Komoly amerikai figyelmeztetés a magyar kormánynak

„Aggodalommal tölt el minket, hogy a magyar vezetők egyre szorosabb kapcsolatokra törekednek Oroszországgal” – adta meg az Orbán Viktor címére Washingtonból érkezett szerdai üzenetcsomag alaphangját a budapesti amerikai nagykövet. David Pressmann nagy várakozással övezett rövid – nem egészen húsz perces – sajtótájékoztatója előtt már lehetett tudni azt, amire ki volt hegyezve: az amerikai pénzügyminisztérium szankciókat vetett ki a budapesti székhellyel működő Nemzetközi Beruházási Bankra, valamint annak három vezetőjére, két orosz és egy magyar állampolgárra. Pressmann nem véletlenül arról is beszélt a sajtótájékoztatóján, hogy a magyar kormány szoros gazdasági együttműködése Moszkvával veszélyezteti a transzatlanti szövetség biztonságát.

A szankciókat bejelentő OFAC-közlemény a többi között rámutat, az orosz irányítású Nemzetközi Beruházási Bank (IIB) budapesti jelenléte lehetővé teszi Oroszország számára, hogy növelje hírszerzési jelenlétét Európában, s utat nyit a Kreml negatív befolyási tevékenysége előtt Közép-Európában és a Nyugat-Balkánon. Egyben elősegíti a korrupciót és a tiltott finanszírozást, beleértve a szankciók megsértését is. A közlemény emlékeztet arra is, hogy Ukrajna 2022 februári orosz inváziója után Bulgária, Csehország, Románia és Szlovákia kivonult a bankból.

A szankciós lista egyébként a mai nappal 25 magánszeméllyel, 29 vállalkozással, illetve intézménnyel bővült, köztük van az IIB maga, illetve annak két orosz és egy magyar állampolgárságú vezetője. Az utóbbi Lászloczki Imre, a bank alelnöke, aki korábban az Orbán kormány nagykövete volt Kazahsztánban és Azerbajdzsánban. A két orosz egyike a bank elnöke, az a Nyikolaj Koszov, akinek a szülei évtizedeken át az orosz titkosszolgálat elitjébe tartoztak, s volt magyarországi kötődésük is. Koszovval egyébként Orbán személyesen is tárgyalt – ahogy arról Hírklikk korábban beszámolt.  A harmadik szankcionált magyarországi orosz illető Georgij Potapov, a bank alelnöke. Róluk egyébként azt is megjegyzi az amerikai közlemény, hogy még azután is egyeztettek az Orosz Föderáció tisztviselőivel az IIB üzleti ügyeiben, hogy Oroszország tavaly februárban újabb inváziót hajtott végre Ukrajnában. 

Az IIB, illetve a magánszemélyek szankcionálása annyit jelent, hogy zárolják az Egyesült Államokban található, illetve Egyesült Államok-beli személyek birtokában vagy ellenőrzésében lévő összes tulajdont és érdekeltséget; s minden a legalább 50 százalékban a közvetett vagy közvetlen tulajdonukban lévő vállalkozást letiltanak. Tilos velük bármilyen tranzakció, kivéve, ha mentességet kapnak a minisztériumtól. A tilalom magában foglalja a szankcionált személyek által, a részükre vagy javukra történő bárminemű hozzájárulás vagy pénzeszközök, áruk, szolgáltatások nyújtása.

S hogy mit jelent mindaz, ami szerdán Washingtonban és Budapesten bejelentettek? Radványi Miklóst kérdeztük, aki éveken át dolgozott az amerikai fővárosban a Kongresszus egyes tagjainak stábjaiban, s a Frontiers of Freedom konzervatív intézet alelnökeként napi kapcsolatot ápol az amerikai nagypolitika szereplőivel is.

„Ez az utolsó figyelmeztetés az Orbán-kormánynak, ezek után már komolyabb lépések fognak következni” – szögezte le a szakértő, aki szerint az Egyesült Államok ezúttal még azért nem hozott komolyabb intézkedéseket Magyarországgal szemben, mert nem akarja élezni a helyzetet. De a figyelmeztetés egyértelmű: hagyják abba az oroszokkal való együttműködést – húzta alá. Nem véletlenül kerekítettek a szankciók bejelentése köré ekkora nagy médiafelhajtást – mutatott rá Radványi, aki szerint ezzel is csak erősíteni akarták a figyelmeztetés komolyságát. Amúgy apró ügynek tűnhetne ez az egész, de a felhajtás miatt látszik, hogy nagyon komoly, utolsó figyelmeztetés – mutatott rá.

Mi lehet a következő lépés, ha Orbán nem tágít a Putyinhoz fűződő szoros kapcsolatok megtartásától? – kérdeztük. Radványi szerint az, hogy nagyon keményen elkezdik leépíteni az Orbán-kormányt. S hogy az miből állna? A NATO-n – és egyébként az Európai Unión – belül teljesen elzárják mindenféle információtól, kizárják minden döntéshozatalból, ellehetetlenítik külföldön és emellett kampány indul Magyarországon Orbán ellen. Továbbmenve, miután a magyar álláspontot az Európai Unión belül sem osztja már senki, ez európai, sőt, globális kampány lesz az Orbán-kormány ellen – vázolta a lehetséges következő amerikai lépéseket Radványi Miklós.

Mi a különbség a Vida Ildikó-féle kitiltások (2014 októberében USA megtagadta a beutazást hat, meg nem nevezett magyar köztisztviselőtől, de az akkori APEH-elnök neve azért kiderült) és a mostani, pénzügyminisztériumi szankciós listára vétel között? – kérdeztük. Radványi egyrészt arra emlékeztetett, hogy akkor nem hozták nyilvánosságra a neveket, az egy Vida Ildikó azért vált ismertté, mert a magyar sajtó kinyomozta. De ennél lényegesebb, hogy ez a mostani sokkal súlyosabb, mint az volt. Ugyanis valójában azt teszi lehetetlenné, hogy Amerikát bármilyen módon érintő pénzügyi tranzakcióban vehessenek részt a szankcionáltak – amellett, hogy kitiltották őket az Egyesült Államokból. Radványi szerint még jobban nyomatékosítja a mostani szankció súlyosságát, hogy egy kalap alá veszi a bank két orosz vezetőjét a magyarral, amivel valójában egyértelművé teszik, hogy az Egyesült Államok szempontjából teljesen elfogadhatatlan az összefonódás. Ezen túl jelzés arra is, hogy a bankot mielőbb be kell zárni Budapesten – mutatott rá az elemző, emlékeztetve arra, hogy David Pressmann a sajtóértekezleten nem véletlenül fogalmazott úgy, hogy már többször figyelmeztették a magyar kormányt, amely ennek ellenére, érintetlenül hagyta működni tovább az IIB-t, amiről egyébként mindenki tudja, hogyan hozták Budapestre, s amiből már minden régióbeli tulajdonos kivonult, benne és mellette csak Magyarország tart ki.