Két fontos döntés előtt áll Magyarország, a forint árfolyama is megérezheti

Az Index összefoglalója szerint a forint lendülete néhány nap alatt kifulladt: az euróval szemben 363 környékéről 365,5 közelébe gyengült, a dollár árfolyama pedig 322 forintról 330 fölé emelkedett. A fordulatot elsősorban az amerikai kamatemelési várakozások erősödése okozta, a hét második felében pedig az iráni konfliktus körüli bizonytalanság is rontotta a befektetői hangulatot.

Hétfőn még kedvezőbb volt a környezet: az energiaárak csökkenése és az Iránnal kapcsolatos enyhébb hangvétel javította a nemzetközi hangulatot, az euró 362, a dollár 322 forint közelébe került. Kedden azonban az Egyesült Államokban a vártnál nagyobb októberi fogyasztóiár-emelkedést közöltek, ami felerősítette a kamatemelési várakozásokat.

A dollár erősödéséhez Christopher Waller, a Fed egyik vezetőjének nyilatkozata is hozzájárult, aki egy jelentősebb decemberi kamatemelés lehetőségét vetette fel. Regős Gábor, a Gránit Alapkezelő vezető közgazdásza szerint a piac már biztosra veszi a decemberi amerikai szigorítást, és főként annak mértéke kérdéses; a 25 és 50 bázispontos emelés közül szerinte az utóbbi tűnik valószínűbbnek.

Rodic Ádám, az MBH Elemzési Centrum makrogazdasági szakértője szerint kedden az euró-dollár árfolyam 1,1220-ról 1,1165-re esett, a forint pedig szinte teljesen elveszítette hétfői előnyét. Szerdára az euró már 365 forint közelében járt, miközben a dollár másfél éves csúcs közelébe erősödött az euróval szemben.

A hét második felében a közel-keleti fejlemények is nyomást gyakoroltak a piacokra. Donald Trump csütörtöki közösségi médiás bejegyzésében jelezte, hogy jelenleg nem látja szükségét az Iránnal folytatott tárgyalásoknak a háború lezárásáról. Ez ismét növelte az olajellátással kapcsolatos aggodalmakat, az olajár-emelkedés pedig az inflációs félelmeket is erősítette.

Aradványi Péter, az Equilor vezető elemzője szerint a dollár-forint árfolyam a hét során 2,8 százalékkal emelkedett, miközben a forint az euróval szemben 0,6 százalékkal gyengült. A magyar inflációs adat nem mozgatta meg érdemben a forintot: az adat a vártnál valamivel magasabb, 2 százalékos lett, de a devizapiacot inkább az amerikai hírek határozták meg.

A következő héten itthon a Magyar Nemzeti Bank keddi kamatdöntő ülése kerülhet előtérbe. Az alapkamat változása az Index által idézett várakozások szerint nem valószínű, de a jegybank decemberi terveivel kapcsolatos jelzések hatással lehetnek a forintra. Regős Gábor szerint a decemberi kamatcsökkentés lehetősége továbbra sem zárható ki, bár az esélye egyre kisebb.

A hét másik fontos eseménye a Moody’s péntek esti hitelminősítése lesz. Magyarország jelenleg Baa2 besorolással, negatív kilátással szerepel a hitelminősítőnél. A várakozások szerint az uniós forrásokhoz való hozzáférés és az euró bevezetésének szándéka kedvező megítélés alá eshet, így elmaradhat a leminősítés. A legkedvezőbb forgatókönyv a negatív kilátás megszüntetése lenne, de az is elképzelhető, hogy a Moody’s kivár, amíg a költségvetési helyzet javulása a tényleges adatokban is látszik.

Az elemzők nem számítanak jelentős árfolyamkilengésekre. Regős Gábor előrejelzése szerint az euró 359 és 370 forint között mozoghat, Aradványi Péter pedig 360 és 370 forint közötti euróárfolyamot vár, miközben a dollár jegyzése szerinte 325 és 340 forint között alakulhat.

A nyersanyagpiacon a Brent hordónkénti ára a múlt pénteki 97 dollár feletti szintről előbb csökkent, majd a hét második felében ismét emelkedett, péntek délután 96 dollár körül mozgott. A földgáz ára a holland tőzsdén 87 euróról 91 euró közelébe drágult megawattóránként, miközben az európai gáztárolók átlagos töltöttsége 72 százalék alá esett, szemben az elmúlt öt év 89 százalékos átlagával.

A Budapesti Értéktőzsde emelkedéssel zárta a hetet: a BUX index 2,1 százalékkal került feljebb. A vezető részvények közül a Richter több mint 5 százalékkal drágult, a Mol 3,6, a Magyar Telekom 3,5 százalékkal erősödött, az OTP pedig a kedvező harmadik negyedéves eredményei ellenére 0,5 százalékos emelkedést ért el.