Kemény szavak az Európai Parlamentben: Magyarország már nem demokrácia
Az Európai Parlament a jogállamiság tekintetében visszafordulásra akarja kényszeríteni Magyarországot és Lengyelországot, és konkrét cselekvést követel – írta összefoglaló cikkében a német közszolgálati műsorszóró, a Deutsche Welle. A szerző Michal Simecka szlovák képviselőt idézte, aki szerint „Magyarország már nem demokrácia, Lengyelország pedig ebbe az irányba halad”, s Bulgária vonatkozásában is kétségek merülnek fel. Simecka az Európai Parlament jelentéstevője, és a demokráciát, valamint a jogállamiság biztosítását szolgáló európai mechanizmus kialakítása mellett lép fel.
A sajtószabadság és a független igazságszolgáltatás egyes tagállamokban látható aláásása „oda vezetett, hogy ezt erősen megsínylette az EU-nak a demokrácia garantálójaként élvezett tekintélye” – idézte a Deutsche Welle Simecka szavait. A képviselő átfogó mechanizmust követel az egyes tagállamokban végbemenő folyamatok vizsgálatára, emellett a pénzfolyamok és a jog tiszteletben tartásának az összekötését, és ebben egyetért vele az EU Bizottsága is. Ennek adott hangot a vitában Vera Jourova is, aki a tagállamok jobb megfigyelését szeretné elérni.
Simecka szerint azonban ez nem elegendő, és biztosítani kell a jog uralmának érvényre juttatását. Ezért a jelentése, amelyet az Európai Parlament szerdán előre láthatólag nagy többséggel el fog fogadni, az uniós pénzek és a jogállamiság összekötését követeli.
A parlament, a bizottság és a tagállamok között a hétéves költségvetésről szóló jelenlegi tárgyalásokon szó van ilyen „jogállami eszközről”, de a parlament még nem elégedett vele, mert a büntetésekhez szabott küszöböket túl magasnak tartja. Az állam- és kormányfők abban állapodtak meg, hogy a kifizetéseket csak akkor lehet visszatartani, ha egyértelmű összefüggés van a jogállamiság és a konkrét kifizetés között.
A bizottság napokban előterjesztett jogállamisági jelentését az abban erősen bírált államok eltérően fogadták. Az erős belpolitikai nyomás alatt álló Bojko Boriszov azt mondta, nagyon elégedett a kiegyensúlyozott jelentéssel, és figyelembe veszi majd a bizottság ajánlásait. Az Európai Parlament sok képviselője által „autokratának” minősített Orbán Viktor visszautasította a jelentésben Magyarországról foglaltakat, vasárnapi rádióinterjújában pedig azt mondta, „támadnak a brüsszeli bürokraták”, egymás ellen uszítják a tagállamokat az együttműködés helyett. Sebastian Kaleta lengyel igazságügyi miniszterhelyettes Facebook oldalán panaszkodott, hogy Lengyelországot gyarmatként kezelik, míg a román államfő azt mondta, figyelembe veszi az ajánlásokat, és újra megreformálja az igazságszolgáltatást.
A tagállamok és az Európai Parlament a következő hetekben tovább vitatkozik majd arról, hogyan lehet hatásosan összekötni a költségvetést és a jogállamiság ügyét. Katarina Barley parlamenti alelnök a vitában újra leszögezte: mindenben lehet kompromisszumot kötni, de az alapvető értékekben nem. Beata Kempa lengyel képviselő (PiS) azt fejtegette, hogy a bizottság jogállamisági jelentésének nincs jogi alapja, és hogy „sokkal inkább a baloldal föderációs álmairól van szó”, a tagállamok szuverenitása elleni támadásról. Jourova ezt visszautasította. Leszögezte: a tagállamokkal folytatott párbeszédről van szó, mert az nem lehet, hogy a következő hét évben 1,7 billió eurót akarnak elkölteni, miközben egyre nő a bizalmatlanság. „Ezért feltétlenül szükséges a jogállamiság helyzetének vizsgálata a pénzek kifizetése előtt” – mondta. Michael Roth német Európa-ügyi miniszter, aki a német soros elnökség nevében visszautasította néhány képviselő próbálkozását, hogy a Szovjetunióhoz hasonló kommunista diktatúrákhoz mérje az Európai Uniót. „A német elnökség számára a jogállamiság prioritást élvez, és a legelső helyen áll a napirendben” – mondta.
