Kaphatunk egy újabb szabadnapot a karácsonyfa alá
A Kúria jóváhagyta a Nemzeti Választási Bizottság határozatát, így népszavazás lehet arról, hogy december 24-ét nyilvánítsák munkaszüneti nappá. Az NVB még májusban hagyta jóvá a Jobbik Magyarországért Mozgalom népszavazási kezdeményezését, az indoklás szerint a bizottság azért hitelesítette a kérdést, mert az megfelelt a népszavazási törvénynek. Két személy azonban jogszabálysértésre hivatkozva kérte az NVB-határozat megváltoztatását a Kúriánál, de a legfelső bírói fórum úgy döntött, hogy a népszavazási kezdeményezés nem sértené vagy veszélyeztetné a jogbiztonság elvét, ezért a Kúria helybenhagyta a Nemzeti Választási Bizottság határozatát. Ez azt jelenti, hogy a Jobbik elkezdheti az aláírásgyűjtést, ha összegyűlik a megfelelő számú aláírás, akkor kiírhatják a népszavazást a kérdésről.
December 24-e, azaz Szenteste napja Magyarországon hivatalosan sosem volt munkaszüneti nap, de a társadalmi és politikai diskurzusban többször is felmerült, hogy munkaszüneti nappá kellene nyilvánítani.
Évek alatt többféle előzmény, kezdeményezés és gyakorlat kapcsolódott hozzá. Már a szocializmus idején is gyakori volt, hogy december 24-én sok munkahelyen rövidített munkaidőt rendeletek el, bár ez nem volt törvényben rögzítve. Később, a rendszerváltás után is sok helyen délután már nem dolgoztak, vagy szabadságot adtak ki a dolgozóknak ezen a napon.
Az elmúlt évtizedekben többször előfordult, hogy december 24-ét „ledolgozós szombat” terhére pihenőnappá nyilvánították, ami azt jelentette, hogy ha például péntekre esett, azt a napot egy korábbi szombattal pótolták. Ehhez minden alkalommal a kormánynak eseti döntést kellett hoznia, rendeletben szabályozta a munkanapok cseréjét.
Az 1990-es és aztán a 2000-es években is több alkalommal nyújtottak be törvényjavaslatokat a Szenteste napjának munkaszünetté nyilvánítására, de ezek rendre nem kaptak többségi támogatás. A Kereszténydemokrata Néppárt többször is nekifutott, de a Fidesz egyszer sem támogatta aktívan szövetséges pártját ebben a kérdésben. 2010 után egyre több civil szervezet, szakszervezet és politikai párt is kezdte követelni – a keresztény hagyományokra, a család szerepére és az ünnepi előkészületekre hivatkozva – a munkaszüneti nappá nyilvánítást, de sosem sikerül kellő politikai támogatást szerezniük ehhez.
A Szenteste napjának kálváriáját akár meg is lehetett volna spórolni, ugyanis nem feltétlenül kell népszavazás ahhoz, hogy egy munkanapot ünnepnappá nyilvánítsanak. Ez jogalkotói hatáskörbe tartozik, az Országgyűlés egyszerű többséggel, törvénnyel dönthet arról, hogy bármely „hétköznapot” munkaszüneti nappá tesz, vagy sem.
Miért kellett ebben a helyzetben megfuttatni a felesleges köröket a kezdeményezőkkel? Jogi magyarázatot Bencze Mátyás jogszociológus sem tudott felhozni, mert – mint mondta – minden olyan esetben lehet népszavazást tartani, amit nem zár ki az alkotmány vagy a népszavazásokra vonatkozó törvény valamelyik rendelkezése. Most, hogy a Kúria zöld utat adott a Jobbik javaslatának, valójában semmi más nem történt, mint eddig minden korábbi esetben: tessék összegyűjteni a szükséges 200 ezer támogató aláírást, aztán majd meglátjuk…
Az, hogy a mostani „bonyolult” belpolitikai helyzetben milyen magasabb rendű érdekek munkálhatnak a karácsonyi ünnepeket megelőző december 24-i munkaszünet támogatása vagy újabb elgáncsolása mögött? A jogszociológus kutató szerint abban alighanem a közelgő választási nagyüzemnek is lehet némi szerepe. Már az is érdekes, hogy a Kúria miért hagyta jóvá a kezdeményezést, amikor nyilvánvaló, hogy a Fidesz ezúttal sem lelkesedik az ötletért. Ha a kormányzatnak nem volna valamilyen politikai szándéka az újra előkerült népszavazási „játékkal”, akkor hozhatott volna a kormánypárt valamilyen egyértelmű döntést, de nyitva hagyták a kérdést azzal, hogy az „emberekre” bízzák, lesznek-e kétszázezren, akik hajlandóak támogatni egy kis pártot, vagy már az utcán, az aláírásgyűjtő pultoknál, elbukik a javaslat?
Más a helyzet abban az esetben, ha ez a népszavazási gesztus egyfajta utalás a kormánypártoktól elfordult támogatóknak: mi ugyan már sokszor elmondtuk, hogy minden hiányzó munkaóra, munkaszüneti nap komoly kiesést okoz a gazdaságban, de a kormány nem ragaszkodik minden forinthoz. Legyen, döntsön a nép! Ha ez a „mesterterv”, akkor majd ősszel, az aláírásgyűjtés esetleges kudarcát követően, jelentik be, hogy engednek a nyomásnak.
Van e mögött valamilyen felelősségáthárítás is? Nem lehet kizárni, hiszen a kormány ki van szolgáltatva az autó- és akkumulátorgyárak, a külföldi termelőüzemek nyomásának. A Jobbiknak kevésbé fáj, ami a kormánynak igen, az ő szemükben ennél nyomósabb érv, örömet okozni a „népnek”, véli Bencze Mátyás.
A 2011-es új Munka Törvénykönyve elfogadásakor is felmerült a javaslat, de végül akkor sem került be az új jogszabályba munkaszüneti napként. 2017-ben a civil szervezetek és magánszemélyek ismét nekifutottak a népszavazás kiírásának, de ezek a kezdeményezések nem jutottak el az érvényes aláírásgyűjtésig sem, noha a közvélemény-kutatások szerint a lakosság többsége támogatná az újabb karácsonyi szabadnapot. Minden alkalommal a kormányzati álláspont erősebb volt: azzal érveltek, hogy gazdasági okok miatt nem célszerű új munkaszüneti napot bevezetni, hiszen az csökkenti az éves munkanapok számát, és ezzel a GDP-t is.
Székely Tamás, a Vegyipari Dolgozók Szakszervezetének elnöke megérti a kormány ellenkezését, annak ellenére, hogy jó tíz évvel ezelőtt a szakszervezetek is belevágtak egy népszavazási aláírásgyűjtésbe, akkor azzal a megfontolással, hogy a kereskedelmi dolgozókat meg lehessen kímélni a Szentestét megelőző vásárlási őrülettől, és másoknak se kelljen ledolgozni decemberben az ünnepi előkészületekben olyan fontos szombati napot. „Akkor sikerült megfelelő számú támogatót találni még a munkáltatói oldalon is, de Orbán Viktor, szokása szerint, megint elővágott: bejelentette, hogy a kormány december 24-e helyett Nagypénteket teszi ünnepnappá. Ezzel úgy elhalt a karácsonyi újabb pihenőnap ötlete, mint ahogyan korábban a vasárnapi nyitvatartás szorgalmazása került le napirendről” – mondja.
Milyen gazdasági hatással lehetne az ipari termelésre a december 24-i fél munkanap kiesése? A szakszervezeti elnök ezt egyáltalán nem tartja jelentős veszteségnek. Sőt! Számos munkahelyen – megelőzve mindenféle hivatalos döntést – olyan munkarendet írnak elő az év utolsó hónapjában, amelybe az a bizonyos négy óra minden gond nélkül belefér. „Azt is kiszámoltuk – mondja később –, hogy Magyarország az európai átlaghoz képest koránt sem dúskál a fizetett ünnepnapokban, jóval az átlag alatt vagyunk. Ha belépne még egy piros betűs ünnepnap, az sem okozna tragédiát. Sokkal bosszúsabbak volnának a Karmelitában, ha mégis összegyűlnének a szükséges számú aláírások. Nem volnék meglepve, ha ilyen helyzetekben szokásához híven, a Fidesz igyekezne előre menekülni: jó, legyen hát még egy ünnepnap! És ezzel máris kifogná a szelet a „népakarat” vitorlájából, de a kezdeményező ellenzéki párt sem szerezne piros pontot a választók szemében.”
