Keveházi Gábor kitálalt Ókovács Szilveszterről: terrorisztikus vezető volt
Hatalmas örömmel fogadta Keveházi Gábor Kossuth-díjas balettművész, hogy Ókovács Szilvesztert eltávolították a Magyar Állami Operaház éléről. A korábbi balettigazgató szerint az intézményt hosszú éveken át feszültség és félelem jellemezte, mert Ókovács terrorisztikus vezetési stílust alkalmazott. Keveházi úgy véli, a művészi munka alapja a szeretet, az odaadás és a tehetség, nem pedig a gyomorgörcs.
Hatalmas örömmel fogadta Ókovács menesztését
A Klikk TV Forró vonal című műsorában Németh Péter Egyiptomban érte utol Keveházi Gábor Kossuth-díjas balettművészt, aki korábban már beszélt arról, hogy nem tud együtt dolgozni Ókovács Szilveszterrel. A beszélgetés apropóját az adta, hogy a Magyar Állami Operaház főigazgatóját egy vizsgálat után eltávolították a posztjáról.
Keveházi nem titkolta, hogy örömmel értesült a döntésről. Mint mondta, hatalmas örömmel fogadta a hírt, ugyanakkor hozzátette: nem szereti, amikor valakit már akkor bántanak, amikor elveszítette a hatalmát. Ókovács vezetési módszereiről azonban lesújtó véleménye van. Szerinte az egykori főigazgató terrorisztikus vezető volt, és egy színházat nem lehet ilyen módon irányítani.
„Egy színházat szerintem nem lehet terrorisztikusan vezetni. Az csak szeretettel lehetne. Gyomorgörccsel nem lehet jó művészetet előállítani, csak szeretettel, csak odaadással, tehetséggel” – fogalmazott. Úgy látja, az Operaházban az elmúlt 16 évben folyamatos feszültség uralkodott, ami a művészi munkára is rányomta a bélyegét.
Tizenhat éve nem tehette be a lábát az Operaházba
Németh Péter felidézte, hogy Keveházi korábban maga is konfliktusba került az intézmény vezetésével. A balettművész azonban pontosította: őt nem Ókovács távolította el, hanem az előző kormány hatalomra kerülése után kialakult vezetői környezetben vált nemkívánatossá. Úgy fogalmazott, szókimondó és őszinte ember, amit sokan nem szeretnek.
Keveházi elmondása szerint azóta 16 éve külföldön tanít, és ennyi ideje nem tehette be a lábát az Operaházba. Ókováccsal semmilyen kapcsolata nem volt, és soha nem kapott magyarázatot arra, miért nem dolgozhatott tovább az intézményben.
Arra a műsorvezetői felvetésre, hogy Ókovács most azért panaszkodik, mert állítása szerint fél éve senki sem hallgatta meg, Keveházi úgy reagált: „Ő se hallgatott meg senkit.” Példaként említette, hogy hét évvel ezelőtt felajánlotta: Schubert zenéjére, magyar operaénekesek és táncosok közreműködésével készítene egy előadást az Operaházban, de még csak választ sem kapott az ajánlatára. Szerinte ezért különösen visszás, hogy a korábbi főigazgató most a meghallgatás hiányát kifogásolja.
Békét és valódi művészi munkát szeretne
A balettművész azt reméli, hogy Ókovács távozásával nyugodtabb időszak következik az Operaház életében. Szeretné, ha ismét a tehetség, az alkotóképesség és a művészi teljesítmény számítana, nem pedig az, hogy kinek milyen véleménye van. Fontosnak tartja, hogy a dolgozók ne félelemmel és gyomorgörccsel érkezzenek a munkahelyükre.
Keveházi szerint az intézménynek új balettigazgatóra, főzeneigazgatóra, magánénekesekre és valódi társulatra van szüksége. Úgy látja, a magyar operajátszás korábban nemzetközi hírű volt, és Bécsből is rendszeresen érkeztek nézők az előadásokra. A jelenlegi helyzetet ironikusan úgy jellemezte, hogy ma már csak Japánból jönnek olyanok, akik az előadások alatt alszanak.
Saját visszatérésével kapcsolatban egyértelművé tette, hogy nem szeretne ismét balettigazgató lenni. Elismeri, hogy vannak tehetséges fiatalok, akiknek át kell venniük a vezető szerepeket. Szívesen segítené azonban őket, elsősorban a balett-teremben, ahol átadhatná a következő generációnak a pályafutása során megszerzett tudást.
Magyarországra mindenképpen visszatérne, hiszen – ahogy fogalmazott – ez a hazája. Azt reméli, előbb-utóbb itthon is lesz számára munka, ellenkező esetben továbbra is külföldön tanít majd. Egyiptomi munkájáról tréfásan megjegyezte: ott legfeljebb a tevéket tudja balettre tanítani.