Kökény Mihály: ellehetetleníti a gyógyszerhatósági munkát az NNK és az OGYÉI összevonása

– Mint közölték, a létrejövő szervezetet, a Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központot (NNGYK) Müller Cecília országos tisztifőorvos vezeti majd. Kinek használ az NKK és az OGYÉI összevonása?

– Én inkább úgy fogalmaznék, hogy felszámolták és beleolvasztották az OGYÉI-t abba a Nemzeti Népegészségügyi Központba, amely – némi megszakítással – a korábban országos szervezetként jól működő Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálatnak, az ÁNTSZ-nek volt egy rendkívül gyengén teljesítő utóda. Még emlékszünk jól a Covid-járványra, és arra, hogy mind a szükséges útmutatók kiadásában, mind a lakosság tájékoztatásában igencsak alulmúlta az összes környező ország járványügyi hatóságának teljesítményét. Most ebbe a Nemzeti Népegészségügyi Központba olvasztják be a több mint 60 éves gyógyszerhatóságot, amely fénykorában – nem csak a gyógyszer-engedélyezés, hanem az orvosi munkát segítő tájékoztatás, a tudományos kutatások területén is – Európában élenjáró, rendkívül tekintélyes szervezet volt. Korábban még Országos Gyógyszerészeti Intézet volt, aztán néhány évvel ezelőtt még ez élelmiszer-egészségügyet is beletették ebbe a szervezetbe, és így lett Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-egészségügyi Intézet (OGYÉI).  Az OGYÉI hanyatlása tulajdonképpen már akkor megkezdődött, amikor két-két és fél évvel ezelőtt, a járvány második évében - egyszerűen hatalompolitikai szempontok miatt – belenyúltak a gyógyszer-engedélyezésbe. Akkor a kínai és az orosz vakcinákat lényegében minden szakmai szabályt megszegve, egy olyan gyorsított eljárásban hozhatták hazai alkalmazásban forgalomba, amelyben az OGYÉI-nek lényegében csak pecsételő szerepe maradt. Hiszen a sürgősségi rendeletekben elég volt csak a külügyminiszternek azt megállapítania, hogy az adott vakcinát már hány országban használják, ennyi és ennyi embernek engedélyezték. Az ilyenkor szükséges hazai megerősítő vizsgálatok is elmaradtak, és lényegében csak „papíron” volt lehetőség arra, hogy a dokumentációt megnézzék. De még azt sem nézték meg rendesen, mert a kínaiak is megmondták, hogy a Sinopharm vakcinát nem próbálták ki 60 év felettieken, Magyarországon pedig nagyon sok idős embernek adták. Ez tulajdonképpen megmutatta már azt, hogy a politikai hatalomnak lényegtelenek a szakmai megfontolások, ha az érdeke úgy kívánja, egyszerűen átlép mindenféle szakmai racionalitáson. Ez az eljárás jelentős mértékben rontotta a gyógyszerhatóság értékét, nemzetközi megbecsülését. Hozzáteszem, hogy az elmúlt években már elég jelentősen elkezdték csökkenteni a gyógyszerhatóság létszámát is, ami majd most tovább folytatódik. 

– Azt mondták, összehangolják a két szervezet (NNK és OGYÉI) működési körét, így a jövőben egyszerűbb és jobban átláthatóbb szakhatósági struktúra alakul ki. A szervezetben jól elkülönülnek majd egymástól a különböző szakhatósági feladatok…

– Nagyon nehéz megmondani, hogyan alakul ennek az új intézménynek a belső szervezete, milyen eljárási rendek lesznek. De azért az összevonáshoz egy dolgot még érdemes hozzátenni. A Gyógyszerészeti Intézetnek sok éven keresztül egy nagyon piacképes és frekventált belvárosi ingatlanban volt a székháza, a Zrínyi utcában. Néhány évvel ezelőtt ezt kiköltöztették a volt Szabolcs utcai kórházba, ahol a fővárosnak egy hajléktalanellátó szervezete, fekvőbeteg-ellátó részlege működött. Annak a helyébe építettek valamit, az ingatlant pedig – finoman szólva is – kormányhoz hű vállalkozók, cégek kapták meg. Az is kérdés, hogy mi lesz majd a Szabolcs utcai ingatlannal, vagy a Nemzeti Népegészségügyi Központ költözik oda? Még az is lehet, hogy az összevonás mögött valamiféle ingatlanmutyi rejlik, valahol valakinek még szüksége lehet ilyen irodaépületre. Én ezt sem zárom ki, de erről persze semmit nem lehet tudni. Csak az előzmények alapján, meg ahogy mostanában lenni szokott, semmit nem lehet kizárni. 

– Az összevonástól egyébként azt várják, hogy nő a hatékonyság és gyorsulnak az engedélyezési folyamatok a szakellátást és a gyógyszerek engedélyezését illetően is. De valójában mit akarnak elfedni ezzel?

– Nehéz megmondani, mert egyetlen más országra sem jellemző, hogy a gyógyszerhatóságot a népegészségügy központjával vonják össze. Az Európai Uniónak is van egy külön gyógyszerhatósága, amelyik most Amszterdamban működik, és jó két évtizeddel ezelőtt létrejött az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ (ECDC), amelyiknek a központja Svédországban van. A kettőnek semmi köze egymáshoz, ez két külön szervezet, nagyon eltérő funkciókkal. A Nemzeti Népegészségügyi Központban dolgozóknak nincs szaktudása, szakértelme gyógyszer- vagy vakcinaengedélyezési kérdésekben, mint, ahogy a gyógyszerhatóság sem felkészült járványügyi, vagy közegészségügyi kérdésekben. Az NNK-nak pedig még külön feladata is van bizonyos egészségügyi ellátási kérdésekben. Ezek máshol teljesen különálló, különválasztott dolgok, de nálunk eddig is nagyon sok mindent összevontak. De, miért vagyunk meglepve egy ilyen indokoláson, amikor Európában egyedülálló módon, a Belügyminisztériumot tették felelőssé az egészségügyi igazgatásért?!

– A Népszava szerint az összeolvadás kirúgásokkal jár, ráadásul a közigazgatás létszámleépítési hulláma az átlagnál sokkal nagyobb mértékben érinti az OGYÉI-t. A 437 fős létszámot 80 fővel kell csökkenteni, ami az álláshelyek 18 százalékát jelenti…

– Az OGYÉI-nek az elmúlt évtizedekben mindig voltak hozzáértő, nagyon tekintélyes, nemzetközi tudományos grémiumokon is nagy presztízsnek örvendő vezetői. Olyanok, mint Bayer István professzor, vagy Paál Tamás professzor, akik rendkívül felkészült, kiváló szakemberei voltak ennek a területnek. Az utóbbi években már nem volt nagyon szempont, hogy ilyen súlyú vezetői legyenek a gyógyszerhatóságnak, ráadásul a jelenlegi vezetőit már áprilisban fel is mentették, és most már a helyettesek helyettesei irányítják az intézetet az átmeneti időben. Túl azon, hogy a létszámcsökkentés jelentős, az összevonás hírére már többen is ott hagyták ezt az intézményt. Hiszen azért ezek a szakemberek keresettek a munkaerőpiacon, és ha valaki a gyógyszerhatóságnál sok tapasztalatot szerzett, kapkodnak utána a hazai és a nemzetközi gyógyszergyártók is, amelyeknek engedélyeztetniük kell a különböző, újonnan forgalomba kerülő gyógyszereket. Így ez az összevonás – sajnálatos módon – a magyar gyógyszer-engedélyezési, egyáltalán a gyógyszerhatósági munka teljes ellehetetlenítéséhez vezethet.

– Magyarul a szakértelem távozik?

– A szakértelem a magyar közigazgatásban már nagyon régóta nincs ott. Csak azt kell megnézni, milyen színvonalú a minisztériumok jogszabály-előkészítési munkája. Sajnálatos módon, most már feltehetően a gyógyszerhatóság is a Nemzeti Népegészségügyi Központ egyik főosztálya lesz. Lehet, hogy papíron nagyon szép hatás- és feladatkört fognak kijelölni a számára, de, hogy képes lesz-e mindezt majd gyakorolni… Lehet, ha még néhány szakértőnek komoly és megfontolást érdemlő javaslatai lesznek is, de az valamilyen módon keresztezi a hatalom érdekeit, akkor az országos tisztifőorvos, aki eddig is lojálisan szolgálta ki a hatalompolitikai érdekeket, majd ezeket a javaslatokat nyilván nem engedi tovább. Én – őszintén szólva – ettől az összevonástól nem várok sok jót. Ez egy olyan döntés, amely eleve veszélyeztetheti a gyógyszerbiztonságot is, bár nagyon sok részletet még nem lehet tudni arról, hogy milyen lesz. Az előjelek azonban nem jók. Ezt lehet látni. Az eddigi tapasztalatok, az eddigi hasonló típusú intézkedések általában semmilyen módon nem váltak a magyar egészségügy javára.

– A betegek mit fognak ebből megérezni?

– Bár azt ígérik, hogy gyorsabb lesz a gyógyszer-engedélyezés, én nem vagyok erről meggyőződve, hiszen kevesebb szakember lesz ott. Hozzáteszem, az Európai Unió országaiban van lehetőség arra, hogy a gyógyszergyártók közvetlenül az európai gyógyszerhatósághoz forduljanak. Az EU gyógyszerhatóságának ezekben a kérdésekben van az unió egészére kiterjedő jogköre, de azért egy nemzeti hatóságnak mindig megvolt ebben a maga szerepe, és nagyon jól működtek együtt. Én egyáltalán nem vagyok abban biztos, hogy ettől az összevonástól majd gyorsabban kerülnek forgalomba az új gyógyszerek, biztonságosabb és hatékonyabb lesz a gyógyszerszabályozás, a gyógyszerellátás.

– Friss hír, hogy a Belügyminisztérium két rendelettervezetet bocsátott társadalmi vitára az egészségügyben. Ezekből kiderült, hogy a jövőben elektronikusan fejlesztenék a magyar egészségügyet, bevezetnék a digitális időfoglalási rendszert. A várakozások szerint, így a betegek egyszerűbben és gyorsabban kapnának időpontot a számukra szükséges szakrendelésre, az ellátás pedig a beteg által lefoglalt időpontban valósulna meg. Valóban megoldás ez, és segíteni fogja az ellátást?

– A szakrendelőkben már eddig is nagyon sok helyen alkalmaztak elektronikus előjegyzési rendszert, ezt eddig sem tiltotta semmi. Hogy ezt most már központilag fogják csinálni, önmagában semmit nem old meg, mert a várakozás okait, a pénz- és az iszonyú létszámhiányt kellene kiküszöbölni. Erről pedig nincs szó. Az, hogy majd nem telefonon kell jelentkezni, hanem online – és ha jól olvasom ezt a rendeletet, az online felületet csak a beutaló orvos, a háziorvos és nem a beteg használhatja majd közvetlenül – nem fogja megoldani azt a problémát, hogy sajnos öt-hat hónapot is várni kell egy fővárosi intézményben mondjuk egy ultrahang vizsgálatra. Mert nincs elég szakember, és ez a probléma. És addig, amíg ezeket a kérdéseket, a magyar egészségügy alulfinanszírozottságát nem ismerik fel, és ezen nem javítanak, addig lehet itt bármiféle látványos, különleges, központosított online előjegyzési rendszerben gondolkozni, a gondokon ez nem fog változtatni.

– Az embernek az az érzése, hogy úgy tesznek, mintha az egészségügyben csinálnának valamit, de közben nem változik semmi…

– Látszatcselekvés rengeteg van, ez a rendelettervezet is ilyen. Biztos van olyan hely, ahol ez valószínűleg eléggé bizonygatja, hogy mennyi mindent tesznek, csak éppenséggel semmi eredménye nincs.