Kéri László: A napi botrányok elfedik, hogyan működött valójában az Orbán-rendszer
Kéri László szerint az elmúlt hónapok egyik legnagyobb kihagyott lehetősége, hogy a magyar média számos súlyos ügyet feltárt ugyan, de nem jutott el azok rendszerszintű összegzéséig. A politológus a KlikkTV műsorában arról beszélt: a napi botrányok egymásutánja önmagában nem segíti a társadalmat abban, hogy megértse, miként működött a korábbi hatalmi rendszer.
Úgy fogalmazott: az új politikai helyzet a médiát is teljesen új feladat elé állította. Egyrészt megszűntek azok a korlátok, amelyek korábban visszafogták a független sajtót, másrészt olyan információk váltak hozzáférhetővé, amelyek korábban rejtve maradtak. Szerinte azonban ezekből az információkból ritkán készülnek átfogó elemzések.
Első példaként a Nemzeti Kulturális Alap támogatásait említette. Elmondása szerint sorra derültek ki azok az esetek, amikor jelentős összegeket osztottak szét vitatható módon, ám a nyilvánosság végül csak különálló történeteket ismert meg. Kéri szerint arra lenne szükség, hogy valaki összesítse: összesen mennyi közpénzről volt szó, kik döntöttek a támogatásokról, kik kapták azokat, és mi lett a pénz sorsa.
A politológus azt is elárulta, hogy maga több mint száz ilyen ügyet gyűjtött össze az elmúlt hónapokban, de úgy véli, ennek feldolgozása már szerkesztőségi feladat lenne. Véleménye szerint, ha a történetek nem állnak össze egységes képpé, akkor a közvélemény számára is elveszik a folyamatok valódi jelentősége.
Második példaként a kormányzati kommunikációs rendszer működését említette. Szerinte amikor a korábbi propagandagépezet egyik meghatározó szereplője a nyilvánosság elé került, lehetőség nyílt volna feltárni azt a teljes hálózatot, amely éveken át működtette az állami kommunikációt és jelentős közpénzeket mozgatott meg. Állítása szerint azonban ez a munka is félbeszakadt, a botrány néhány nap alatt lekerült a napirendről.
Harmadik példaként a Várnegyedben megvalósult nagyszabású állami beruházásokat említette. Kéri úgy látja, ezek az építkezések jól szimbolizálják az elmúlt másfél évtized állami költekezését, mégsem készült olyan átfogó elemzés, amely bemutatná a legnagyobb beruházások teljes költségét, a döntéshozókat, a kivitelezőket és a haszonélvezőket.
A beszélgetés során hangsúlyozta: szerinte nem elegendő naponta újabb és újabb korrupciógyanús ügyeket bemutatni. A társadalom számára az lenne igazán fontos, hogy lássa az összefüggéseket, mert csak így derülhet ki, miként alakult ki az a rendszer, amelyben szerinte a közpénzek felhasználása zajlott.
Arra a kérdésre, hogy mindez megtörténhetett-e a miniszterelnök tudta nélkül, Kéri László egyértelműen nemmel válaszolt. Úgy véli, a legnagyobb állami beruházások politikai felelőssége végső soron Orbán Viktort terheli, míg más területeken – például a kommunikáció vagy az egyes minisztériumok pénzosztása esetében – a kormányfő által kijelölt vezetők hajtották végre a rendszer működését. Hozzátette ugyanakkor, hogy a politikai felelősség és az esetleges jogi felelősség megállapítása két külön kérdés, utóbbi komoly szakmai vizsgálatot igényel.
