„Kevert fajú” gimnáziumba invitálták Orbánt, hogy szembesüljön a szavai súlyával
Dokumentumfilm is készült arról a borsodi gimnáziumról, amely a legreménytelenebb helyzetű gyerekeknek biztosít tanulási lehetőséget és továbblépést a felsőoktatás irányába. A miskolci Dr. Ámbédkar Iskolát Derdák Tibor és Orsós János alapították 15 éve, gyakorlatilag a semmiből előteremtve évek óta a működéshez szükséges költségeket. Orbán tusványosi beszéde után meghívták a miniszterelnököt, hogy helyben tapasztalja meg, miért veszélyes, amiről akkor beszélt. Orsós Jánost kérdeztük erről.
– Érkezett válasz a meghívásra?
– Eddig nem, de még korai is lenne, hiszen a hét végén fogalmaztuk és küldtük meg az érintetteknek.
– Mi motiválta ezt a különös meghívást?
– Abból indultunk ki, hogy a miniszterelnök tusványosi beszéde után sokan felháborodtak a fajok keveredéséről elhangzottak miatt. Mi is. Arra jutottunk, hogy talán meg kellene ismernie azokat az embereket, akikről beszélt, mert akkor megértené, mit is jelent, amit mondott. Ez ugye nem értékelhető elszólásként, mint később igyekezett magyarázni, hanem egy jól illeszkedő kinyilatkozás volt abba a tematikába, amit évek óta megfogalmaz például a cigányokkal kapcsolatban a kormány. Különböző pontokon igyekszik a társadalmat próbára tenni ebben a kérdésben.
– Bár a tusványosi megnyilvánulása nem említett konkrét etnikumot vagy vallási felekezetet.
– Ez így van, de pontosan tudjuk, hogy például a tankötelezettségi korhatár leszállításának érvényességi köre nagyjából lefedi a szegregátumokban élő fiatalokat. Így tehát egy jól körülhatárolható célcsoport ellen irányul. Pontosan tudjuk, hogy mit jelent a szegregált környezet, pontosan tudjuk, mit jelent, amikor nem engednek be minket valahova. Amikor pedig azt látjuk, hogy a társadalom nem háborodik fel az emberi jogok elnyomásán, nincs következménye, akkor csak megerősödik a cigányokkal kapcsolatos negatív megítélés. Ez lakmuszpapírként szolgál a társadalmi reakciókban. Miután látja a kormány, hogy az emberi jogok leszorítása egy bizonyos társadalmi szint alatt nem okoz problémát, felháborodást, akkor már csak egy lépés, hogy egy társadalmi szinttel feljebb tolja a kellemetlen és előítéletektől sem mentes döntéseket.
– Egy ilyen beszéddel például csak megerősíti a társadalom amúgy is tapintható előítéleteit?
– Pontosan.
– Mit mondanának Orbán Viktornak, ha élne a meghívással?
– A meghívásunk igazából arról szól, hogy jöjjön el, nézze meg, milyenek például itt az általa kevert fajúként definiálható emberek, fiatalok – és ne mondjunk egymásról vállalhatatlan dolgokat bele a világba. Pláne anélkül, hogy közelebbről ne ismernénk meg egymást. Felelősnek kell lennie a szavaiért, szembesülni illik azzal, hogy mit jelent, amit kevert fajúként definiál. Mit jelent például az iskolák szintjén, amikor nem engedik be a cigány gyerekeket a fehéreknek fenntartott iskolákba.
– Az sem volt félreérthető elszólása néhány éve, amikor a gyöngyöspatai iskola szegregált lépése miatt jogerősen megítélt 100 millió forintos kártérítést úgy kommentálta, hogy „miért kapnak pénzt, ha nem dolgoztak meg érte”?
– Így van. Most ugye régi harcostársa, Hegedűs Zsuzsa lemondott, majd azt közölte, ellenkezése okafogyott, miután újraszámolta, hogy mégis jobb jóban lenni, de ezzel nála hiteltelenebb ember kevés van ma az országban. Ugyanis úgy mondott le, hogy 12 éven keresztül nem szólt egy szót sem azokhoz az intézkedésekhez, megnyilvánulásokhoz, amik egy jól körülhatárolható népcsoportnak, népcsoportoknak joghátrányokat okozott, de most hirtelen magára ismert.
– Mi állt a miniszterelnöknek címzett meghívólevélben?
– Semmi egyéb, mint hogy látogasson el a kollégáival azokba a falvakba, ahol döntő részben olyan emberek élnek, akiket nem engednek be a jobb iskolákba, a jobb intézményekbe. Nézzük meg együtt, mit is jelent a gyakorlatban az a mondat, hogy kevert fajú nép. Ráadásul olyan közösségben kellene látogatást tenni, amely kiszolgáltatottsága okán, erősen támogatja ezt a kormányt. Pontosan tudjuk, hogy a Magyarországon létező feudális viszonyrendszeri lánc alján élők tudnak a legjobban illeszkedni. S ha megnézzük a választási eredményeket, pontosan láthatjuk, hogy azokon a településeken, ahol nagy arányban élnek cigány emberek, ott a kormánypárt elég jól szerepelt. Ez is felveti, hogy vajon lehet-e így beszélni azokról, akik rájuk szavaznak? Párbeszédet kívánnánk arról, hogy lehet-e így beszélni bármely népcsoportról? A fajelméletesdi ráadásul egy anakronisztikus felvetés a mai világban, arról nem is beszélve, hogy tudományos szemszögből elfogadhatatlan, mivel egy emberi faj van.
– Miként mutatnák be az iskolájukat a remélhetően odalátogató miniszterelnöknek?
– Ez az az intézmény, amelynek a szakemberei az elmúlt évtizedekben azon dolgoztak s dolgoznak a mai napig, hogy középfokú oktatásban helytálló, olyan fiatalokat neveljenek, akik nagy része előtt zárva vannak a gimnáziumok. Nézze meg, hogyan néz ki Magyarország egyetlen, olyan roma nemzetiségű gimnáziuma, ami nem állami, hanem civil kezdeményezésből indult el és működik. Állapítsa meg, hogy méltó, avagy sem, hogy Magyarország egyetlen roma gimnáziumának minden évben kiszámíthatatlan körülmények között kell kezdenie a tanévet. Ellátogatnánk közösen azokba a falvakba, ahonnan a diákjaink döntő többsége érkezik és a tapasztaltak után, hátha nem beszélne többé kevert fajú közösségekről.
– Minden intézményt, de különösen az önfenntartásért, az önerőből küzdőket, padlóra viheti a benzinár, a rezsiköltség kirobbantása. Miként tudnak felkészülni ennek kivédésére?
– Erre most nem is tudok válaszolni. Egy olyan intézmény, ami alapállásban is csak keservesen képes kigazdálkodni a működési költségeit, fogalmam sincs, miként sikerül a sokszorosára emeltet. Egyelőre belegondolni sem merünk, hogy ez mit is fog jelenteni. Véleményem szerint, ha nem sikerül a hozzánk hasonló intézményekre egy általános érvényű támogatási rendszert kidolgoznia a kormánynak, akkor nem mi leszünk az egyedüliek, akik nem tudnak majd megbirkózni a gázszámlával.
