Kisiklott a NER spanyol vonatüzlete

A finanszírozási struktúra hasonló a korábbi Vodafone-felvásárláshoz: jelentős részben állami szereplők biztosítják a szükséges források nagyobb részét, míg a végleges tulajdonos többségében magáncég lesz.

A Forbes információi szerint a magyar vevő a Ganz-MaVag Holding Kft. lett volna, a felvásárlást pedig feltehetően az Eximbank 134 milliárdos hiteléből fedezték volna. A korábban bejelentett 619,9 millió eurós ajánlatból 341 millió euró esne a GanzHoldingra, a maradékot az állam fizette volna. Az ajánlat mögött álló magyar konzorcium egyik tagja – az állami Corvinus Zrt. mellett – a Magyar Vagon Befektetési Zrt., amely a honvédelmi miniszter, Szalay-Bobrovniczky Kristóf érdekeltségéből került a Mol-vezér Hernádi Zsolt holdudvarához köthető Solva II. magántőkealaphoz. A Magyar Vagon igazgatója Tombor András, Habony Árpád bizalmasa, az MCC alapítója. A Ganz-MaVag Europe Zrt. vezetője Bacsa György, a Mol egyik régi vezetője, Hernádi Zsolt bizalmasa – szolgál további információkkal a nehezen átlátható céghálóról a Szabad Európa. A lap szerint egyébként a spanyol kormány korábban nyíltan jelezte, hogy egyáltalán nem tetszik neki az orosz kapcsolatokkal rendelkező csoport nyomulása egy stratégiai jelentőségű spanyol cégnél. A spanyol Nemzeti Hírszerző Központ (CNI) különösen problémásnak találta az ajánlattevő Ganz-MaVag konzorcium és az orosz Transmashholding közötti kapcsolatokat. Ez igen szoros volt, ugyanis a Ganz-MaVag International Kft. korábbi neve Transmashholding Hungary Kft. volt, ami nem véletlen, hiszen az orosz járműgyártó volt az egyik tulajdonosa. 

Lázár János is beszélt a napokban a Talgoról, amikor az építési és közlekedési miniszter meghirdette öt pontos közlekedési akciótervét. Ebben a járműbeszerzésekről azt mondta: a Talgotól szerezne tapasztalatokat, hogy „magunknak tudjunk új vasúti járműveket építeni”. A saját vonatok építése mellett felmerült új járművek vásárlása is, amit Lázár szerint a leggyorsabban a GYSEV-nél tudnának megtenni, de ez is négy évbe telne. 

Hiába lenne szükség gyors beavatkozásra a MÁV-nál, az több okból sem lehetséges. Egyik része műszaki, technológiai kérdés. Ismert, hogy a Talgo nagy sebességű – 250-300 km/h-s tempóra képes – szupervonatokat gyárt, a hazai sínek nem alkalmasak erre a közlekedésre. A MÁV 7500 kilométernyi sínjéből 3500 olyan, ahol 20-40 kilométeres sebességkorlátozás van, és a többin is általában 100 alatti a sebesség – magyarázza a helyzetet Csillag István, hozzátéve, hogy a TGV, az ICE vagy az AVE nagy sebességű pályái eleve más technológiával készülnek.  

A Talgo emellett azért sem tudna rövid határidőn belül új vonatparkot szállítani, mert a globálisan működő, hatalmas gyárnak Egyiptomban, a Közel-Keleten és Amerikában is vannak nagy megrendelései, gyárai. Egyiptomban óriási és átfogó vasútfejlesztés indult, az EU is támogatja ezeket a fejlesztéseket A Talgo erős a keleti piacokon is, ahova a magyar kormány sikertelenül hirdette meg a nyitás politikáját. Vagyis a spanyol gyártó évekre lekötött rendelésekkel kitömött cég, nem részesítheti előnyben egy új tulajdonos megrendeléseit. A volt közlekedési miniszter ezért úgy véli, a Talgo megvásárlásával sem juthatna Magyarország gyorsabban vagonokhoz, szerinte a szándék mögött feltehetően nem magyar vasúti közlekedési, szállítási érdekek, sokkal inkább az állami konzorcium egyéb, befektetési megfontolásai állhatnak. Így marad a használt járművek felújítása, amihez húsz-harminc éves vonatokat lehetne beszerezni Nyugat-Európából – amire Lázár János is utalt. 

Ami a magyar (esetleg más, elsősorban széles nyomtávon közlekedő, (például orosz) félnek fontos lehetne, az a Talgo egyedi technológiája, amivel változtatható nyomtávú tengellyel tudnak nagy sebességű vonatokat gyártani. Azért, hogy az utasok átszállás nélkül közlekedhessenek, a cég kifejlesztette azokat a kocsikat és motorvonatokat, amelyek menet közben is képesek a nyomtávváltásra. Ez a műszaki megoldás hasznos lenne a magyar-ukrán határon, Záhonynál, hiszen ott találkozik az európai 1435 mm-es szabvány a széles, 1520 mm-es (orosz) nyomtávval – emlékeztet a Forbes. 

A Ganz-MaVag vitatja a spanyol döntés jogosságát, ezért jogi lépésekre készül. Mivel a Talgo stratégiai vállalat, a vétó pontos okait a spanyol kormány titkosnak minősítette. Madrid egy tavalyi rendeletnek köszönhetőe,n az év végéig megvétózhat bármilyen külföldi felvásárlási ajánlatot. Hasonló szabályozást sok európai országban hoztak az újabb orosz inváziós kísérlet környékén, Magyarországon még korábban, a koronavírus-járvány alatt.