Katasztrófa nincs, de a kormány ösztönzésére gyorsuló lakossági hitelfelvétel gondokat okozhat  

2025 első öt hónapjában 435 milliárd forint személyi kölcsönt folyósítottak a bankok, ami 44 százalékkal múlja felül a tavalyi azonos időszak adatait – írta a 24.hu az MNB hitelstatisztikái alapján. Az MNB jelentése szerint a hitelintézetek háztartási hitelállománya 10,9 százalékkal, a nem-pénzügyi vállalatok felé fennálló hitelállománya pedig 2 százalékkal bővült az idén az első negyedévben, s a szakértők hasonló keresletre számítanak a következő negyedévekben is. A bankok új háztartási hitelszerződéseinek az értéke 45 százalékkal bővült az első három hónapban az előző év hasonló időszakához képest. A biztosdöntes.hu szakoldal pedig arra hívja fel a figyelmet, hogy májusban történelmi csúcsokat döntött a lakossági hitelpiac: a bankok egyetlen hónap alatt több mint 300 milliárd forint értékben folyósítottak nem folyószámla alapú hiteleket. Soha nem volt még 149 milliárdos lakáshitel-felvétel, a személyi kölcsönökből pedig a 100 milliárdos határra ért a piac. Meglepő módon, két év után ismét óriási a kereslet a szabad célú jelzáloghitelek iránt. 

A fenti trend nem a véletlen műve. A kormány a lakosságra szabadított „ezerféle” kamatmentes hitelt, támogatott lakáshitelt, ösztönözve az embereket arra, hogy vegyenek fel minél több kölcsönt. Mindezt szépen becsomagolva és vonzóvá téve elsősorban a fiatal korosztályok számára, de ma már az idősebbeket, a nyugdíjasokat is hitelfelvételre csábító konstrukciók vannak. Értjük persze a szándékot: a választást mindenáron meg akarják nyerni, ennek érdekében semmi sem drága, kiváltképpen, mert nem a saját pénzük forog kockán, hanem a lakosságé, vagy legfeljebb az államé, ráadásul ez utóbbi költségek majd a választások után jelentkeznek. Ez pedig jelen pillanatban nem érdekli Orbánékat, akik teljes egészében figyelmen kívül hagyják nem csak az államháztartáson lecsapódó következményeket, hanem a lakosság érdekeit is. 

De vajon fennáll-e a lakosság totális eladósodásának a veszélye? Van, aki még emlékszik a 2000-es évekre, arra, hogy olcsón és könnyen el lehetett érni hiteleket. Akkor nem a kormány választási osztogatása volt az ok, most viszont alapvető szerepe van ennek a lakossági eladósodás komoly növekedésében. Osztogatásra persze nincs pénz, így Orbánék nagyrészt a lakosság, kis részben pedig a következő évek államháztartásának a kontójára próbálnak szavazókat nyerni. De mi lesz ennek a hatása az emberekre? És az államháztartásra? Katona Tamást kérdeztük.

„Az persze már egyre nyilvánvalóbb, hogy a kormány osztogat, és az is látszik, hogy egyetlen cél vezérli a kormánypolitikát, megnyerni a választást, az államháztartás helyzete pedig nem hogy másodlagos lenne, hanem egyenesen harmadlagos e tekintetben” – mondta a korábbi pénzügyi államtitkár. Most túl kell élni – ez a mottója az Orbán-kormánynak, amely bízik abban, hogy utóbb majd találnak megoldást. Ezért azonban óriási árat fizetne a gazdaság és a lakosság is – derült ki Katona fejtegetéséből, aminek a lényege, hogy szörnyű konzekvenciákkal járna, ha a Fidesz győzne 2026-ban: emlékszünk még, hogy milyen jelentős megszorítás következett 2022 nyarán, és arra is, hogy ránk szabadították az inflációt, amiből máig sem tudott senki kikeveredni.

Ami a lakosság hitelfelvételi trendjét illeti: a szakember emlékeztetett arra, hogy a háztartások számára klasszikus megoldás a hitelfelvétel, a 18. század óta az előrehozott fogyasztás lényege éppen ez, a lakossági hitelnövekedés pedig ebből áll. S ugyan önmagában már az is mindig kockázatot hordoz, ha az emberek jelentősen eladósodnak, de szerencsére most még nem olyan vészes a helyzet, ugyanis nagyon alacsony volt a bázis, azaz a hitelfelvétel, s most ez az alacsony szint emelkedett meg – szögezte le. „Nagyon érdekes – és a látszat ellenére, ehhez a témához tartozik –, hogy miközben a hitelállomány a lakosság körében elkezdett nőni, a vállalatok körében nem, sőt, ma már katasztrofálisan alacsony szinten van” – mutatott rá. Mint hozzátette: ez persze megfelel a statisztikai adatoknak, annak, hogy a gazdasági növekedés csak Nagy Márton álmaiban létezik, hiszen a gazdaság stagnál, az első negyedévben 0,1 százalékkal zsugorodott.

Visszatérve a lakossági eladósodásra, szerinte abban egyrészt sokak legatyásodása tükröződik. Ha ugyanis egy átlag család napjainkban el akar menni nyaralni, akár csak három-négy napra a Balatonra, akkor ahhoz kénytelen hitelt felvenni. S a szabad felhasználású személyi hitelhez viszonylag könnyen hozzá lehet jutni. Emellett feltehetően javult a hangulat a tekintetben, hogy forrást biztost a hitelek visszafizetéséhez a januártól duplájára emelkedő családi adókedvezmény, valamint az, hogy a háromgyerekes anyukáknak nem kell személyi jövedelemadót fizetniük (majd fokozatosan kiterjesztik ezt a kétgyerekesekre). „A kormány most már úgy ígérget a jövőre vonatkozóan, hogy az anyák örök életet plusz tíz évet is kapnak tőle”. 

Drámai szintre is emelkedhet-e a lakosság eladósodása? – kérdeztük. Katona szerint ezt most nem lehet megmondani, de könnyen lehet, hogy sok családnak nehezebbé válik majd a helyzete, kiderülhet, hogy elszámolták magukat, túl optimisták voltak a visszafizetési lehetőségeiket illetően, s olyan eladósodást vállaltak, amit nem fog fedezni az adókedvezmény megduplázása sem. Ott is bajok lehetnek, ahol a család keresője/keresői elveszíti/elveszítik a munkájukat. Ez valós veszély, hiszen azt látjuk, hogy elkezdődött a vállalati leépítés: a második negyedévben 49 ezer fővel csökkent a foglalkoztatottak száma. Persze mit várhatunk, ha nem teljesít a gazdaság, miközben rendesen emelkedik a minimálbér?  – tette fel a költői kérdést.

Katona Tamás arra is kitért, hogy ha nem javul a gazdasági helyzet, akkor továbbra sem tudunk majd megszabadulni az inflációtól. Maga a kormány sokat tesz ennek érdekében, látszatintézkedések tömegét hozza, hogy demonstrálja a még meglévő híveinek, hogy keményen fellépnek a multikkal szemben az inflációt illetően – lásd: élelmiszerárrés-stop. Mindezt akkor, amikor a mezőgazdaságban 17 százalékos az áremelkedés, ami azt mutatja, hogy az alapanyagok árával van a gond. A kormány, ha akarná, azonnal eltörölhetné a kiskereskedelmi különadót, amivel nyomban 4,5 százalékkal lenyomná az élelmiszerek árát – tette hozzá. 

Az igazi gondnak azonban azt nevezte, hogy beindult az ár-bér spirál. Mint kifejtette: 2022 óta nem nőtt a gazdaság, miközben volt, amikor a keresetek nominális szintje két számjegyűen emelkedett. Az idén 9,5 százalékkal nőtt a minimálbér, jövőre pedig 13 százalékot ígérnek. Amikor azonban a termelékenység nem nő, akkor a reálbér sem tud emelkedni – mondta, rámutatva: minél jobban emelik a nominális kereseteket, annál jobban emelkednek az árak. 

Mi lesz, ha Orbánnak mégis sikerül nyernie 2026-ban? – kérdeztük. Katona szerint ugyanaz, mint 2022 nyarán volt: jön az iszonyatos megszorítás, ami ezúttal még erőteljesebb lesz, mint négy évvel korábban volt. Eközben pedig ismét elszabadulna az infláció. Ha folytatódik a jelenlegi katasztrofális gazdaságpolitika, akkor könnyen bekövetkezhet, hogy 2-3 éven belül lenyeli az infláció a januárban kétszeresére emelkedő családi kedvezményt – figyelmeztetett.

És ha új kormány alakul, nyer Magyar Péter? Akkor sem lesz kedvező a helyzet, bár értelmes gazdaságpolitikával sokkal nagyobb mozgástere lenne a kormánynak. Nem kellene például százmilliárdokat költeni kommunikációra, presztízsberuházásokra, jönnének az uniós pénzek, értelmes párbeszéd alakulna ki a vállalkozói szférával, s persze ki lennének lőve a pénzmosodaként és pénzszivattyúként működő, tevékenység nélkül milliárdos nyereséget „termelő” NER-es cégek. Ezek egy része viszonylag gyors eredményt hozhatna, egy részének azonban fokozatosan lenne érezhető a hatása, de legalább a zsákutcából ki tudna jönni a gazdaság – zárta szavait Katona Tamás.