Kiss Ambrus: a kormány trükközik a fővárosnak szóló uniós pénzekkel
A főváros eddig nem tudott hozzájutni – árfolyamtól függően –mintegy 90 milliárd forintnyi támogatáshoz, miután a kormány nem jeleníti meg az ezekhez szükséges pályázatokat, felhívásokat. Így reagált Kiss Ambrus főpolgármester-helyettes arra, hogy az Európai Bizottság szóvá tette, hogy az Orbán-kormány diszkriminálja a fővárost miközben költi az uniós forrásokat. Hozzátette, a helyzet tehát rosszabb, mint amit Brüsszelben látnak, noha 2022 óta semmilyen akadálya nem lenne, hogy forráshoz jussanak.
Az EUrologus számolt be arról, hogy a magyar kormány olyan nyilvánvalóan a főváros rovására költi az uniós pénzt, hogy azt már Brüsszelből is szóvá tették. Az Európai Bizottság regionális főigazgatóságának – amely az uniós források jelentős részének elosztását felügyeli – két főosztályvezetője meglehetősen kritikus hangvételű levelet írt Oláh Gábornak, a Közigazgatási és Területfejlesztési Minisztérium területfejlesztési programok végrehajtásáért felelős helyettes államtitkárának. A lényeg, hogy amíg a vidéki pályázatoknak csak körülbelül két százalékát nem írták még ki, addig a budapesti fejlesztések esetében ez az arány meghaladja a 40 százalékot.
„Budapest kárára úgy nem lehet osztogatni európai uniós pénzeket, hogy a már fővárosnak szóló forrásokat átadják másnak, hiszen ehhez az Európai Bizottság jóváhagyása kell. A kormány azt a trükköt alkalmazza, hogy a fővárosnak járó támogatásokat – például a TOP Plusz Terület- és Településfejlesztési Operatív Programban lévő forrásokat –, nem írja ki, nem hoz róluk döntést és nincsenek támogatási szerződések, miközben ennek a programnak az időszaka már 2021-ben elkezdődött” – emlékeztetett Kiss Ambrus.
A példánál maradva a főpolgármester-helyettes kifejtette, hogy ez a program a vármegyéket, a megyejogú városokat és a fővárost érinti dedikált forrásokkal. Az Orbán-kormány eddig nagyságrendileg 1000 milliárd forintról döntött ennek keretében a vármegyék és a megyei jogú városok esetében, de a főváros nulla forinthoz jutott. „Nulla forint támogatói döntés volt, így nulla forint kifizetés történt. Alig jelentek meg pályázati felhívások, amik meg igen, azoknál sem volt döntés, ebből következik, hogy szerződéskötés sem. A kormány ezt a diszkriminációt játssza. Ezt tette szóvá az Európai Bizottság több fórumon is. Így például a Monitoring Bizottság ülésein, ahol ott van a kormány és Budapest képviselője is, és ott is elhangzott, hogy ez egy felháborító, diszkriminatív gyakorlat.”
De tud-e a főváros tenni valamit ez ellen? – kérdeztük. Kiss Ambrus elmondta, Budapest folyamatosan tájékoztatja erről a gyakorlatról az Európai Bizottságot, bár ezt maguktól is látják. Emellett minden fórumon, ahol csak lehet, szóvá teszik. „Remélem, hogy ez a diszkriminációs gyakorlat csak június 9-ig tartott, azaz a választásokig, és mivel ezen a dátumon már túl vagyunk, a kormány hirtelen megtalálja majd ezeket a pályázati felhívásokat – amelyek kidolgozásai egyébként már régen készen vannak – és megjelenteti azokat, hogy elkezdődhessen az érdemi munka, illetve az uniós források felhasználása.”
A főpolgármester-helyettes szerint ezekből a pénzekből olyan projekteket tudnának elvégezni, mint az üresen álló bérlakások felújítása, a Lakásügynökségen keresztül a közszolgálatban dolgozók lakhatásának biztosítása. Budapesten több, mint ezer, a szociális szférában dolgozónak lakhatási, bértámogatási, képzési támogatást, lakhatási garanciát tudnának biztosítani, zöldterület-felújításokat tudnának elvégezni. Utóbbinál például a kerületek kapnák meg a támogatások jelentős részét – sorolt fel néhányat Kiss Ambrus a már évek óta kidolgozott pályázataikból, amelyek mind arra várnak, hogy a kormány végre megjelentesse az ezekhez tartozó felhívásokat.
„Erről a folyamatról azt kell tudni, hogy amikor kiírnak egy pályázati felhívást mondjuk egy munkaerő-piaci programra, akkor ez a kiemelt programok közé fog tartozni, és nyilván Budapestnek szól. De ettől még a fővárosnak konkrétan ki kell dolgoznia és be kell nyújtania, hogy mennyi pénzből mit fog csinálni. Ha ezt rendben találja az irányító hatóság, akkor aláírják a támogatói szerződést és kezdődhet a megvalósítás” – magyarázta a főpolgármester-helyettes.
A megjelentetés azért fontos, mert attól a pillanattól számolhatóak el a költségek – fűzte hozzá Kiss Ambrus, majd megjegyezte: amikor az idén február óta a Lakásügynökséget elkezdték működtetni, akkor onnantól uniós források fedeznék annak költségeit. „De mivel a kormány nem jelentette meg, mi pedig nem akartunk tovább várni a kormányzat időhúzásának végére, ezért a saját kockázatunkra elkezdtük végrehajtani. Nyilván nem mindegy, hogy ennek költségeit mikortól tudjuk visszaigényelni az uniótól és mekkora összeg terheli a főváros büdzséjét.”
2021-től él a lehetőség és már 2022-től megvoltak azok a politikai megállapodások az Európai Bizottság, a kormány és a főváros között, amelyek arról szólnak, hogy például az említett TOP Pluszba milyen fejlesztések kerülnek be, mit akarnak ezekből létrehozni. Tehát 2022 óta semmilyen akadálya nem volt annak, hogy ezek a pályázatok megjelenjenek. Ez így mintegy 90 milliárd forintot jelent árfolyamtól függően, amit nemcsak infrastrukturális, hanem humán erőforrást érintő beruházásokra lehetne elkölteni – mutatott rá Kiss Ambrus.
A főpolgármester-helyettes felidézte a Nyugati-pályaudvar és környékének rekonstrukciójára vonatkozó tervezési feladatokkal kapcsolatban történteket is. Az nem a példaként felhozott program keretébe tartozott, de jól szemlélteti, hogyan gondolkodik a kormány Budapestről. Ugyanis az a beruházás, illetve annak terveinek elkészítése kormányzati-uniós projekt volt, és Lázár János a kormány nevében inkább lemondott azokról a pénzekről, és inkább visszafizette az EU-nak, mintsem hogy fővárosi fejlesztést valósítsanak meg belőle.
