Karácsony Gergely szerint Rákosrendező ügye a szuverenitásról szól
A rákosrendezői terület fejlesztési ügye túlmutat önmagán, az a szuverenitásról, az autonómiáról szól – jelentette ki Karácsony Gergely főpolgármester a Fővárosi Közgyűlés szerdai ülésén.
Karácsony Gergely napirend előtt – annak kapcsán, hogy a testület várhatóan a nap folyamán dönt a rákosrendezői területre vonatkozó elővásárlási jog gyakorlásáról – arról beszélt: Rákosrendező ügye „önmagában is nagyon fontos, hiszen Magyarország egyik legfontosabb fejlesztési területe, de messze túlmutat önmagán, hiszen ez is az autonómiáról, a szuverenitásról szól. Arról, hogy egy ilyen fontos fejlesztés egy ilyen fontos területen a város polgárainak és a város polgárai által megválasztott közgyűlés akarata szerint valósul meg, vagy valamilyen egészen más módon" – fogalmazott.
A szolidaritási hozzájárulás mértéke és jogalapja miatt indított perben nemrég született bírósági döntés kapcsán is arra hívta fel a figyelmet a főpolgármester, hogy ez az ügy szintén közvetlenül befolyásolja a főváros autonómiáját, szabadságát. Mint fogalmazott: „szabad, önálló város szabad, önálló források nélkül nincs". A Fővárosi Törvényszék múlt héten jogerős döntésében kimondta, hogy 2023-ban a fővárosi önkormányzatot jogellenesen fosztották meg több mint 28 milliárd forinttól – mondta Karácsony Gergely.
Kiemelte, a bírósági döntés megerősítette azokat a jogelveket, amelyek alapján a 2025-ös büdzsé készült, amely a „város önrendelkezésének a költségvetése".
A fővárosi cégvezetői pályázatok kapcsán arról beszélt, a Fővárosi Közgyűlés korábban döntött arról, hogy a tulajdonosi bizottságot megbízza, hogy az érintett fővárosi cégek vezetőinek megválasztására írjanak ki pályázatot, azonban ez még nem történt meg, mert a bizottság által megtárgyalt javaslattal kapcsolatban „nagyon súlyos jogi problémák merültek fel". Karácsony Gergely azt javasolta a bizottságnak, hogy végezze el a munkáját, majd úgy fogalmazott: „nyilván jogszerű előterjesztéseket írni nehezebb, mint Facebook-posztokat".
Keszthelyi Dorottya (DK) ezt követően a rák elleni küzdelem világnapja (február 4.) kapcsán arra hívta fel a figyelmet, hogy a rák ma Magyarországon népbetegségnek számít, és kiemelte: a főváros egészségügyi programjai azt a célt szolgálják, hogy segítsék a gyógyulást. A politikus arra kérte azokat, akik léphetnek az ügyben, tegyenek azért, hogy az Egészséges Budapest Program hiányzó 23 milliárd forintja megérkezzen a fővárosi önkormányzathoz.
Barabás Richárd, a Párbeszéd-Zöldek frakcióvezetője jelezte, hogy az újbudai városvezetés elsőként szeretne részt venni a tervezett folyami uszodák telepítésének lehetőségeiről szóló tárgyalásokon.
Vitézy Dávid, a Podmaniczky Mozgalom frakcióvezetője a Rákosrendezőre tervezett fejlesztés,„Maxi-Dubaj" kapcsán hangsúlyozta: meg kell védeni Budapest érdekeit, hogy ne egy idegen állam fennhatósága alá kerüljön, mindenféle építési korlátozás nélkül, az érintett terület.
A BKK-rendészet ügyéről szólva, arról beszélt, a közgyűlés az októberi ülésén fogadta el a létrehozására vonatkozó javaslatot és minden lehetőséget biztosítottak is a célra, de máig a létszám felét még nem sikerült feltölteni, továbbá nem indult el a tájékoztató kampány a bejelentési lehetőségekről. Továbbá ehhez képest „elindult egy sikerpropaganda" Karácsony Gergely részéről, és az egyetlen újítás az volt, hogy átnevezte a BKK-rendészetet utasbiztonsági szolgálatra. Emellett olyan látszatot teremtett a főpolgármester, mintha ez már működne.
Vitézy Dávid azt kérte, a folyamatos vita helyett tényleg valósuljon meg a BKK-rendészet, hiszen a budapesti közösségi közlekedést használók igénylik, hogy a biztonságuk érdekében fokozott fellépés történjen.
A cégvezetői pályázatok kapcsán arról beszélt, „kifogásgyártást lát" a főpolgármester részéről, a jegyző által az ügyben tett kifogások szerinte politikailag motiváltak. Példaként említette, hogy a városvezetés azt mondta, ne kérjenek erkölcsi bizonyítványt a cégvezetők esetében, majd Vitézy Dávid azt vetette fel: „van esetleg egy börtönben ülő volt BKV-s cégvezető, akit szeretnének valahova kinevezni, vagy esetleg valamelyik szocialista képviselő, aki Óbudáról bekerült?"
A cégvezetői pályázatokat átlátható keretek között ki kell írni és biztosítani kell, hogy a budapestiek akarata e tekintetben érvényesüljön – hangsúlyozta.
Orbán Árpád (Tisza Párt) szerint nevetségesek a cégvezetői pályázatokra vonatokozó javaslatokra vonatkozó kifogások, és a keddi döntés azt jelenti, hogy a jelenlegi vezetés a helyén marad és nem lesz pályázati kiírás. Semmi titok nincs a pályázati feltételekben, amit benyújtottak javaslatként, azok elolvashatók a fővárosi önkormányzat honlapján – mondta.
Baranyi Krisztina (MKKP), IX. kerületi polgármester szerint a cégvezetői pályázatokról a közgyűlésnek kellene dönteni és nem két bizottságnak, mert akkor gyakorlatilag a Tisza Párt és a Podmaniczky Mozgalom választana cégvezetőket.
Gulyás Gergely Kristóf (Fidesz-KDNP) azt mondta, hogy a Tisza Párt javaslata a cégvezetői pályázatok ügyében bizottsági tárgyalásra alkalmatlan volt, és hangsúlyozta: az ügyben még nem született döntés.
Karácsony Gergely az elhangzottakra reagálva, azt mondta: a BKK-rendészet mellett vannak más utasbiztonságot szolgáló egységek, ezért javasolta a Budapesti Közlekedési Központ, hogy ezeknek legyen közös neve és arculata. A cégvezetők erkölcsi bizonyítványa kapcsán azt emelte ki, hogy az nagyon fontos, de vannak joggyakorlatok, amiktől nem tudnak eltérni, továbbá a cégvezetők fizetését a közgyűlésnek kell meghatároznia.
Az ülés kezdetén egyperces néma felállással emlékeztek a január elején elhunyt Keleti Ágnes ötszörös olimpiai bajnok tornászra, a Nemzet Sportolójára.
A képviselők a nap folyamán először lefolytatják a napirenden szereplő, több mint negyven előterjesztés vitáját, majd ezt követően szavaznak a javaslatokról.
A KlikkTV témához kapcsolódó korábbi, 2024. november 15-i adása itt nézhető meg:
