Kevés a fizetés, panasszal fordult az Európai Bizottsághoz egy bíró
Elege lett egy törvényszéki bírónak abból, hogy a harmadik éve nem emelkedtek a fizetések az igazságszolgáltatásban.
Az Európai Bizottsággal és az Európai Bírósággal kényszeríttetné ki egy magyar bíró, hogy az igazságszolgáltatási dolgozók megfelelő javadalmazásban részesüljenek – nyilatkozta Oláh Gaszton a 24.hu-nak.
A panasz célja, hogy hatékony lépéseket sürgessen a magyar bíróságok függetlenségének helyreállítása érdekében, figyelemmel arra, hogy a bírák és igazságügyi alkalmazottak javadalmazására vonatkozó törvényi szabályozás elégtelensége miatt Magyarországon – az uniós joggal ellentétes módon – tartósan és rendszerszinten sérül az igazságszolgáltatás intézményi függetlensége. Az ügy következménye akár egy kötelezettségszegési eljárás is lehet Magyarországgal szemben.
„A bírói és ügyészi kar évek óta kényszerű szemlélője annak, hogy az illetményekben megnyilvánuló társadalmi megbecsültsége hogyan süllyed egészen méltatlan mélységekbe, és jelenleg is döbbenettel nézi, ahogyan a bírósági szervezet teljes vezetése hasztalan próbál fellépni a jelenséggel szemben.”
Hozzátette, ebből elég volt. Soha nem lehetett és nem is lehet költségvetési kérdés a hatalmi ágak méltó javadalmazása. Ahogy ez a másik két hatalmi ág, az Országgyűlés és a kormány esetében soha nem is volt az – mutatott rá.
Aki azt állítja, hogy egy nagyságrendileg 40 ezer milliárd forint főösszegű magyar költségvetésben éppen a legalapvetőbb demokratikus intézmény megfelelő működésére nincs pénz, az térjen magához – mondta a lapnak Oláh Gaszton, aki arra számít, hogyha a kormány magától nem lép az ügyben, akkor az Európai Bizottság lépésére kénytelen lesz rendezni a problémát.
Oláh a panaszában a következő érveket sorolja fel, hogy a bírói és igazságügyi alkalmazotti bérekre vonatkozó jelenlegi törvényi szabályozás miért összeegyeztethetetlen a bírói függetlenség elvével:
– nem biztosít a bírói hivatás jelentőségéhez méltó javadalmazást a magyar bírák és igazságügyi alkalmazottak számára;
– nem tartalmaz olyan korrekciós mechanizmust, amely garantálja a bírói és igazságügyi alkalmazotti fizetések reálértékének megőrzését;
– nem biztosítja a bírói hatalmi ág elválasztását a másik két hatalmi ágtól, mert nem tartalmaz olyan mechanizmust, amely lehetővé teszi a bírák és igazságügyi alkalmazottak javadalmazásának a végrehajtó és a törvényhozó hatalomtól független, önkényes beavatkozástól mentes, objektív és ellenőrizhető kritériumok alapján történő meghatározását, és teljes egészében a végrehajtó és a törvényhozó hatalom politikai akaratától teszi függővé a bérek meghatározását.
Végül ellentétes a hatalmi ágak egyensúlyának követelményével, figyelemmel arra, hogy mind a végrehajtó, mind a törvényhozó hatalom képviselőihez képest számottevően alacsonyabb javadalmazást határoz meg a bírák számára.
