Két héten belül eldől az Airbnb jövője a Terézvárosban
Az Airbnb (eredeti formájában és eredeti nyelvén, angolul) AirBed & Breakfast – vagyis gumimatrac és reggeli – a világ egyik legnagyobb szálláshely-iparává nőtte ki magát. Ám miközben az így kiadott szobák jelentős bevételt hoznak a települések konyhájára, a gondok is szaporodnak. A probléma Budapesten is egyre erősebben jelentkezik, s a fővárosban elsőként Terézvárosban szeptember másodikától két héten át ügydöntő népszavazás indult az Airbnb jövőjéről. Amennyiben a helyi lakosok az Airbnb kerületi beszüntetése mellett foglalnak állást, az önkormányzat évente mintegy 870 millió forint adóbevételtől esik el.
Az ötlet, hogy nem szállodai célra épült épületeket és lakásokat rövid távra (akár 1-2 napos időtartamra is) kiadjanak olyan turistáknak, akik drágállják a szállodai szobaárakat, 2008-ban szökött szárba San Franciscóban – írta a Privátbankár.
Ezek a szálláshelyek városokban főként lakások, másutt kastélyok, üdülőhelyi házak, vityillók, lakóautók, fákra telepített lombházak (itthon hungarikumként még lombkorona-sétányok is). Az Airbnb-re egész iparágak települtek rá (takarítás, őrzés, jogi védelem) és természetesen megjelentek a magán-szálláshelyek érdekvédelmi szervezetei.
Ugyanakkor a turizmus világméretű fellendülésével, főként a Covid utáni nekirugaszkodást követően az európai nagyvárosok egyre jobban kitettek a tömegturizmus negatív hatásainak. Az idegenforgalom növekedése ugyan jót tesz a városi bevételeknek, az állami adók növekedésének, ám egyre erősebb a helyben lakók ellenkezése. Főként azért, mert a minőséginek nem nagyon nevezhető turistatömegek az egy-két napos ott-tartózkodásuk idején sok mindent megengednek maguknak, amit hazájukban, vagy a lakhelyükön nem.
Az európai nagyvárosok egyre elégedetlenebbek a turistatömegek bezúdulása miatt, Velencében belépési díjat fizettetnek velük, Barcelonában egyszerűen ki akarják tiltani az egy-két napos látogatókat, de Prágában, Bécsben és Amszterdamban is intézkedéseket fontolgatnak, illetve hoztak is már.
Budapesten hosszú évek óta egyre erősebb probléma a nem nagyon kulturált turistatömegek mindennapi léte a főváros belső részeiben (az úgynevezett bulinegyedben). A fővárosi VI. kerület – Terézváros – önkormányzata már évek óta gondolkodik a megoldáson. Három évvel ezelőtt már volt egy aránylag működőképes elképzelés a megoldásra, azt azonban a kormányhivatal nem engedélyezte. Az idén júniusi EP- és önkormányzati választásokon azonban egyértelmű bizalmat szavazott a korábbi kerületvezetésnek a helyi lakosokból álló választók jelentős többsége és ezért elérkezettnek látták az időt egy ügydöntő népszavazáshoz a rövidtávú lakáskiadások (Airbnb) szabályozásához. Ugyanis a helyi választópolgároktól túl sok panasz érkezett az Airbnb-k miatt és az önkormányzat végül is nem a ki tudja hol élő lakástulajdonosok, vagy a lakásokat egy-két napra bérbevevők érdekeit kell, hogy nézze, hanem az őket megválasztókét.
Az önkormányzat hangsúlyosan kinyilvánította, hogy igyekszik felelősségteljes felnőttként kezelni a helyi lakosokat, választópolgárokat, de még a tizenéveseket is, akik – ha betöltötték a 16. életévüket – részt vehetnek az Airbnb-k jövőjéről kiírt népszavazáson. Tisztában vannak vele, hogy évente mintegy 870 millió forint adóbevételtől esnek el, ha a helyi lakosok az Airbnb kerületi beszüntetése mellett foglalnak állást, ám ennél a nem lebecsülendő összegnél értékesebbnek tartják a választópolgárok nyugalmát, a lakóházak tisztaságát, valamint a lakhatási költségek mérséklését.
