Kétséges, hogy Trump tisztában van-e azzal, mit beszél

Farage annak idején a Brexit sikeres apostola volt, része volt abban, hogy Nagy-Britannia távozott az Európai Unióból és a kölcsönös tisztelet alapján ápol kitűnő kapcsolatokat Orbán Viktorral. A NATO köreiben némi megkönnyebbüléssel fogadták Trump kijelentését, miután az Atlanti Szövetség 2018-as, brüsszeli csúcsértekezletén szokásos botrányos viselkedésével borzolta fel a kedélyeket. 

„Ingyenélőkről” szónokolva felszólította azokat a NATO-tagállamokat, (elsősorban Németországot), amelyek addigra még nem érték el, hogy nemzeti jövedelmük 2 százalékát fordítsák a védelemre: záros határidőn belül adják meg neki írásban, mikorra érik el ezt a kívánatos küszöböt. A csúcstalálkozón az elnök arról beszélt, hogy joga van kivonni országát a NATO-ból a törvényhozás jóváhagyása nélkül is (ami a törvények szerint nem lehetséges). Bár elutazóban azzal hencegett, hogy követeléseit a szövetségesek teljesítették, utána Macron francia elnök sietett kijelenteni: csak annyiban állapodtak meg, hogy 2024-ig minden tagállam eléri a két százalékot.

Trump a közelmúltban azzal háborította fel Európát, hogy kijelentette: bátorítani fogja Putyin orosz elnököt, tegyen meg bármit olyan NATO-államok ellen, amelyek nem teljesítik a fegyverzetfejlesztési tervet. Ezúttal azt is mondta, hogy a NATO „fontosabb az európaiaknak, mint Amerikának, hiszen kettőnk között van egy igencsak nagy óceán és ha nem lenne az Egyesült Államok, a NATO gyakorlatilag nem is létezne.”

Trump egyébként – szokása szerint – az elmúlt napokban is egy sor felháborító kijelentéssel hívta fel magára a figyelmet. Miután Chuck Schumer, a szenátus demokrata párti többségének vezetője nem is éppen burkoltan új választásokra hívta fel az izraelieket, Trump kijelentette: „a demokraták gyűlölik Izraelt, mert szavazatokat remélnek azoktól, akik ellenzik az izraeliek gázai háborúját”. „Minden zsidó, aki a demokratákra szavaz, gyűlöli ezt a vallást”, tette hozzá. Schumer szenátor történetesen zsidó származású, a legmagasabb rangú zsidó köztisztviselő az Egyesült Államokban és Izrael régi, állhatatos pártolója. Trump erről egyébként Gorka Sebestyénnek, a hírhedt, magyar származású brit-amerikai szélsőjobboldali figurának nyilatkozott. Gorka annak idején mindössze hét hónapot töltött Trumpnál a Fehér Házban elnöki tanácsadóként. Egészen szélsőséges nyilatkozataival vonta magára a figyelmet, így rövid idő után eltávolították. 

Trump elképesztő kijelentéseinek se szeri, se száma, egyik ijesztőbb, mint a másik. Beszélt már a kampányban arról, hogy az országot fenyegető külső veszélynél sokkal súlyosabb a belülről érkező fenyegetés – azaz a demokrata párt és annak hívei. Mark Milley-t, a vezérkari főnökök tanácsának volt elnökét, aki elnöksége végére (egész sor kinevezettjéhez hasonlóan) szembekerült vele, kivégzésre javasolta. Trump minden kísérletet, amely szembement elképzeléseivel, árulásnak minősített, az ilyen embereket, mint „bűnözőket, férgeket” emlegette. Felszólította a törvényhozást, semmisítse meg az alkotmány egyes szakaszait, és kijelentette: ha újra hatalomra kerül, „nem lesz más választása”, mint hogy börtönbe zárja politikai ellenfeleit. Az elnökjelölt a héten arról szónokolt kampány-gyűlésein, hogy a Közép- és Dél-Amerikából érkező migránsok „vérmérgezést” jelentenek az országnak, „ezek az emberek hosszú időre elítélt gyilkosok, fegyházakból, börtönökből érkeznek hozzánk és terroristák vannak köztük.” 

Négy különböző, szövetségi és helyi bíróságok előtt ellene folyó per egyikében a Legfelsőbb Bíróság a héten állást foglalt. Trump már korábban azzal fordult az igazságszolgáltatáshoz, nyilvánítsa ki, hogy volt elnökként nem vonható felelősségre bármiért, amit hivatali ideje alatt cselekedett. A washingtoni Felsőbíróság korábban már egyhangúan elutasította a keresetet, amely most a Legfelsőbb Bíróság elé került. A volt elnök ügyvédei szerint az elnökség nem működhet, ha a tisztség betöltőjét hivatali ideje lejártával az igazságszolgáltatás felelősségre vonhatja. Az ügy Trump számára elsősorban azért fontos, hogy ne kelljen felelnie egy sor bűncselekményért, amelyeket a 2020-as választás elvesztése után elkövetett: nem fogadta el a szavazás hiteles eredményét, csalárd módon próbálta megszerezni a hiányzó szavazatokat és uszította a csőcseléket (azaz híveit) a Capitolium elleni véres támadásra. Szakértők szerint a Legfelsőbb Bíróság elutasítja majd a fellebbezést – a kérdés csak az, hogy mikor. Az ügyet legkorábban ősszel tárgyalhatják, közvetlenül az elnökválasztás előtt. Az is lehetséges, hogy a legfelsőbb testület visszaküldi az ügyet alacsonyabb fokra, ebben az esetben tárgyalást már csak a választások után tarthatnak. 

A jelek szerint anyagi tekintetben is gondban van a Fehér Ház esetleges lakója, hiszen több, mint félmilliárd dolláros bírságot kellene fizetnie gazdasági csalásokért. A vád szerint Trump korábban, még elnöksége előtt, ismételten magasan eltúlzott, hamis adatokat adott meg ingatlanvagyonáról, hogy ezzel kedvezőbb feltételekkel jusson banki hitelekhez. Trump az elsőfokú ítélet ellen fellebbezett, de ahhoz, hogy ügyét tovább tárgyalják, a várható bírságnak (és annak kamatainak) megfelelő óvadékot kell letennie. Némi meglepetésre a magát mindig milliárdosnak hirdető vádlott ügyvédei közölték a bírósággal, hogy megbízójuk képtelen az összeget előteremteni és egyetlen pénzügyi intézmény sem volt hajlandó kezességet vállalni érte, mivel biztosítékul csak ingatlanvagyonát tudta felkínálni. Egyébként veje, Jared Kushner, aki Trump tanácsadójaként dolgozott mellette a Fehér Házban, kisegíthetné: Kushner (szaúdi hitelekből) nagyszabású építkezéseket tervez Belgrádban és luxus üdülőhelyet teremtene az albán tengerparton.

Végül, de nem utolsósorban ott van a per, amelyben egy országszerte ismert prostituált lefizetéséért került bíróság elé az amerikai elnökjelölt. Még választási kampánya előtt volt hosszabb ideig kapcsolata egy, a pornó filmekből is jól ismert nővel, ám amikor politikai porondra lépett, aggasztotta, hogy az megzsarolhatja. Ezért ügyvédje útján 160 ezer dollárt fizetett a nőnek a hallgatásért. Ami ugyan nem feltétlenül tiltható, de kiderült: az ügyvéd és Trump „jogi költségként” számolták el a hallgatási pénzt és ezzel adócsalást követtek el. Trump ügyvédei – szokás szerint – ebben az ügyben is halasztást kértek, mégpedig három hónaposat. Az ügyészség erre nem volt hajlandó, csak 30 napot kaptak további bizonyítékok benyújtására. Így ebben az ügyben nyílt lehetőség arra, hogy Trumpot még a választás előtt elítéljék. Hogy azután egy elítélt elnökjelölttel mi történik, illetve mi nem, nyitott kérdés. Annyi bizonyos, hogy további sorsa a novemberi választásokkal dől majd el. 

Hősünk sok gondját még tetézi a Washington Post szerdai írása arról, hogy Donald Trump 1999-ben elhunyt apja (aki ugyancsak ingatlanvállalkozó volt) már vagy 10 évvel korábban olyan súlyos Alzheimer-kórban szenvedett, hogy a családi összejöveteleken nem ismerte meg gyermekeit. A hír azért is kínos Trumpnak, mivel választási kampányában rendszeresen azzal támadja vetélytársát, Biden elnököt, hogy annak rokkant idegállapota alkalmatlanná teszi az elnökségre. Trump csak 4 évvel fiatalabb a 81 éves Bidennél és mindig aggódott az ilyen fajta apai „örökség” miatt. Korábban közölte, hogy többször is alávetette magát Alzheimer-tesztnek, és mindent rendben találtak. A lapnak a teszt kidolgozója elmondta: Trump utolsó ilyen vizsgálata 2018-ban volt, ami azt jelenti, hogy az hat évvel később nem elfogadható.