Magyar György szerint az ügynökakták nyilvánosságra hozatala többet árthat, mint használhat
Az ügynökakták nyilvánosságra hozatalát régóta halogató magyar politika most eljutott oda, hogy a dokumentumok többsége várhatóan hozzáférhetővé válik. Magyar György ügyvéd a KlikkTV Mélyvíz című műsorában arról beszélt, hogy a múlt feltárása önmagában fontos lehet, ám 36 év elteltével már nem látja egyértelműen, hogy a nyilvánosságra hozatal többet használna, mint amennyi sérelmet okozhat. Szerinte ráadásul az sem biztos, hogy a fennmaradt nyilvántartások teljesek és hitelesek.
„Nem tudom, hogy itt mi az igazságtartalom”
Magyar György szerint az ügynökakták kérdése az elmúlt évtizedekben több kormány alatt is előkerült, érdemi eredmény azonban nem született. A mostani nyilvánosságra hozatalnak ezért lehet olyan értelmezése, hogy végre tiszta képet szeretnének teremteni, az ügyvéd azonban saját bevallása szerint tart attól, hogy a folyamatnak komoly káros következményei is lehetnek. Mint mondta, egy név szereplése önmagában még nem bizonyítja, hogy az illető valóban ügynök volt, hiszen nem lehet tudni, pontosan mit jelentenek a korabeli bejegyzések, jelölések és nyilvántartási adatok.
Magyar György azt is hangsúlyozta, hogy nem biztos abban, mennyire hitelesek és teljesek ezek az iratok. Felvetette, hogy a rendszerváltás környékén az adatokat többféle módon kezelhették, egyes dokumentumok eltűnhettek vagy másokhoz kerülhettek. „Nem tudom megmondani neked, hogy itt mi az igazságtartalom” – fogalmazott, hozzátéve, hogy a kérdés történészi és levéltárosi szakértelmet igényel. Szerinte a nyilvánosságra hozatalnak lehet pozitív és negatív következménye is, és nincs olyan „patikamérlege”, amellyel ezt egyszerűen meg lehetne mérni.
A múlt feltárása családokat is megsebezhet
Az ügyvéd szerint 36 évvel a rendszerváltás után már egészen más a helyzet, mint amikor a rendszerváltás idején kellett volna szembenézni az állambiztonsági múlttal. Akkor a nyilvánosságra hozatalnak politikai következménye lehetett, hiszen az érintetteket kizárhatták a közéletből. Most azonban legfeljebb néhány még élő ember politikai vagy közéleti szereplésére lehet hatással, miközben a feltárás családi konfliktusokat is előidézhet.
Magyar György szerint különösen érzékeny lehet, ha valakiről utólag derül ki, hogy valóban érintett volt, de az is súlyos következményekkel járhat, ha egy korábban megbélyegzett személyről bebizonyosodik, hogy alaptalanul szerepelt az iratokban. A szülő és gyermek, illetve más családtagok közötti kapcsolatokban is új sérelmek keletkezhetnek. „Nem látom be, hogy nagyobb lenne az érdek, mint amennyi érdeksérelem következhet” – mondta, miközben azt is elismerte, hogy a múlt feltárásának szükségességét érti. Szerinte azonban az ezzel kapcsolatos politikai üzeneteknek sem kellene fenyegető vagy megfélemlítő hangot megütniük.
Kabaréba illő rendőrségi adatbekérés
A beszélgetés másik témája a 24.hu kiadójának megkeresése volt. A rendőrség egy volt újságíró elérhetőségét kérte a korábbi munkáltatótól egy, nagy nyilvánosság előtt elkövetett rágalmazás miatt indult ügyben. Az érintett időközben a Belügyminisztérium államtitkára lett, ezért Magyar György szerint különösen furcsa, hogy a rendőrség a volt munkahelyétől próbált adatot szerezni róla.
Az ügyvéd úgy vélte, hogy a hatóságok számára több olyan nyilvántartás is rendelkezésre áll, amelyekből az ilyen alapvető adatok gyorsan lekérhetők. „Furcsa és valóban kabarisztikus, hogy a rendőrség egy ügyben a nála most már a honlapon is szereplő államtitkár adatai után érdeklődik egy volt munkáltatónál” – mondta. Szerinte elképzelhető, hogy egy ügyintéző egyszerűen le akarta papírozni a megkeresést, de az eset mögött szakszerűtlenség vagy fejetlenség sejthető. Magyar György szerint a jogi szakmában sem az számít, mire kíváncsi valaki, hanem az, hogy kérdése és adatbekérése valóban kapcsolódik-e az ügyhöz. A szakmai kíváncsiságot ezért el kell választani a magánélet iránti érdeklődéstől.
