013-tól a Bajnai Gordonnal létrehozott Együtt – a Korszakváltók Pártja egyik alapítója, és 2017–18 között társelnöke. 2014-2017 V. kerületi önkormányzati képviselő volt, miután a 2014-es önkormányzati választásokon Budapest V. kerülete önkormányzati képviselőjévé választották az Együtt színeiben. Ezután elsősorban az V. kerületben folytatott ingatlanpanama feltárásával foglalkozott. 2014 decemberében ezzel kapcsolatban részletes feljelentést tett hűtlen kezelés, hivatali visszaélés és üzletszerűen, bűnszervezetben elkövetett gazdasági csalás miatt. 2017 februárjában újra megválasztották a párt elnökévé. 2017 áprilisában lemondott önkormányzati képviselői mandátumáról, lépését azzal indokolva, hogy „a jövőben kizárólag a pártelnöki teendőire akar koncentrálni”. A 2018-as országgyűlési választásokon pártja nem érte el az 1 százalékot. A párttörvény értelmében ő és az elnökség másik négy tagja 194 millió forint kampánytámogatás visszafizetésére volt kötelezhető. Juhász adományokból visszafizette a támogatási összeget, ezután viszont az Együtt pártot megszüntették. Utána egy időre eltűnt a politikából, majd 2023 decemberében a Magyar Kétfarkú Kutya Párt (MKKP) jelentette be, hogy Budapest V. kerületében indítják polgármesterjelöltként. Később az MKKP kiszállt mögüle, miután a Momentum visszaléptette a saját belvárosi jelöltjét, Kerpel-Fronius Gábort, és helyette ők is Juhászt támogatták polgármesterjelöltként. Végül, miután megnyerte az ellenzéki előválasztást, és leadta a polgármester-jelöltséghez szükséges ajánlásokat, május 6-án a Momentum, a DK, a Mindenki Magyarországa Néppárt, a Nép Pártján és a Párbeszéd-Zöldek támogatásával a Belvárost vezető fideszes polgármester, Szentgyörgyvölgyi Péter kihívója lett. |