Kétségbeesés a Fidesznél: Rettegnek Magyar Pétertől
Áder János újabb közéleti megszólalása ismét reflektorfénybe helyezte a volt köztársasági elnök szerepét a Nemzeti Együttműködés Rendszerében. Az egykori államfő Magyar Pétert bíráló kijelentései nemcsak politikai vitát robbantottak ki, hanem ismét előkerültek azok a kérdések is, amelyek Áder tízéves államfői működését, a jogállam leépítésében játszott szerepét és a Fideszhez fűződő viszonyát érintik.
Horn Gábor szerint Áder János mostani megszólalása aligha tekinthető független politikai véleménynek. Inkább egy olyan politikai szereplő megnyilvánulásának tartják, aki a mai napig a Fidesz politikai rendszerének részeként működik. A volt köztársasági elnök Magyar Pétert bíráló kijelentései sokak szerint azt a célt szolgálják, hogy a kormánypárt újabb frontot nyisson a legerősebb ellenfelével szemben.
A vita középpontjába ismét Áder János államfői öröksége került. Kritikusai szerint elnökként végig asszisztált a jogállami intézmények leépítéséhez, miközben csak ritka esetekben élt alkotmányos jogosítványaival. Bár több törvényt visszaküldött megfontolásra vagy az Alkotmánybírósághoz fordult, ezek az esetek inkább kivételnek számítottak, és a politikailag legjelentősebb ügyekben rendre aláírta a Fidesz által elfogadott jogszabályokat.
A mostani vita során ismét szóba került a CEU elüldözése, a bírósági rendszer átalakítása, valamint számos olyan törvény elfogadása, amelyek a jogállamiság nemzetközi megítélését is jelentősen rontották. A bírálók szerint Áder ezekben az ügyekben nem jelentett valódi ellensúlyt, hanem Orbán Viktor politikai rendszerének egyik legfontosabb támasza volt.
Újra napirendre került a Kék Bolygó Alapítvány működése is. Az alapítvány gazdálkodását korábban több kritika érte, miután nyilvánosságra kerültek olyan szerződések, amelyek ugyanazokhoz a vállalkozói körökhöz vezettek, amelyek a NER más állami projektjeiben is rendszeresen feltűntek. A kritikusok szerint az alapítvány nem tudott valódi társadalmi beágyazottságot kialakítani, miközben jelentős közpénzek felhasználásáról döntött.
Elemzők arra is felhívják a figyelmet, hogy Áder János személyes megítélése a közvéleményben kedvezőbb maradt, mint más volt köztársasági elnököké. Szerintük ez részben annak köszönhető, hogy a közvélemény elsősorban azt figyelte, hányszor küldött vissza egy-egy törvényt, miközben kevesebb szó esett arról, milyen szerepet játszott a politikai rendszer egészének működésében.
A mostani megszólalás ugyanakkor sokak szerint megtörte azt a hallgatólagos egyensúlyt, amely eddig védte a volt államfőt a közvetlen politikai támadásoktól. Az elemzők úgy látják: Áder János ezzel ismét a napi pártpolitika szereplőjévé vált, ami újra ráirányította a figyelmet korábbi döntéseire és felelősségére a Fidesz által kiépített rendszer működésében.
A kérdés immár nem csupán az, hogy helyes volt-e megszólalnia, hanem az is, hogy a történészek és a közvélemény milyen helyet jelöl majd ki számára a magyar politikatörténetben.
