Karácsony Gergely: a bíróság újra megerősítette, hogy alkotmányellenes a kormány sarca

Karácsony Gergely közölte: a Fővárosi Törvényszék hétfői végzésében megerősítette azt a korábbi bírósági álláspontot, hogy a szolidaritási hozzájárulás jelenlegi rendszere ellentétes az alaptörvénnyel, és a bíróság immár másodjára is az Alkotmánybírósághoz fordul. „Van mögöttünk állami számvevőszéki jelentés, van mögöttünk alkotmánybírósági határozat", azonban a kormány még mindig nem veszi komolyan azt a feladatot, amit rá rónak ezek a döntések - mondta.

A főpolgármester szavai szerint a bírósági döntés újra megerősíti azt, hogy a fővárosnak igaza van, amikor vitatja a Budapestet „tönkretevő elvonások mértékét". Nincs azonban időnk ahhoz, hogy végigjárjuk a jogi utat, ezért a fővárosi önkormányzat továbbra is tárgyalóasztalhoz hívja a kormányt – hangsúlyozta Karácsony Gergely, hozzáfűzve: vissza kell újra ülni a tárgyalóasztalhoz, és biztosítani kell a főváros működőképességét!

A fővárosi önkormányzat 2023 óta jogi eszközökkel is küzd a város működését ellehetetlenítő állami elvonásokkal szemben, és 2024-ben nyerte az első jogerős pert, amely kimondta, hogy a fővárost érintő elvonások – elsősorban a szolidaritási hozzájárulás – ellentétesek az alaptörvénnyel. Azóta alkotmánybírósági határozat is született erről, de a kormány ahelyett, hogy végrehajtotta volna az Alkotmánybíróság döntését, „jogi kiskapukat próbál bevetni annak érdekében, hogy törvényesnek mutassa azt, ami nyilvánvalóan törvénytelen" – mondta a politikus.

Szavai szerint a főváros minden érdemi, tartalmi pert megnyert az elmúlt két évben a kormánnyal szemben, és a mostani bírósági döntés újra igazolja azt, hogy bármilyen jogi formát is talál ki a kormány a szolidaritási hozzájáruláshoz, az ellentétes a jogszabályokkal. „Messze nem egy jogi eljárási ügyről van szó, hanem a szolidaritási hozzájárulás lényegét érintő döntést hozott az Alkotmánybíróság is korábban, és ezt a bíróság a tegnapi döntésével újra megerősítette" – fogalmazott a főpolgármester.

Kifejtette, a szolidaritási hozzájárulás nem adó, hanem az államháztartáson belüli újraelosztás, ezért azoknak az önkormányzatoknak, amelyeknek ezt a hozzájárulást meg kell fizetniük, közigazgatási eljárásban módot kell biztosítani arra, hogy vitathassák a rájuk kirótt elvonás mértékét. Az államnak pedig érdemben meg kellene vizsgálnia azt, hogy ez az elvonás nem teszi-e lehetetlenné a biztonságos önkormányzati közfeladat-ellátást.

Karácsony Gergely kijelentette: a fővárosi önkormányzat esetében az ez évre kirótt 89 milliárd forint befizetése azt jelentené, hogy „teljes mértékben lehetetlenné válik" a fővárosi közszolgáltatások finanszírozása. Az Állami Számvevőszék legutóbbi jelentésében is teljesen világossá tette, hogy amennyiben a főváros befizetné ezt az elvonást, akkor ellehetetlenülnének a közszolgáltatások – mondta.

A főpolgármester megjegyezte azt is, hogy nem tudnak másféleképpen tekinteni az előttük álló folyamatra, mint hogy a kormány legalább részben kivezeti azokat az elvonásokat, amelyeket több jogerős bírósági döntés is, az alkotmánybírósági döntés is, az alaptörvénnyel ellentétesnek mondott ki.

Karácsony Gergely kérdésekre válaszolva elmondta: a kormánnyal való tárgyalások során tudják rendezni a kérdést, nem tudják végigjárni azt, hogy az Alkotmánybíróság valamikor jövőre hoz egy döntést, hiszen a fővárosi önkormányzat bírósági védelme augusztusban lejárt. „Tehát szeptemberben tulajdonképpen az a veszély fenyeget minket, hogy az államkincstár újra leemeli a számlánkról azokat az összegeket, amelyek egyébként nyilvánvalóan törvénytelenül vannak ránk kivetve" – fogalmazott.

A főváros már befizette a hozzájárulás azon mértékét, ami szerintük alkotmányos; „nem tudunk és nem is akarunk" több szolidaritási hozzájárulást fizetni – mondta, majd hozzátette: 50 milliárd forinttal nagyobb a kirótt elvonás mértéke, mint amit a főváros alkotmányosnak tart.

Ha az állam további 50 milliárdot el akar vonni a fővárosi költségvetésből, ez azzal a következménnyel jár, hogy „nem tudjuk az év végéig biztosítani a közszolgáltatásokat" – jelezte a főpolgármester, aki szerint ez esetben a kormánynak el kellene számolnia a budapesti választópolgárok előtt azzal, hogy a közszolgáltatások leállását miért tartja járható útnak, és miért nem tér vissza inkább az alaptörvényhez és mérsékli az elvonást.

Karácsony Gergely megismételte: a főváros nem hoz döntést a közszolgáltatások szüneteltetéséről. Ilyen döntést csak a kormány hozhat azzal, hogy nem hajtja végre a bírósági döntéseket, és ezek ellenére, továbbra is elveszi a város pénzét. „Ha elfogy a pénzünk, akkor nem tudunk fizetni, ez ilyen egyszerű" – fogalmazott.

„Nagyon szeretnénk elkerülni" azt, hogy a város működőképessége veszélybe kerüljön, de ha „a kormány mégiscsak bedönti a várost", akkor a közszolgáltatások veszélybe kerülnek. Annak a következményei beláthatatlanok, ha nem sikerül a fővárosnak a kormánnyal megállapodnia. „Nem tudom, hogy egy napig vagy egy évig lehetnek fennakadások a közszolgáltatásokban, ha nincs pénz, nincsenek közszolgáltatások. És ha nincsen kormányzati megállapodás, akkor nem lesz pénz" – fogalmazott.

Karácsony Gergely a rákosrendezői terület kapcsán elmondta, hogy bejegyezték a fővárosi önkormányzat tulajdonjogát, de birtokba adás még nem történt, csak egy kis rész került át hozzájuk.