Kiderült, mekkora a baj: Bod Péter Ákos szerint fájdalmas döntések jönnek
A korábbi kormányzati időszak öröksége, a jegybank gazdálkodása, a társadalmi különbségek növekedése és az új kormány választási ígéreteinek fedezete is szóba került a KlikkTV Mélyvíz című műsorában, ahol Balogh Judit vendége Bod Péter Ákos közgazdász, korábbi jegybankelnök volt. A szakember szerint az államháztartás helyzete rosszabb annál, mint amire korábban számítani lehetett, ezért az új kormánynak egyszerre kell kezelnie a múlt örökségét és megteremtenie a következő évek gazdasági működésének feltételeit.
„Nem csupán 2026-ban, hanem 2025-ben, 2024-ben, 2023-ban is brutális volt a deficit”
Magyar Péter parlamenti felszólalására reagálva, amelyben az ország „kifosztásáról” beszélt, Bod Péter Ákos úgy fogalmazott: a politikusi kijelentéseket nem szívesen kommentálja, de azt nehéz nem észrevenni, hogy az elmúlt időszakban a kormányzat tagjai közül többen jelentősen meggazdagodtak, miközben a hozzájuk közel álló üzleti körök vagyonosodása még látványosabb volt. Szerinte azonban az egyes szereplők vagyoni helyzeténél fontosabb a társadalmi folyamat, amelyet a statisztikák is jeleznek.
A közgazdász szerint az elmúlt évtized közepétől felgyorsult az országon belüli vagyoni és jövedelmi különbségek növekedése. A Gini-mutató emelkedése arra utal, hogy egyre nagyobb lett a távolság a leggazdagabbak és a legszegényebbek között. Bod szerint ezt nem lehet egyszerűen azzal magyarázni, hogy egyesek jobban igyekeztek, mások pedig kevésbé, hiszen a társadalmi folyamatok mögött összetettebb gazdasági okok állnak.
A műsorban szóba került az államháztartás helyzete is. Bod Péter Ákos szerint az új kormány sokkal rosszabb költségvetési örökséggel találta szemben magát, mint amire korábban számítani lehetett. „A magyar államháztartás sokkal, de sokkal rosszabb bőrben van, mint bárki, magamat is beleértve, gondolta volna” – mondta, hozzátéve, hogy már korábban is ismert volt a kedvezőtlen helyzet, a részletes adatok azonban ennél súlyosabb képet mutattak.
A jegybanki pénzek és a „kellemetlen kérdések”
A beszélgetés jelentős részét a Magyar Nemzeti Bank gazdálkodása és az új jegybanki vezetés gyakorlata adta. Bod Péter Ákos szerint különösen problémás, hogy a közérdekű adatigénylésekre először nem akarták kiadni a kért szerződéseket. Mint mondta, a jegybank pénze közpénz, ezt pedig az Alkotmánybíróság korábbi döntései is alátámasztják.
A Transparency International által kikért adatok alapján a műsorban több, jelentős értékű jegybanki szerződésről is szó esett. Bod szerint az ügyben nem pusztán az összegek érdekesek, hanem az is, hogy milyen cégekkel és milyen feltételekkel kötötték meg ezeket a szerződéseket. „Most jön a másik fele, hogy kivel hirdetett, mennyiért” – fogalmazott, utalva arra, hogy a reklámköltések esetleges túlárazását is vizsgálni kell.
A volt jegybankelnök szerint különösen érzékeny kérdés, hogy az új vezetés mennyiben folytatta a korábbi gyakorlatokat. Úgy látja, a Magyar Nemzeti Banknak nemcsak monetáris politikai, hanem üzleti és intézményi etikai szempontból is meg kell felelnie az elvárásoknak. A jegybank gazdálkodását vizsgáló parlamenti bizottság munkája ezért szerinte fontos lehet, és Varga Mihály korábbi pénzügyminiszterként várható meghallgatása is kellemetlen kérdéseket vethet fel.
Bod szerint a felelősség kérdését azonban nem lehet politikai kijelentésekkel lezárni. A politikai felelősség szerinte önmagában is jelentős, de annak eldöntése, hogy történt-e polgári vagy büntetőjogi jogsértés, már a hatóságok és végső soron a bíróságok feladata. „Ahhoz kellenek hatóságok, ahhoz kell ügyészség” – mondta, hangsúlyozva, hogy a vizsgálatoknak bizonyítékokra és olyan tényekre kell épülniük, amelyek a bíróság előtt is megállják a helyüket.
A választási ígéretekből nem lehet mindent egyszerre teljesíteni
A műsorban a minimálnyugdíj jelentős emelése és a választási ígéretek teljesíthetősége is szóba került. Bod Péter Ákos szerint önmagában egy ilyen korrekció nem feltétlenül jelent kezelhetetlen költségvetési terhet, különösen akkor, ha egy régóta változatlan összeget igazítanak hozzá az időközben megemelkedett árakhoz. A minimálnyugdíj esetében szerinte valóban indokolható, hogy a korábbi, évek óta változatlan összeget felülvizsgálják.
A nagyobb kérdés azonban az, hogy az új kormány valamennyi választási ígéretét képes lesz-e egyszerre megvalósítani. Bod szerint erre a jelenlegi költségvetési helyzetben nincs reális lehetőség. „Mindenre van pénz, ami fontos, és ami előre kerül a fontossági sorrendben” – fogalmazott, hozzátéve, hogy ha minden korábbi kiadás változatlanul megmarad, és az új vállalások is rákerülnek a költségvetésre, akkor tovább nő a deficit.
A szakember szerint különösen nagy kihívást jelentenek a pedagógusok, a rendvédelmi dolgozók, az egészségügy és az oktatás fejlesztésével kapcsolatos kiadások. Ezek már nem néhány tízmilliárdos tételek, hanem akár száz- és ezermilliárdos nagyságrendű költségeket is jelenthetnek. Az oktatásban például nemcsak a tanári bérek emelésére van szükség, hanem az egész rendszer fejlesztésére is.
Bod Péter Ákos szerint ezért az új kormányzás első időszaka nem lehet kizárólag a gyors korrekciókról szóló időszak. A pótköltségvetés elkészítése mellett már a 2027-es költségvetésen is dolgozni kell, miközben a következő három év gazdasági pályáját is meg kell tervezni. Ez szerinte különösen fontos az euró esetleges bevezetése miatt is, hiszen a többéves költségvetési pályából az is kirajzolódik, milyen gazdasági feltételek mellett lehetne eljutni az euróövezethez.
A közgazdász szerint az új kormánynak most a rendszerek átalakításával kell foglalkoznia, legyen szó az adó- vagy a nyugdíjrendszerről. Ez azonban időigényes folyamat. „Csodák nincsenek, és hogyha elkapkodják, akkor nagyon rossz” – figyelmeztetett, hozzátéve, hogy a béremelési igényeket is az új, alacsonyabb inflációs környezethez kell igazítani. Szerinte a szakszervezeteknek is olyan követeléseket kell megfogalmazniuk, amelyekre a költségvetés ténylegesen képes fedezetet biztosítani.
