Kihallgatták a parancsnokot, aki egy szolnoki kiképzésen két katonanőt is bántalmazott
Foglalkozás körében elkövetett gondatlan veszélyeztetés vétsége és több katona előtt több alárendelt megsértésének vétsége gyanújával hallgatta ki az ügyészség 2024. október 17-én O. G.-t, a Magyar Honvédség vitéz Bertalan Árpád I. Különleges Műveleti Dandár törzszászlósát. Ő volt a parancsnoka annak a 2022 októberében történt kiképzésnek, amelynek során két katonanő is súlyos sérülést szenvedett.
A Szabad Európa birtokába jutott a tárgyalás jegyzőkönyvének néhány részlete. Az egyik beidézett tanú, akit Böröndi Gábor, a Honvéd Vezérkar főnöke kért fel a történtek kivizsgálására, elmondja, hogy a katonanők olyan védőfelszerelést használnak, amelyet kifejezetten férfiakra terveztek, de „a Magyar Honvédség nem végzett olyan vizsgálatot, ami arra vonatkozna, hogy a nők által viselt védőmellény a testalkatuk sajátosságainak megfelelően ugyanolyan védelmet nyújt-e”.
Az is kiderül a tanú vallomásából, hogy az ominózus kiképzést meg sem lehetett volna tartani, ugyanis „a kiképzendő állomány még nem állt készen ennek a feladatnak a végrehajtására”, ehhez ugyanis legalább 120 órán át viselniük kellett volna előtte a védőfelszerelést, de alig pár órán át hordták. Egy tömegkezelést, tömegoszlatást gyakoroltató kiképzésnek ugyanakkor része lehet, hogy a parancsnok bottal erősen megüti a katonát, páros lábbal megrúgja a katona maga előtt tartott pajzsát vagy „beleugrik a térdelő helyzetet felvett sorfalba”. A tanú itt megjegyezte, hogy pszichológusi vizsgálatra is küldte a kiképzést vezető törzszászlóst, és semmilyen, agresszióra utaló jelet nem találtak.
Az ügyész egyértelműen megkérdezte az egyik tanút, hogy a honvédségnél lezajlott vizsgálat kitért-e arra, hogy a kiképzést vezető törzszászlós azt mondta az egyik katonanőnek, B. Zs.-nek, hogy „ma még az enyém leszel”, amire a beidézett tanú nemmel válaszolt, hozzátéve, hogy „a kötelékszintű kiképzés során a kiképzők verbálisan viselkedhetnek agresszíven. Ez a kiképzés része, a mentális stressz-tűrő képességet gyakoroltatják ezzel. Ez a verbális agresszió csak a kötelékben történő feladatok végrehajtása során megengedett, a gyakorlatok között vagy azokon kívül nem.”
A tanú arról is beszélt, hogy a kiképzés során „a sértettek, a kiképzők és a parancsnoki állomány is követett el hibákat” – utóbbiak a hadgyakorlat előkészítése során „munkájukat hanyagul, felületesen végezték”, így nem tudták pontosan, kik vesznek majd részt a kiképzésen, milyen feladatok előírása a megfelelő számukra, ezenkívül nem gondoskodtak a megfelelő egészségügyi ellátásról sem, bár az ilyen, tömegoszlatást imitáló gyakorlatokon még a legnagyobb körültekintés mellett is rendszeresek a sérülések – épp a feladat jellegéből adódóan.
O. G. mint a kiképzés parancsnoka a tanú szerint túllépte a hatáskörét, mert az lett volna a feladata, hogy a katonák egyénileg megtanulják, hogyan vegyék fel a védőfelszerelést, és hogyan mozogjanak benne, csoportos tömegoszlatási műveletek gyakorlása nem szerepelt az előírtak között. O. G. ezzel kapcsolatban úgy védekezett, hogy mivel a katonák közül többen már megkezdték a határszolgálatot, úgy gondolta, szükséges és hasznos lehet, ha mégis megtanítja az érintetteknek, mivel korábban is tett már így, és akkor pozitív visszajelzéseket kapott a katonáitól. A két sértett ugyanakkor nem tett jelentést a kiképzés során szerzett sérüléseiről.
Mivel a gyanúsítás megtörtént, a hatályos jogszabályok szerint O. G.-t fel kellene függeszteni a honvédség állományából, ám ez a Szabad Európa információi szerint nem történt meg.
