Kiszelly Zoltán: Magyarország gravitációs maggá válhat, és megéri majd magyarul tanulni

Az elmúlt tíz év alapján, fordulóponthoz érkezett a magyar történelem. A gyász és mélabú után, az építkezés időszaka jön, úgymond feltámadunk. Orbán Viktor erre a szemléletváltásra helyezte a hangsúlyt, miszerint nem a múlt, hanem a jövő, a magyar jövő a fontos, építkezni kell, és ki kell állni magunkért – mondta a Magyar Nemzetnek a miniszterelnök Sátoraljaújhelyen tartott beszédéről Kiszelly Zoltán.

A politológus szerint, a stratégiai helyzetünk megint jó, a magyarság a legnagyobb népesség a Kárpát-medencében. Tíz év óta tartó patrióta politikájának köszönhetően, Magyarország megerősödött, újra ott tart, mint 1937–1938-ban. Mindeközben szomszédaink többsége gyengül, az eurózóna válsága lehúzza az osztrákokat, a szlovákokat, a szlovéneket, Romániából és Ukrajnából pedig elvándorolnak az emberek – tette hozzá.

Arról, hogy beszédében a miniszterelnök hangsúlyosan méltatta a magyar nőket, Kiszelly úgy vélekedett: Zrínyi Ilonától kezdve Szilágyi Erzsébetig, a magyar történelemben mindvégig jelen voltak a nők, akik legalább olyan jól helytálltak és tették a dolgukat, mint a férfiak. – A nők jelentőségére mutat rá az anyanyelv kifejezésünk is. A magyar nyelvnek ráadásul kiemelt szerepe lesz az erőforrások egész világban tapasztalható versenyére és az asszimilációval elvesztett magyarok pótlására – mondta a politológus. Hangsúlyozta:

ha Magyarország erős, akkor újra olyan gravitációs maggá válhat a Kárpát-medencében, mint amilyen ezer évig volt.

– Előbb-utóbb ismét megéri magyarul tanulni ukránoknak, románoknak, szlovákoknak is, hiszen azáltal többet tudnak keresni, jobban tudnak érvényesülni Magyarországon, mint a határon túl. Ugyanez érvényes a vegyes lakosságú területeken élőkre vagy a vegyes házasságokra is, ahol a gyerekeket megtanítják magyarul a jobb boldogulás érdekében – mutatott rá.