Kelet-Európa jövője még Orbánnal együtt is liberális

Szinte észrevétlen maradt, hogy az elmúlt három évben a liberálisok választási győzelmeinek egész sora következett be a közép-európai térségben. Ráadásul ezek nem is átmeneti hullámot jelentenek: a felbátorodott Európai Uniótól kezdve a generációváltásig egész sor tényező azt sugallja, hogy ez a demokratikus konszolidáció folytatódni fog. Kelet-Európa jövője még Orbánnal együtt is liberális – szögezi le a Foreign Policy-ban megjelent írás szerzője. 

A trend Szlovákiában kezdődött a 2019-es elnökválasztással, amikor Zuzana Čaputová liberális reformert és környezetvédelmi aktivistát választották meg. Čaputová győzelméhez hozzájárult a felháborodás, amelyet az váltott ki, hogy meggyilkoltak egy újságírót, és az ügy azt implikálta, hogy az akkor az illiberális SMER-SD vezette kormánynak köze lehet ehhez. A szlovákok a 2020-as parlamenti választáson tovább büntették a pártot, amely teljes tekintélyelvűséget alakíthatott volna ki, ha meg nem állítják.

A hullám Moldova 2020-ban tartott elnökválasztásán folytatódott, amikor Maia Sandu lett az államfő, aki Čaputovához hasonlóan, szintén liberális reformer, és szintén országa első elnöknője. Sandi a Kreml által erőteljesen támogatott Igor Dodont győzte le, majd a pártja többséget szerzett a parlamenti választáson is. 

Bulgáriában alig hét hónap alatt három választásra is szükség volt ahhoz, hogy véget vessenek Bojko Boriszov 12 évig tartó miniszterelnökségének. Boriszov legendásan korrupt voltának az volt a csúcspontja, amikor olyan fotók szivárogtak ki, amelyeken a 62 éves politikus meztelenül fekszik az ágyban pénzkötegek között. Boriszov nem volt oroszbarát, de korrupt kormányzása és kleptokráciája kívülállóvá tette az országot az EU-ban. Helyére Kiril Petkov miniszterelnök és Asszen Vasszilev miniszterelnök-helyettes lépett: mindketten a Harvardon végeztek, és alkalmasak a korrupció leküzdésére, a demokratikus normák megerősítésére, és arra, hogy határozottan liberális irányba vezessék az országot. 

Andrej Babis Csehország autokrata volt miniszterelnökének bukása még drámaibb volt. Világos volt, hogy az országát Orbán forgatókönyve szerint Magyarország vonalára akarja vinni, de bukása egyelőre véget vetett annak az elképzelésnek, hogy Prága Orbán autokrata lába nyomába lépne. 

Magyarország és Lengyelország – jó okkal – továbbra is uralja a címlapokat, de a kelet-európai demokrácia számára fontos nyereséget jelentenek az alig regisztrált szlovákiai, moldovai és bulgáriai történések. Ezek a liberális trendek a következő évtizedben várhatóan fennmaradnak, részben azért, mert az idősebb, konzervatívabb korosztályok helyébe fiatalabb és liberálisabb szavazók lépnek. Ez Magyarországtól eltekintve a térség szinte minden államában látható, és még például az illiberális Lengyelországra is igaz – írta a szerző, aki az állítását számadatokkal támasztotta alá. 

Ezt a trendet felgyorsította a Covid, ami aránytalanul több embert ragadott el az illiberális pártok szavazóbázisát adó idősebb, oltásellenes, vidéki szavazók közül. Az Ukrajna elleni orosz háború nagy valószínűséggel szintén a liberalizmus előretörését segíti és gyorsítja majd. A szomszédos országokba menekült ukránok milliói közül sokan maradhatnak, és Kreml-ellenes hatást gyakorolhatnak a politikára, valahogy úgy, mint az Amerikában élő kubaiak az Egyesült Államokra. A legtöbb államban – kivéve talán Lengyelországot –, ez liberalizáló hatással lehet, hiszen a Moszkva-ellenesség egyben a Kremlhez kötődő szélsőjobboldali pártok elutasítását is jelenti. 

Az Ukrajna elleni orosz támadás felbátorította a demokrácia és jogállamiság ügyét az EU-ban, amely tavaly létrehozta az egységes és független Európai Ügyészséget is, s végre lehetővé tette a korrupció elleni kemény fellépést. 

Mindenekelőtt azonban az ukrajnai invázió rávilágított az éles ellentétre az orosz tekintélyelvűség és az európai liberalizmus között, és ez energiát adott a reformereknek, akik a Nyugattal való szorosabb kapcsolatok mellett lépnek fel, és azoknak a reakciósoknak a megbüntetését követelik, akik a Kreml nyomdokaiban akarnak járni. Ez nem teljesen egyértelmű hatás: úgy tűnik, az invázió megerősítette Orbán helyzetét Magyarországon, nagyrészt azért, mert Orbán arra használta fel a sajtó feletti, szinte totális ellenőrzését, hogy hamisan azt állítsa: az ellenzék belevinné az országot az Oroszország elleni háborúba. Ám Magyarország, amely a Freedom House jogvédő szervezet szerint az EU legkevésbé szabad országa, nagyon nem alkalmas példa annak megjósolására, hogy milyen magatartást tanúsít majd a térség többi országa. 

Mindenesetre adjon reményt a liberálisoknak Kelet-Európa hosszabb távú pályája, és az a tény, hogy egyáltalán léteznek szabad és tisztességes választások olyan országokban, amelyek még 30 éve is a vasfüggöny mögé voltak zárva. Orbán újbóli megválasztása után Magyarország még mélyebbre süllyedhet a tekintélyelvűségbe, de Kelet-Európa többi része nem fogja követni – vélekedett a szerző.