Kaltenbach Jenő: ha a romák nem tesznek valamit, akkor 2026-ig nem lesz országos önkormányzatuk

Németh-Kállai Szilvia 2024. április 1. 14:40 2024. ápr. 1. 14:40

A hazai kisebbségek ügye Orbánékat hidegen hagyja. Így reagált Kaltenbach Jenő arra a hírre, hogy miután az Országos Roma Önkormányzat (ORÖ) működése teljes mértékben ellehetetlenült, néhány napja jelképes temetést rendeztek saját maguknak a Duna-parti cipők emlékhelyen. Az állam- és jogtudományok kandidátusa – aki korábban kisebbségi ombudsmanként is tevékenykedett – úgy gondolja, ez az a helyzet, amikor a roma közösségnek hallatnia kellene a hangját, hiszen az ő érdeke, hogy valami történjen. Különben csak 2026-ban lesz új országos testületük.

Hogy lehet az, hogy a mai Magyarországon egy országos kisebbségi szervezet ilyen helyzetbe kerülhetett?

Amióta az Orbán-rendszer van, azóta eléggé kiüresedett a kisebbségekkel kapcsolatos információáramlás, olyan mintha nem is léteznének. Korábban a sajtó elég rendesen tudósított a kisebbségi ügyekről, benne voltak a mindennapokban. Manapság nincsenek jelen a hétköznapokban, ami miatt a jelentőségük nagymértékben csökkent. Hihetetlen, de így aztán olyan, mintha nem is hiányoznának. Szerintem a közösségnek kellene „fellázadnia”, hangot adnia nem tetszésének, tenni valamit az ügy érdekében. 

A kisebbségi törvény ad arra lehetőséget, ha az egyik közösség, jelen esetben a hazai cigányság kifejezi nem tetszését, akkor azzal ki lehessen mozdítani valamerre az Országos Roma Önkormányzatot jelenlegi helyzetéből?

Csak akkor, ha az Országos Önkormányzat feloszlatja önmagát. Mert akkor nyilván ki kellene írni az újabb választást, és annak eredményeképpen egy új önkormányzatot lehetne létrehozni. Ezen kívül nem nagyon van rá törvényi eszköz.

Nem lehet, hogy pont erre játszik most az Orbán-kormány? Hiszen olyan, mintha a magyar kormánynak csak púp lenne a hátán az önkormányzatiság, beleértve magát a kisebbségi önkormányzatok rendszerét is. 

Ez így van. Nekik valóban púp a hátukon ez az egész, nem is foglalkoznak vele. Az ő számukra az egyetlen, ami ehhez a területhez egyáltalán hasonló, az a határon túli magyarok ügye. A hazai nemzetiségek ügye Orbánékat eléggé hidegen hagyja.

De mit lehet ilyenkor tenni? 

Az igazi az lenne, ha a magyar társadalom végre rájönne, hogy zsákutcában van, és az a hatalom, amelyiket mindig újra és újra felhatalmaz, az nem az ő, hanem csak a saját kis belső érdekeit szolgálja. De nem tudom, hogy a magyar társadalom képes-e egyáltalán felfogni ezt, és ha felfogta, akkor ennek megfelelően cselekedni. Én az utóbbi időben túl sok aktivitást ez irányban nem láttam. Orbánék a választásokat már negyedszer utcahosszal nyerték, és oly mértékben rátelepedtek a közbeszédre, a sajtóra, hogy ebből a helyzetből borzasztóan nehéz kitörni. 

Akkor ennek esnek áldozatul a kisebbségi önkormányzatok, ahogyan most az Országos Roma Önkormányzat?

Igen. Az egész folyamat a demokrácia intézményeinek a felszámolását szolgálja, és ebbe beletartoznak nyilván az olyan nagyjából önálló testületek is, mint a kisebbségi önkormányzatok.

Nem lehet, hogy ezzel terelik el a figyelmet Farkas Flóriánról és a hozzá köthető pénzhiányról?

Nem látok bele ezekbe a dolgokba, de az tény, hogy Farkas Flóriánt, az Isten tudja hány éve már nyíltan, mindenféle bűncselekmény elkövetésével vádolják, és közben nem történik semmi.

Ha a romák nem szervezik meg önmagukat, nem oszlatják fel a testületet, ezért nem írnak ki újabb választást, akkor ez azt is jelentheti, hogy egyszerűen megelégszenek azzal, hogy van egy szószólójuk?

Nem ismerem a romák elképzelését erről. Mindenesetre, ha ez nekik fontos lenne, akkor nyilván valami történne, de ezek szerint nem túl fontos nekik.

Mi a különbség a szószóló és a kisebbségi önkormányzat feladata között?

A szószóló mindössze azt jelenti, hogy van egy hang a törvényhozás mellett. Ha rendes képviselő lenne, akkor szavazhatna is. Így viszont van az országgyűlés mellett egy szószólókból álló grémium, akik elvileg tárgyalhatnak olyan ügyeket, amelyek a nemzetiségeket érintik. De őszintén szólva, nem nagyon olvastam az elmúlt nem tudom hány évben arról, hogy a szószólók testülete valóban működött volna. Bár lehet, hogy csak elkerülte a figyelmemet.

Ez lehet akár az előszobája annak, hogy a kisebbségi önkormányzatiság megszűnjön?

Nem hiszem, hogy meg fog szűnni, mert ez rosszul festene a külföld felé. Ezért nyilván, „lélegeztetőgépen tartják”, nem engedik megszűnni.

Hogyan lehetne újra erővel megtölteni a kisebbségi önkormányzatiság rendszerét? 

Ez csak az érintetteken múlik. De manapság nemcsak ezen, hanem minden más területen is a behódolást látom. Itt tényleg olyan dolgok történnek, amik normális országban óriási felháborodást váltanak ki. Mindenféle gazemberségek, amiről a sajtó itt-ott írogat, de nem vált ki különösebb felháborodást. Oly mértékben elfásult már a magyar társadalom, nemcsak a kisebbség. Ezt sikerült az Orbán-bandának rendesen elintézni, és nem nagyon látom azt, hogy komoly számonkérés, ellenállás alakulna ki. Ami persze megváltozhat akár máról holnapra, de egyelőre ez a helyzet.

Ha mégis új ORÖ-t választanának, az új testületnek járna a működési költségükre keret, lenne rá forrás? 

Egyetlen forrásról tudok, ez az állam maga, tehát az állami költségvetésben kellene forrást biztosítani a nemzetiségi önkormányzatoknak, így az országosnak is, hogy aztán ez mennyire bőkezű, azzal kapcsolatban vannak kétségeim. Nyilván annyi pénzt muszáj adnia az államnak, amennyi a minimális működéshez szükséges.

Igen, de pont azért szűnik meg gyakorlatilag az ORÖ, mert tavaly április óta, majdnem egy éve, egyetlen fillért sem kaptak az államtól a működésükre, a Farkas Flórián idejében keletkezett adósságok miatt. Így folyamatosan emelkedik a szervezet adósságállománya, miközben semmit sem tudnak tenni. 

Ez lenne az a helyzet, amikor a közösségnek hallatnia kellene a hangját ebben a lehetetlen helyzetben, hiszen az érdekük lenne, hogy valami történjen. Ha nem történik semmi, akkor lehet, hogy az ORÖ eltemetve marad a következő választásokig, és legközelebb 2026-ban lehet a romáknak újra országos önkormányzata.  

Az Országos Roma Önkormányzat tartozásai még az előző ciklusban, a Farkas Flórián-féle Híd a munka világába program és hasonló projektek miatt keletkeztek. Az országos önkormányzatnak 527 millió forintot és annak járulékait, becsülhetően mintegy 800 millió forintot kell visszafizetnie, annak az eljárásnak köszönhetően, amelyet a Belügyminisztérium indított a jelenlegi ORÖ ellen a tartozások miatt. 

Lakatos Oszkár elnökhelyettes szerint ez egy koncepciós eljárásban hozott politikai döntés, amellyel végképp ellehetetlenült a roma testület működése. Azt állítja, hogy részletekben már törlesztették a tartozást. Az elszámolási viták miatt az ORÖ harmadik negyedéve nem kap állami támogatást, pénze nincs, a tartozásai egyre nőnek. A szervezet a Kúriától kért jogorvoslatot. 

 

 



Hírklikk

Támogasd a munkánkat, hogy egyre több tényfeltáró anyaggal, izgalmas riportokkal tartsunk ellent a kormányzati propagandának.

Támogatom
Támogatom