Kiszámíthatatlan a végeredmény Lengyelországban

Igen magas – előzetes adatok szerint húsz éve a legmagasabb, 62,49 százalékos – volt a választási részvétel a lengyel elnökválasztás első fordulójában, amit hosszú vajúdás után, ­a járvány miatt hetekkel elhalasztva tartottak meg  most vasárnap. A hétfőn délelőtt közzétett – közel száz százalékos feldolgozottság szerinti, már a külföldön élő lengyelek levélszavazatait is tartalmazó – adatok azt mutatják, hogy az előzetes várakozásokat (10-12 százalék) hajszálnyit meghaladva, mintegy nem egészen 14 százalékkal győzött a regnáló elnök.

A fölény ellenére semmi nem dőlt el

Gordon István szerint: „Duda ugyan fölényesen nyerte az első fordulót, de ez nem jelent semmit, hiszen a második megmérettetésben már csak két jelölt lesz, s ott már akár egy vokssal is lehet nyerni”.  A 11 induló közül – magyarázta – öt eleve csak azért indult, hogy megmutassa magát, bár egyik sem volt alibi-jelölt. Ők öten a szavazatoknak mindössze a 0,3 százalékát vitték el. A maradék hat jelölt közül a végül állva maradt négy komoly háttérrel (három közülük párttal) maga mögött indult. A harmadiknak az ottani Lehet Más a Politika jelölje futott be, egy abszolút támogatható politikát képviselő civil ember, író, publicista, televíziós személy, aki a szavazatok 14 százalékát szerezte meg. Egyelőre nem tudni, hogy ő ki mellé teszi majd le a voksát a két állva maradt jelölt közül, de az nagyjából tudható, hogy bármelyik jelölt mellé is áll, az – jó értelembe véve – igénybe fogja venni a segítségét. A szakértő azt jósolja, hogy ennek a négy jelöltnek a szavazói jó eséllyel a második fordulóban is elmennek ikszelni. Mind a négy ellenzékinek számít egyébként; az egyik közülük a magyar Mi Hazánk Mozgalom lengyel megfelelője, a szélsőséges Konföderáció. Az ő hívei bizonnyal vegyesen fognak voksolni.

Komoly a járványhelyzet

További bizonytalansági tényezőként említette, hogy nem lehet tudni, miként lehet majd megtartani a második fordulót, hiszen az elsőt (ami eredetileg május 10-ére volt kiírva) a járvány miatt kellett elhalasztani. A pandémia azonban Lengyelországban továbbra sem csillapodott, „amiről Magyarországon nemigen értesülnek, rengeteg gócpont van továbbra is az országban, főleg a sziléziai bányavidéken, ahol 13 bányát be kellett zárni, s több mint hatezer bányász megbetegedett”. Naponta 300-600 új fertőzöttet regisztrálnak, akik főként idősek otthonaiban, bölcsődékben, kórházakban, sporteseményeket és egyházi összejöveteleken fertőződtek meg. Ha pedig tovább romlik a járványhelyzet, akkor lehet, hogy levélszavazás lesz csak; most vegyesen volt az urnással. „Most is volt már olyan járás – kettő is –, ahol két nappal a szavazás előtt levélszavazásra kellett átállni, mert a szavazóbizottság tagjai karanténba kerültek” – mondott egy példát.

A lengyel Karácsony Gergely

Minden bizonytalan tehát a két hét múlva sorra kerülő második forduló előtt, miként teljesen kiszámíthatatlan a lehetséges eredmény is. „Jelen pillanatban az is elképzelhető, hogy a két jelölt közül az egyik hibahatáron belül nyer, akár egyetlen egy szavazattal”.

Gordon emlékeztetett arra, hogy májusig lefutott ügynek tűnt a választás. Minden ott változott meg, hogy a május 10-i első forduló kényszerű elmaradása után az ellenzék vezető ereje, a Polgári Platform (PO) elnökjelöltet cserélt. Korábbi jelöltje 5 százalékos eredménnyel látszott kijönni a megmérettetésből, s a helyére jelölt Varsó főpolgármestere ugyan a nulláról indult, de most a szavazatok valamivel több mint 30 százalékát  elvitte. Rafal Trzaskowski pozíciója sok tekintetben hasonlít Karácsony Gergelyére – magyarázza Gordon István –, őt is sokat támadja a kormányzati, őt is megpróbálják ellehetetleníteni, s ő is talpon állva vívja a maga harcát, „bár a helyzete könnyebb, mint a budapesti főpolgármesteré, mivel ott a mások a sajtóviszonyok”. (A szerk. megj.: a két főpolgármester viszonya nem véletlenül kiváló, Karácsony a választás előtt Facebook posztban is jelezte: nagyon szurkol Trzaskowskinak, akit a barátjának nevezett.) 

Latolgatások

Gordon szerint a sok bizonytalanság közepette egy bizonyos: az elnökválasztás után – bárki is nyer –, Lengyelország nem áll vissza az eddigi rendre. Három okból sem. Egyrészt, mert Jarosław Kaczyński többször is bejelentette, hogy visszavonul, pártjának őszi-téli kongresszusa választ majd új elnököt.

A másik: ha Duda nyer, ráadásul egy ilyen szoros küzdelemben, akkor az erőt ad neki, s minden bizonnyal  szorosabbra fűzi majd a gyeplőt, megpróbál minél több dologban ő dönteni abban az országban, ahol jelenleg Kaczyński állami hivatal nélküli egyszemélyi vezető. A szakértő emlékeztetett arra, hogy a kormánypárt folyamatosan gyengül, egyre zsugorodik a parlamenti fölénye, kormányválság is volt a közelmúltban, azaz ott sincs minden rendben. Arról nem szólva, hogy a miniszterelnök, Mateusz Morawiecki és az elnök, Andrzej Duda – finoman szólva – nem barátok, igen nehezen jönnek ki egymással. A kampányban például volt olyan eset, hogy Morawiecki – akinek kötelezővé tették Duda támogatását – bírálóan reagált Duda ígéreteire, amire válasz lehetett, hogy le lett tiltva ilyen megszólalásokról.

S végül a harmadik szcenárió: ha az ellenzék nyer, akkor nagyon komoly harcok várhatók, „akkor lesz csak igazán érdekes az élet Lengyelországban”, ahol a kormánypárt és az ellenzék amúgy sem tudnak kijönni egymással – mondta Gordon István.