Karikó Katalin: hat hétre van szükségünk ahhoz, hogy létrehozzunk egy új vakcinát

A miniszterelnök viszonylag gyorsan rájött, hogy óriási hibát vétett akkor, amikor „leasszonyságozta” Karikó Katalint, ezért a kutatóbiológust, biokémikust, a szintetikus mRNS-alapú vakcinák technológiájának szabadalmaztatóját fogadta a Karmelita kolostorban. Túl azon, hogy kifejezte elismerését és nagyrabecsülését Karikó Katalin kutatói munkásságával kapcsolatban, a kötetlen beszélgetés során a tudós személyes életútjáról, az mRNS-alapú vakcinák kifejlesztéséről, a magyar tudomány nemzetközi teljesítményéről és az oltás fontosságáról is szó esett.

Pedig, a miniszterelnök már hallhatott volna erről sok mindent, hiszen a mainzi BioNTech alelnöke, a Pennsylvaniai Egyetem professzora az MTA 194., rendes közgyűlésén, ahogy erről a Hírklikk is beszámolt, május 3-án már tartott erről előadást az Akadémián. Ez alkalomból egy egész ország ismerhette meg szerénységét, szaktudását, a világhoz való viszonyát. 

Az előadását követően Karikó Katalin válaszolt az mta.hu kérdéseire is. Elmondta, hogy a Pfizer/BioNTech vakcina klinikai tesztelése 2020 novemberében lezárult. A vizsgálatban 44 ezer fő vett részt. Közülük 22 ezer a koronavírus elleni vakcinával lett beoltva, a másik 22 ezer fő pedig placebóval. A két csoport eredményeit összehasonlítva elmondható, hogy a vakcina hatásossága 95 százalék fölött van.

Beszélt arról, hogy a 12–15 éves korosztály számára kifejlesztett vakcina klinikai tesztelésébe kétezer tinédzsert vontak be. Ezek a vizsgálatok már eredményesen lezárultak, az amerikai és az európai hatóságok engedélyére vár.  (Magyarországon azóta megkezdődött a 16–18 éves korosztály immunizálása a Pfizer/BioNTech vakcinával, az USA-ban pedig már a 12-15 éveseké is – a szerk.). A 12 év alattiak számára kifejlesztett vakcina klinikai tesztelése is elkezdődött márciusban. Ezek a tesztek hat hónapos kortól indulnak, és 11 éves korig terjednek ki. Nemcsak a Pfizer, hanem a Moderna is megkezdte a hat hónapos kortól adható vakcina klinikai tesztelését. Ezek a vakcinák még nincsenek bevezetve, jelenleg a klinikai tesztelésük zajlik.

A várandósok oltásának biztonságosságáról elmondta, legjobb tudomása szerint ajánlott, hogy a kismamák mindkét oltást felvegyék, kivéve akkor, ha a második dózisra már a harmadik trimeszter során kerülne sor. Akkor az ajánlás az, hogy a kismama az oltást a szülés után kapja meg. Karikó Katalin szerint nagyon fontos, hogy a vakcina nemcsak az anyát, hanem a magzatot is védi. Arról is beszélt, hogy a fertőzés mindenképpen sokkal veszélyesebb rájuk nézve. A klinikai tesztek már befejeződtek, részben a Moderna termékével. A Moderna a Harvarddal végezte a vizsgálatokat, a Pfizer tesztjei pedig folyamatban vannak kétezer várandós bevonásával.

Arra a kérdésre, hogy a beoltottaknak a későbbiekben szükségük lehet egy harmadik oldásra is, Karikó Katalin azt válaszolta, valójában még nem tudják, hogy szükség lesz-e a harmadik injekcióra. Ha azt látják, hogy azok, akik két oltást kaptak, megfertőződnek, akkor lehetőség van harmadik, negyedik vagy akár tizedik dózis beadására is. Ugyanis az mRNS-vakcinák esetén bármennyi dózist be lehet adni, lehet ismételni, nem zárja ki a korábbi vakcinálás az újabb adag beadását.

Beszélt arról is, hogy a variánsokra állandóan tesztelnek. Jelenleg az ismert, hogy a vírus brit és brazil változata ellen ugyanúgy véd a vakcina, mint a vuhani ellen. Valamivel kisebb a hatásossága a vírus dél-afrikai variánsa ellen. A továbbiakban a New York-i és egyéb helyeken felbukkanó variánsokat tesztelik. Hozzátette, az ellenanyag az első védelmi vonal, de van egy második is, ez pedig a sejtes védelem, amit még nehezebb a variánsoknak kikerülni. Ez azt jelenti, hogy van egy első védelmi vonal, ebben az ellenanyag a vérben cirkuláló vírusokat tudja hatástalanítani, és van egy második, ahol az antigén-specifikus T-sejtek felismerik a fertőzött sejteket, és elpusztítják őket.

S, hogy mennyi időre van szükség ahhoz az új vírusvariáns azonosításától, hogy az újonnan kifejlesztett vakcinák nagy mennyiségben az oltópontokra kerüljenek?

Karikó Katalin azt válaszolta, „Körülbelül hat hétre van szükségünk ahhoz, hogy létrehozzunk egy új vakcinát, és a technológia egyre fejlődik. Azt pontosan nem tudom megmondani, hogy milyen gyorsan kerülne ez a vakcina az oltópontokra. Ha nem kell újra lefolytatni egy III-as fázisú klinikai vizsgálatot, akkor sokkal gyorsabban létre lehet hozni az új vakcinát, és így az oltópontokra is hamarabb kerülhet.”