Kényelmes a kormánynak, de aggályos a meghosszabbított háborús veszélyhelyzet
A Magyar Helsinki Bizottság közleményben jelezte a kormány felé az aggályait, miután az Országgyűlés november 6-án, hétfőn megszavazta a veszélyhelyzet 2024. május 23-ig történő meghosszabbítását.
Az indoklásban úgy fogalmaztak, hogy „az Ukrajna területén fennálló fegyveres konfliktus, illetve humanitárius katasztrófa, valamint ezek magyarországi – különösen menekültügyi, gazdasági és energetikai – következményei az elmúlt időszakban nem változtak” – emlékeztet a Helsinki Bizottság.
A Magyar Helsinki Bizottság társadalmi egyeztetésre bocsátott álláspontja szerint a meghosszabbított háborús veszélyhelyzet több szempontból is aggályos, mivel azok nemzetközi sztenderdeket is sértenek.
A veszélyhelyzet teljes szabályozásának újragondolására lenne szükség
Kádár András Kristóf, a Magyar Helsinki Bizottság társelnöke szerint két alapvető probléma van a három és fél éve tartó rendeleti kormányzással.
Az egyik, hogy ezzel bizonyos alapvető jogok nagyon egyszerűen kikapcsolhatók vagy olyan módon korlátozhatók, ahogy békeidőben nem lehetne. A hatalom sokkal többet engedhet meg magának, mintha nem lenne veszélyhelyzet,
A másik, hogy a rendeleti kormányzásból az a kevés kontroll is hiányzik, amelyet a parlament működése jelent a jelenlegi erőviszonyok mellett.
Szerinte „hiába tud a kormány mindent kétharmados többséggel átnyomni az Országgyűlésen, ott mégiscsak kell valamiféle indoklást fűzni a törvényjavaslatokhoz”, mert magának a folyamat – a parlamenti vita, a javaslat bírálata – nyilvánosságának is van jelentősége, ami a rendeleti kormányzásnál nem történik meg.
Ha most a kormány rendezni akar egy kérdést, akkor a hivatalban leül valaki a számítógép elé, begépeli a rendeletet, megnyomja az enter gombot, és ebből akár másnapra jogszabály lehet – mondta Kádár András Kristóf, aki szerint a veszélyhelyzet egyik legabszurdabb felhasználása az volt, amikor egy rendeletben eltörölték az augusztus 20-i tűzijátékért fizetendő közterület-használati díjat. De ide sorolta még az élő önkormányzati közmeghallgatások kötelezettségének eltörlését is.
Szerinte egy ilyen rendelkezés a koronavírus-járvány alatt indokolt lehetett volna, hogy ne gyűljön össze sok ember egy helyen, de azt nem érti, hogy ez hogyan kapcsolódik a háborúhoz.
