Rákay Philip mindent megkapott, másoknak még esély sem jutott

Nem csak a hétmilliárdról szól a történet

A beszélgetés egyik központi témája a Rákay Philip nevéhez kapcsolódó Most vagy soha! című film állami támogatásának ügye volt. A mű miatt a NAV költségvetési csalás gyanúja miatt indított nyomozást, a műsorban pedig elhangzott, hogy a vizsgálat konkrét részletei egyelőre nem ismertek. A megszólalók ugyanakkor arra hívták fel a figyelmet, hogy a történet jelentősége nem pusztán a filmre fordított, mintegy hétmilliárd forintos összegben keresendő.

Szakonyi Péter szerint ennél is fontosabb kérdés, hogy miközben egyes alkotók az elmúlt 16 évben minden lehetőséget megkaptak, más művészek pályája megtört vagy ellehetetlenült. Úgy fogalmazott, az elvesztegetett idő és a tönkretett karrierek nem mérhetők forintban, és ezeket már nem lehet helyrehozni. Veres Gábor saját rádiós pályájának kezdetét idézve arról beszélt, hogy már akkor is találkozott olyan tehetséges emberekkel, akik szerinte nem kapták meg azokat a lehetőségeket, amelyek másoknak megadattak. A film költségeivel kapcsolatban ugyanakkor azt is hangsúlyozták, hogy önmagában a magas összeg még nem bizonyít szabálytalanságot.

Felmerült az is, hogy az állami támogatásban részesülő művészeti produkciók esetében mi történik akkor, ha a mű bevételt vagy profitot termel. A vendégek szerint ezt nemcsak a konkrét film, hanem rendszerszinten is érdemes lenne vizsgálni.

A rendszerváltás után is maradtak beidegződések

A beszélgetés a kulturális kérdésektől hamar az intézmények működéséhez vezetett. A vendégek szerint a politikai rendszerváltás önmagában nem jelentette az intézményi és társadalmi gondolkodás teljes átalakulását. Példaként szóba került a rendőrség kommunikációja, valamint az élő környezetért felelős parlamenti bizottság egyik politikusának erdőkkel kapcsolatos álláspontja is.

A műsorban az hangzott el, hogy az elmúlt 16 évben kialakult szemlélet megváltoztatása nem néhány hónapos vagy akár néhány éves feladat. Juhász Bence szerint egy-két generáció is szükséges lehet ahhoz, hogy az intézményekben és az emberek gondolkodásában is tartós változás következzen be. A vita során az is elhangzott, hogy az elmúlt időszak egyik legsúlyosabb következménye éppen az lehet, ami az emberek gondolkodásában és hozzáállásában rögzült.

Négy ügy került az új hivatalhoz

A műsor második felében a Nemzeti Vagyonvédelmi és Vagyonvisszaszerzési Hivatalhoz került négy ügyet elemezték. Ezek között szerepel az Orbán Viktor testvéréhez kapcsolódó vízumügy, a több kormányzati cikluson átívelő parkfenntartási és közétkeztetési ügy, a Volánbusz beszerzései, valamint a Szuverenitásvédelmi Hivatal költéseinek vizsgálata.

A vendégek szerint ezek kiválasztásának egyik lehetséges szempontja, hogy jól körüljárható, előrehaladott ügyekről van szó, amelyekben viszonylag hamar el lehet jutni a bírósági szakaszig. Szakonyi Péter úgy vélte, ennek külön jelentősége van, mert az új hivatal így saját eljárásaiban is bizonyíthatja, hogy képes érdemi munkát végezni.

A beszélgetésben ugyanakkor felmerült az ügyészség korábbi működésének kérdése is. Szakonyi szerint nem lehet pontosan tudni, milyen mértékben épült be a Fidesz a rendőrség, az ügyészség és a különböző szolgálatok működésébe, illetve kik és milyen módon tudtak ügyeket lassítani vagy blokkolni. Veres Gábor szerint az új hivatalnak ezért fontos szerepe lehet abban, hogy az eljárások ne ugyanazon a mechanizmuson keresztül folytatódjanak, mint korábban.

Juhász Bence arra hívta fel a figyelmet, hogy az ügyek kiválasztásának kommunikációs szempontjai is lehetnek. Szerinte azzal, hogy nem kizárólag a Fideszhez kötődő ügy került a hivatalhoz, hanem olyan eset is, amely több politikai oldalt érint, azt az üzenetet lehet közvetíteni, hogy nem pusztán kormányváltásról, hanem a korábbi politikai elit működésének szélesebb körű vizsgálatáról van szó. A műsor végén ugyanakkor nyitva maradt a kérdés, hogy az Orbán Viktor testvéréhez kapcsolódó ügyben meddig jut majd el a vizsgálat, és lesz-e további lépés.