Szijjártó Péter távozásával az oroszok fontos magyar kapcsolatot veszítettek
A magyar–orosz diplomáciai kapcsolat új korszakának egyik első látványos lépése volt az a döntés, amelynek nyomán Magyarország tíz orosz diplomatát utasított ki szeptember 8-án. Oroszország most hasonló lépéssel válaszolt, ám a pontosan érintett magyar diplomaták száma egyelőre nem ismert. Suha György volt diplomata a KlikkTV Mélyvíz című műsorában arról beszélt, hogy a válaszlépés várható volt, és szerinte a magyar kormány olyan feladatot hajtott végre, amelyet a korábbi kormányoknak már meg kellett volna tenniük.
Tükörválasz érkezett Moszkvából
Suha György szerint nem volt meglepő, hogy Oroszország a magyar diplomaták kiutasításával reagált a tíz orosz diplomata távozására. A szakértő ugyanakkor arra hívta fel a figyelmet, hogy Moszkva egyelőre nem közölte, pontosan hány magyar diplomatát érint az intézkedés. Ennek azért is van jelentősége, mert a viszonosság a diplomácia egyik alapelve. Magyarország a Tisza-kormány hivatalba lépése óta összesen 11 orosz diplomatát nyilvánított nem kívánatos személynek, így szoros értelemben vett tükörintézkedés esetén legfeljebb hasonló nagyságrend várható.
A kiutasítások ugyanakkor a magyar külképviseletek működését is érinthetik. Moszkvában a nagykövetség nagyobb létszámú, ezért ott a személyi veszteség ellenére várhatóan biztosítható a működés, a szentpétervári és kazanyi főkonzulátus esetében viszont már egy kisebb létszámú állomány megfogyatkozása is komolyabb problémát okozhat. Suha szerint az, hogy két hetet adtak a távozásra, a diplomácia világában viszonylag visszafogott eljárásnak számít, hiszen egy kiutasított diplomatának jellemzően ennél gyorsabban kell elhagynia az állomáshelyét.
„Az orosz jelenlét Magyarországon komoly nemzetbiztonsági kockázatokkal járt”
A volt diplomata szerint a tíz orosz diplomata kiutasítása egyértelmű és erős diplomáciai üzenet volt, amely azt jelezte, hogy Magyarország külpolitikájában változás történt. Úgy látja, hogy a korábbi időszakban Magyarország kilógott a régiós sorból, miközben számos környező ország már korábban csökkentette az orosz diplomáciai jelenlétet. Suha szerint a korábbi kormányzati időszakban, Szijjártó Péter külügyminisztersége alatt nulla volt a Magyarországról kiutasított orosz diplomaták száma, ami szerinte politikai döntés következménye volt.
„Az orosz jelenlét Magyarországon komoly nemzetbiztonsági kockázatokkal járt” – fogalmazott, hozzátéve, hogy a magyar diplomácia informatikai rendszereinek biztonságával kapcsolatban is komoly aggályok merültek fel. Azt mondta, az orosz hírszerzői jelenlét aktív lehetett Magyarországon, miközben az orosz diplomáciai és egyéb intézményi jelenlét kifejezetten jelentős volt. A nagykövetség mellett kultúrintézet, gazdasági szervezet, iskola és debreceni főkonzulátus is működik, Pakson pedig tiszteletbeli konzul képviseli az orosz kapcsolatokat.
Suha szerint a mostani lépés ugyanakkor nem jelenti azt, hogy Magyarországnak meg kellene szakítania a kapcsolatot Oroszországgal. Oroszország továbbra is jelentős nemzetközi szereplő, ezért a magyar külpolitika számára az a kérdés, milyen tartalommal és milyen keretek között tart fenn vele kapcsolatot.
Moszkva elvesztette a korábbi „megbízható” magyar kapcsolatot
A kapcsolatok normalizálásának egyik fontos feltétele lehet, hogy Magyarország ismét nagykövetet küldjön Moszkvába. Jelenleg a magyar nagykövetséget ügyvivő vezeti, miközben Oroszországnak akkreditált nagykövete van Budapesten. Suha szerint előbb-utóbb magyar nagykövet kinevezésére is szükség lesz, és annak elfogadása, az úgynevezett agrément megadása fontos tesztje lehet a kétoldalú viszonynak.
A szakértő szerint év végéig készülhet el az új magyar külpolitikai stratégia, amelynek az orosz kapcsolatot is el kell helyeznie a magyar külpolitika egészében. Ebbe beletartozik az Európai Unióhoz, Ukrajnához, Közép-Ázsiához és más térségekhez fűződő viszonyrendszer is. Suha úgy látja, hogy az új kormány hivatalba lépésével Oroszország magyarországi pozíciókat veszített. Szerinte ezt Moszkvában is pontosan érzékelik, és a magyar kapcsolat elvesztése egyben azt is jelenti, hogy Oroszország egy korábbi, az Európai Unió felé nyitott ajtót veszített el.
A beszélgetés végén szóba került Szijjártó Péterrel szemben tett, kémkedés miatt benyújtott feljelentés is. Suha elmondta, hogy látta az ügy dokumentációját, és tudomása szerint az ügyészség egyelőre sem el nem utasította, sem el nem fogadta a feljelentést. Mint fogalmazott, állítólag három nap áll rendelkezésre az ilyen ügyekben szükséges döntéshez, ezt a határidőt azonban az ügyészség már jelentősen túllépte.
