Mit tehet Európa, ha Trump rászabadítja Putyint a kontinensre?

Donald Trump, aki nem megalapozatlan reményei szerint az idén újra amerikai elnök lehet, a hét végén olyan veszélyes kijelentést tett, amilyent elnökjelölttől még soha nem hallottunk. Kilátásba helyezte, hogy – megszegve az Atlanti Szerződést – adott esetben nem véd meg olyan NATO-tagországot, amely nem fordítja költségvetése legalább két százalékát védelmi célokra. Sőt: még bátorítani is fogja Oroszországot, „tegyen az ilyen országgal bármit, amit akar...”

„Riasztó és veszélyes Donald Trump beismerése, hogy zöld utat kíván adni Vlagyimir Putyinnak a további háborúkhoz és erőszakhoz, brutális támadásához a szabad Ukrajna ellen, és agressziója kiterjesztéséhez Lengyelország és a balti államok népére” – közölte Joe Biden amerikai elnök.

A bukott és újra induló elnök kijelentései óriási felháborodást okoztak Európában. „Minden olyan célzás, hogy a szövetség tagállamai nem védenék meg egymást, aláássa a biztonságot”, reagált Jens Stolenberg, a NATO főtitkára. Még keményebb volt Josep Borrell, az EU külügyi főképviselője, mondván: a nyugati katonai szövetség nem függhet az amerikai elnök hangulatától.” 

Valóban ijesztő, amit Trump a hétvégi kampányán mondott, mert sajnos nem csak kampányszöveg – mondta Gyarmati István, volt nagykövet. Szerinte ugyanis Trump teljesen kiszámíthatatlan, felelőtlen és nem lehet tudni, mennyire gondolja ezt komolyan. De mindenképpen tükrözi gondolkodását, hogy csak nagyon rövid távon és üzleti alapon látja a világot, és ha nem gondolja ezt valóban, akkor is veszélyes.
 
Szent-Iványi István a bukott elnök korábbi megnyilatkozásaira utalt, miszerint már a 2016-os kampányában is mondott rendkívül „meredek és eszelős” dolgokat, de nem tudta megvalósítani, mert az amerikai rendszerben még mindig érvényesülnek a fékek és ellensúlyok s azok korlátozhatják az elnök törekvéseit. A külpolitikai szakértő, volt diplomata szerint azonban nem lehet bagatellizálni a veszélyt, nem véletlen, hogy egész Európában nagy fokú félelem alakult ki a politikai elitben Trump esetleges elnöksége miatt. Még akkor is, ha megválasztását sok minden fenyegeti, pereinek újabb tárgyalásai várnak rá e héten is. Amennyiben végül elítélik azért, hogy szította a 2021 januári, a Capitolium elleni támadást, ez akár megfoszthatja az elnökjelöltségtől. 

Az európai vezetők természetesen felháborodtak, visszautasították a fenyegetőzést, de abban azért van igazság: Európa belekényelmesedett abba, hogy a béke ingyen van, és majd az amerikaiak állják a számlát – folytatta Szent-Iványi. Az európaiak bűne, hogy az elmúlt 25 évben elhanyagolták a biztonságot és a védelmet, ezt most nagyon gyorsan be kell hozni. Trumpnak bizonyos fokig igaza van, hogy ez a potyautas mentalitás nem működik, csak az nagyon veszélyes, hogy mielőtt Európa felkészülhetne, odadobja a kontinenst. A bukott elnök ugyanis szó szerint ezt mondta: „Azokkal az országokkal azt csinál Putyin, amit akar, én nem fogom megvédeni őket”. A szakértő szerint durva és elképesztő, hogy szinte felszólította az orosz elnököt, támadja meg az európai államokat.  

Egyébként mindkét külpolitikai szakértő úgy véli, az európaiaknak valóban össze kéne szedni magukat, létrehozni olyan katonai erőt (a NATO-n belül), hogy a szövetség európai tagországai önállóan is képesek legyenek a védelemre, támadások elhárítására. Európa észbe kapott, kezd felzárkózni, a németek 100 milliárdos fegyverkezési programot hirdettek. Nukleáris fegyverekben azonban különösen gyenge Európa. Ezért fontos, amit most a franciák és a britek terveznek, hogy nukleáris erőiket egyesítve, európai nukleáris védőernyőt hoznak létre. 

Szent-Iványi felhívta a figyelmet az európai szélsőjobboldali politikusokra, akik azt mondják: nem erősnek kell lennünk, hanem rendezni a viszonyt, jóban lenni Oroszországgal. Persze ez lenne az optimális, de Putyin már több ízben bebizonyította, hogy rendkívül felelőtlen. Az orosz elnök már eddig is öt különböző szerződésben garantálta Ukrajna határait – és hol tartunk most? Amit Orbán is hangoztat, hogy béküljünk meg, engedjük át Ukrajnát, aztán majd Putyin megnyugszik, az légvár. Ebben az orosz vezetésben nem lehet megbízni, magunknak kell gondoskodnunk a védelmünkről – szögezte le Szent-Iványi István.
 
A NATO hitvallása, hogy „Egy mindenkiért, mindenki egyért”. Kérdés, hogyan viszonyul ehhez Magyarország? Gyarmati István úgy látja, még mindig jó Magyarország megítélése a NATO-n belül. Teljesíti az előírt két százalékot a honvédelmi kiadásokban. Míg Trump nyíltan azt mondja, hogy megszegi a NATO-szerződést, kilép vagy nem tartja be a kötelezettségeket, Orbán ilyet nem mond. Amit mond, belefér a NATO-szerződésbe, lehet rajta vitatkozni, de nincs szó arról, hogy szerződésszegést helyezne kilátásba. A biztonságpolitikai szakértő amúgy nem hiszi, hogy Trump kiléptetné országát a NATO-ból, erre nyilván az amerikai közvélemény is reagálna – már csak azért is, mert a jelentős számú, Európában állomásozó amerikai haderőt is érintené egy orosz támadás. 

Orbán egyértelműen támogatja Trumpot, de sokszor kijelentette, miszerint elítéli az orosz agressziót, hogy Ukrajna területi épségét meg kell őrizni, helyre kell állítani. Egyébként azt gondolom, hogy Trump korántsem lenne annyira jó Magyarországnak, mint ahogyan azt sokan remélik – tette hozzá. Nem lehet még tudni, ha megválasztják újra, elnökként mit fog tenni, milyen lesz a viszonya Oroszországgal, és a törvényhozás, a kormányapparátus milyen módon tudja korlátozni. Most csak azt halljuk, mit fecseg össze… – zárta elemzését Gyarmati István. 

A NATO-tagállamok védelmi kiadásairól itt írtunk.