Két magyar nő egy csárdában – Így látja a helyzetet Dobrev

Nagy meglepetést keltett Magyarországon, amikor kiderült, hogy Dobrev Klára, a Demokratikus Koalíció EP-képviselője a legkomolyabban szóba jött a szociáldemokrata frakció Európai Parlamenti elnök jelöltjeként. Olyannyira komolyan, hogy végül két jelöltről szavazott a frakció: róla és a végül hivatalos frakciójelöltté váló, majd utóbb az EP élére meg is választott  olasz David-Maria Sassoliról. A szavazáskor Dobrev is szépen kapott – az Eurológus cikke szerint –  39-en szavaztak rá, Sassolira 71-en, s 13-an tartózkodtak. 

Újonc képviselőként hogyan kerülhetett szóba a személye? – kérdeztük Dobrev Klárát, aki kifejtette, hogy a szociáldemokrata frakcióban nagy meglepetést okozott az európai csúcsértekezleten született megállapodás. Senki nem számított erre, a frakció arra készült, hogy Frans Timmermans lesz az EP elnöke. „Amikor ez kiderült, akkor folyamatos tanácskozások, egyeztetések, viták indultak, a végeredményben pedig nagyon sok szempont szerepet játszott” – számolt be a politikus.

Számított az, hogy a DK a kelet-európai baloldali pártok közül az egyik legerősebb eredményt érte el, s markánsan és erőteljesen képviseli nem csak a szociális  Európát, hanem az erős Európát is. „Az is komolyan esett a latban, hogy ennyire képviseljük azt a politikát, amiben hiszünk” – mondta.

További szempont volt, hogy nem volt kelet-európai az állam- és kormányfők által megválasztott jelötek között, miként a női-férfi egyensúly kérdése is szerepet játszott. „Mindenesetre számomra óriási megtiszteltetés volt, hogy szóba kerültem az EP elnöki poszt frakciójelöltjeként, s nem álszerénységből mondom: jó döntés született, Sassoli – aki a leköszönt EP-ben alelnök volt – tapasztalt politikus”.

S hogy tör-e magasabbra a jövőben? Dobrev kérdésünkre arról beszélt, hogy – az európai színtéren és a magyar belpolitikában egyaránt – az egyik legfontosabbnak az európai együttműködés erősítésért folyó politikai küzdelmet tartja. „Az előttünk álló kihívásokat – kezdve a klímaváltozástól a munkahelyeket tömegesen megszüntető robotizáción át a fejlett nyugati világban is drámaian növekvő társadalmi vagyoni különbségekig –  nem lehet nemzetállami szinten megoldani, erős, hatékonyabb együttműködésre van szükség”.  Hozzátette: „egy erős Magyarország is csak egy erős Európában tud létrejönni, és nekünk ott kell lennünk az asztalnál, amikor az ilyen irányú dolgok vannak terítéken”.

Sokak szerint Magyarország azonban most nehezen tud ott lenni az asztalnál – vetettük fel. Dobrev egyetértett ezekkel a nézetekkel, mondván: „mi most alig leszünk ott, hiszen Orbán befolyása – hiába igyekszik jó képet vágni a dologhoz – drámain lecsökkent, lassan a nullához közelít”. S hogy miért gondolja így? Hát azért, mert az Unió új vezetői látható módon vele ellentétes dolgokat vallanak egy sor alapvető kérdésben, s elítélik Orbán antidemokratikus, idegenellenes, néha rasszista kampányát. Az Európai Bizottság elnökjelöltje, a német Ursula von der Leyen a többi között az Európai Egyesült Államok híve, aki kiáll az emberi jogokért; az Európai Tanács élére jelölt belga Charles Michel liberális, az EP új elnöke Sassoli alapvetően ugyanazokat az értékeket képviseli, mint a DK, az Európai Központi Bank élére kiszemelt Christine Lagard pedig annak a Nemzetközi Valutaalapnak az első számú vezetője, amely az elsők között veszett össze Orbánnal és Matolcsyval, miközben a sorosozás előtt az IMF volt kikiáltva fő ellenségnek.

Nem Dobrev azonban az EP egyedüli magyar alelnöke: megszavazták a fideszes Járóka Líviát is, aki már az elmúlt ciklusban is betöltötte ezt a posztot. Dobrev nem csinál abból titkot, hogy Járóka ellen szavazott a voksoláson.  Hogy miért? „Mert nem az a lényeg, hogy magyarok vagyunk” – szögezte le, hozzáfűzve: „Ha Járóka Lívia vagy Orbán Viktor egy olimpián indulna, akkor én is lelkesen szurkolnék nekik, mint magyaroknak, de az Európai Parlamentben nem a magyarságunkról, hanem arról van szó, hogy milyen politikát képviselünk”. Beszélt arról, hogy ő határozottan küzdött az ellen is, hogy a Fidesz, bejelentkezése ellenére megkapja a külügyi bizottsági elnöki posztot, „hogy ne fordulhasson elő, hogy egy az Európai Uniót szétverni akaró, Putyinnal bratyizó, a kínaiakkal mutyizó párt küldöttje töltse be az egyik legfontosabb tisztséget”. A Fidesz végül nem is érte el, amit akart, nem kapta meg a posztot.

Dobrev egyébként nem tudja, hogy Járóka végül hogyan szavazott az ő alelnökségére, csak annyit tud, hogy az udvariassági normákat betartva kölcsönösen gratuláltak egymásnak. Két magyar nő is alelnök, természetesen merül fel a kérdés az esetleges együttműködésük esélyéről. „Még azt sem tartom kizártnak, hogy lesz olyan téma, amelyet mind a ketten támogatni fogunk, ilyen lehet például a fiatalok kedvezményes utazási lehetőségeinek a kiterjesztése” – reagált felvetésünkre Dobrev, aki azonban emlékeztetett arra, hogy a Fidesz megtestesít szinte mindent, ami ellen ő és a pártja küzd.