Kiskapuk az új vagyonnyilatkozati törvényben

A Magyar Közlönyben október 26-án jelent meg a vagyonnyilatkozat-törvény újabb módosítása, amelyet rohamtempóban szavaztak meg az Országgyűlés kormánypárti képviselői. A sietség nem volt véletlen, hiszen a változtatást az Európai Bizottság kérte – egyike annak a 17 vállalásnak, amelyet a kormány tett, hogy megérkezzenek végre a régóta várt uniós pénzek – írja a Hvg.

A kormány számára kifejezetten kínos, hogy néhány hónapon belül másodszorra kellett hozzányúlni a törvényhez úgy, hogy mindkét esetben az Európai Unióra mutogattak. Az Országgyűlés először idén júliusban szavazott, akkor úgy döntöttek, hogy a képviselőknek a jövőben az Európai Parlament szabályai szerint kell nyilatkozniuk a vagyoni helyzetükről. Ez alapján nem kellett volna beírniuk a vagyonnyilatkozatukba ingatlanjaikat, autóikat, egyéb ingóságukat, valamint megtakarításaikat, hiteleiket és tartozásaikat sem.

Hamar kiderült, hogy az új törvényt nemcsak az ellenzéki képviselők, hanem az Európai Bizottság sem nézte jó szemmel. Így amikor újra előkerült a kérdés a jogállamisági eljárásban, a magyaroknak vállalniuk kellett, hogy szigorítanak és ismét módosítanak a szabályokon, ha meg akarják kapni az uniós pénzeket.

A végeredmény – amelyet villámgyorsan tárgyalt az Országgyűlés – meglehetősen vegyes lett: nemcsak előrelépéseket, hanem néhány nehezen magyarázható változást is tartalmaz.

Ez utóbbiak közé tartozik, hogy az új törvény szerint a parlamenti képviselőknek – és még számos intézmény vezetőinek – jövőre már nem kell feltüntetniük azt a lakóingatlant, melyben ők és családtagjaik laknak. Vagyis mostantól a nyilvánosság nem fog arról értesülni, hol és milyen körülmények között élnek megválasztott képviselőik, vagy éppen a miniszterelnökük.

Az ugyanakkor a szöveg szerint egyelőre nem világos, hogy a módosító alapján, azokról az ingatlanokról sem kell-e majd nyilatkozni, ahol a kitöltő nem, csak családtagja lakik – vagy pedig csak a közösen lakott ingatlanokat rejthetik el a nyilvánosság elől.

Nagyon úgy tűnik viszont, hogy az új törvény alapján, akár a felére csökkenhet Orbán Viktor vagyonnyilatkozata, amelyben idén februárban csak egy XII. kerületi lakást és a felcsúti házát tüntette fel.

Változás az is, hogy 2023-tól az azonos járásban és művelési ágban található mezőgazdasági területeket – például termőföldeket, erdőket – elég összesítve feltüntetni. Ez minden bizonnyal nagy könnyebbség lesz például Lázár Jánosnak, akinek tavaly még pótlapokat is be kellett adnia, hogy minden szántóját külön be tudja írni, és azt sem kell majd megmagyaráznia, hogy melyik településen melyik családtagja használja a különböző parcellákat.

A fenti visszásságok ellenére úgy tűnik, hogy az új törvénybe néhány olyan új elem is bekerült, aminek már kevésbé fognak örülni a képviselők, már persze akkor, ha eddig bújtatott vagyonnal is rendelkeztek.

Tavaly a HVG360 is írt arról, hogy az utóbbi időben Magyarországon egyre többen cserélik magántőkalapokra az offshore cégeiket. A magántőkealapok leghasznosabb tulajdonsága ugyanis a milliárdos üzletemberek szemszögéből az, hogy lehetővé teszik a tényleges birtokos kilétének eltitkolását. Ahogy arra az Átlátszó is emlékeztetett egy cikkében, ha az alap zárt – azaz nyilvánosan nem toborozhat befektetőket – akkor ráadásul a teljes befektetői kör rejtve marad a nyilvánosság elől. Az alapok nem kötelesek közzétenni befektetőik nevét, és semmilyen nyilvántartás nem létezik, amiből ez elérhető lenne.