Kockázat van, de Magyarországon nem kell terrorcselekménytől tartani

Az utóbbi időszakban megszaporodtak a különféle terrorakciók Európában.  Mint a Hírklikk is megírta: Bécsben még sikerült megakadályozni egy komolyabb akciót, miután a titkosszolgálatoknak köszönhetően lefújták a világhírű amerikai énekes, Taylor Swift három koncertjét.  Az azoknak otthont adó stadionban tervezett terrorcselekmény miatt az osztrák hatóságok utóbb el is fogtak két osztrák állampolgárt, egyikükről – akinél vegyi anyagokat foglaltak le – kiderült, az interneten radikalizálódott és néhány hete hűséget fogadott az Iszlám Állam terrorszervezetnek. 

Emmanuel Macron francia elnök „terrorcselekménynek” minősítette a franciaországi Montpellier melletti La Grande-Motte üdülővárosban a zsinagóga előtt végrehajtott cselekményt: egy férfi felgyújtott két autót, ezek közül az egyikben egy gázpalack volt elrejtve. Rendőrségi források szerint a térfigyelő kamerákon az látszik, hogy a járműveket felgyújtó férfi egy palesztin zászlót és valószínűleg egy kézifegyvert tartott magánál. A franciaországi zsidó intézmények tanácsának idei jelentése szerint 2022 és 2023 között közel háromszorosára nőtt az antiszemita cselekmények száma Franciaországban.

A németországi Solingenben egy 26 éves, 2022 végén az országba érkezett szunnita muzulmán vallású férfit gyanúsít a rendőrség a három ember halálát, négy ember életveszélyes és két további sérülését követelő késes merénylet elkövetésével.  

Korábban letartóztattak egy 15 éves fiút is, aki állítólag a bűncselekmény előtt beszélt a gyanúsítottal egy esetleges késes támadásról, őt a tervezett bűncselekmény bejelentésének elmulasztásával vádolják.

Merénylettől tart  Olaszország is.  A belügyminisztérium közlése szerint a titkosszolgálatok hónapok óta figyelmeztetnek esetleges olyan akciókra, amelyek a Hamasz palesztin terrorista szervezet iránti támogatást hivatottak kifejezni. A célpontok között Izraellel, valamint a NATO-val és az Egyesült Államokkal kapcsolatos helyszínek, intézmények, személyek szerepelhetnek. Nem csoportos, hanem magányos elkövetők támadásaitól tartanak.

Ezek az esetek is arra mutatnak, hogy megszaporodtak a terrortámadások Nyugat-Európában. Vajon mi ennek az oka? És van-e okunk aggodalomra itt, Magyarországon?  Kaiser Ferencet kérdeztük.

A biztonságpolitikai szakértő szerint ez elválaszthatatlan a gázai konfliktustól és az izraeli-iráni, valamint Izrael és a Hezbollah közötti problémáktól. Nem véletlen az sem, hogy a támadások egy része kifejezetten zsinagógák, esetenként zsidó vallású személyek ellen irányul. Sajnos a globalizált világban sokkal könnyebben hozzáférhető a radikális tartalom, sokkal könnyebb elérni a fogékony toborzóanyagokat, amelyek arra is fókuszálnak, hogy miért kell meghalni Allahért. Az internetnek köszönhetően, különféle terrorhálózatok, -szervezetek sokkal könnyebben meg tudják találni a fiatalokat, de valójában nem csak őket, hanem azokat is, akik hajlandóak lehetnek arra és meggyőzhetők arról, hogy ilyen terrortetteket kövessen el. 

Ugyanakkor az elhárítás sokkal jobban működik, mint korábban – mutatott rá a Nemzeti Közszolgálati Egyetem docense. Példaként említette Taylor Swift három bécsi koncertjének lefújását. A tervezett merényletre ebben az esetben sem az osztrákok figyeltek fel, hanem az amerikai titkosszolgálatok hívták fel a figyelmüket rá. Kaiser úgy látja, hogy ma a titkosszolgálatok, a rendészeti szervek sokkal jobban figyelnek, ám – hívta fel a figyelmet – mindenki mellé nem lehet rendőrt állítani. Azt nemigen lehet előre felismerni, amikor valaki megkattan. Persze ilyen nem csak az iszlamisták esetében fordulhat elő, a tömegmészárlást végrehajtott norvég Anders Behring Breivik például szélsőjobboldali volt – emlékeztetett. Gyakorlatilag pedig szinte kivédhetetlenek a bármilyen egyéb csoportok, csoportosulások által akár az interneten radikalizált magányos farkasok.

Vajon részt vesznek-e a magyarországi titkosszolgálatok is ezekben a nemzetközi információátadásban, együttműködésben a terroristák elleni küzdelem részeként? – kérdeztük. Nyilvánvalóan igen – reagált Kaiser, aki szerint például a 2015-ös párizsi merényletsorozat (a többi között a Bataclan színházban) után utólag derült ki, hogy voltak titkosszolgálati együttműködések. De az iszlám radikálisok kapcsán még az amerikai és az orosz titkosszolgálatok között is történt információcsere, például a radikális iszlamisták Moszkva mellett elkövetett terrorcselekménye kapcsán az amerikaiak is adtak át információkat, függetlenül a két ország ellenségeskedésétől – magyarázta. 

A NATO-n és az EU-n belül persze van intézményesített együttműködés is a titkosszolgálatok között. Ez szükséges is, hiszen a globalizáció a terrorizmus terén is érződik.

Vajon idehaza kell-e tartaniuk terrorista merénylettől? – kérdeztük. A szakértő szerint kockázat mindig van, miért is ne lenne? Sajnos bármikor előfordulhat ugyanis, hogy valaki radikalizálódik, nem egyszer akár született keresztények is. Ennek a folyamata pedig nagyon gyors lehet, és elég a kiinduláshoz az, hogy az illető életválság-helyzetbe kerüljön, s nem talál értelmet az életében. Ugyanakkor a terroristaszervezetek költség-haszon elven szervezik a támadásaikat, és Magyarország – „hála az égnek!” – nem igazán szerepel ezeknek a szervezeteknek fő célpontjai között. Hiszen, ha már pénzt és energiát fektetnek be egy-egy akcióba, akkor ott hajtják végre azokat, ahol nagyobb sajtóvisszhangot generálnak – ez pedig Németország, Franciaország, általában Nyugat-Európa, az Egyesült Államok vagy éppen Oroszország. Ilyen megközelítésben az sem hátrány nekünk, hogy Magyarországon sokkal kisebb a muszlim közösség, sokkal mélyebben integrált a társadalomba, sokan itt diplomáztak és diplomásként itt is dolgoznak, nincsenek a társadalom peremére sodródott vesztesek, ami például Németországban, Franciaországban, Nagy-Britanniában vagy éppen Belgiumban és Hollandiában gyakori – mutatott rá Kaiser Ferenc.