Kongatja a vészharangot Balassagyarmat fideszes polgármestere

Csach Gábor bejegyzésében felidézte az Orbán-kormány négy nappal ezelőtti döntését, amely szerint a brutális energia-áremelkedés és az infláció miatt július elsejétől szigorítja a gáz és elektromos áram „rezsivédelme” alá kerülők körét, alapszabályként – szerinte helyesen – csak a lakosságnál hagyva meg azt. Ennek értelmében, az önkormányzatok, az egyházak és a közalapítványok is a szabadpiacról kénytelenek vásárolni innentől kezdve. Emlékeztetett arra is, hogy előtte több más városvezető (például Cser-Palkovics András, Schmidt Jenő, Gémesi György) is jelezte aggodalmát a többletköltségek kigazdálkodásának nehézsége miatt.

Ezt követően, a kormánypárti polgármester ismertette a város jelenlegi, vonatkozó költségeit, majd, hogy az áremelkedések után körülbelül mire kell számítani. Eszerint például a város évi 60 milliós gázszámlája 2023-ban minimum 180 millióra nő, de pesszimista becsléssel akár 250 millió forintra is ugorhat, a 75 milliós villanyszámla pedig 2024-re minimum 165, pesszimista számítással akár 235 millió forintos tétel is lehet. Összességében úgy számol, hogy 2024-ben a jelenleg 135 millió forintos teher felszaladhat a 400-540 millió forintos sávba.

Csach Gábor úgy fogalmazott, a gazdag, a válsággal nem érintett ipari és kereskedelmi cégek székhely települései várhatóan ki tudják gazdálkodni a többletköltséget, a kistelepüléseket pedig védi az állami támogatási rendszer, Balassagyarmat azonban bajba kerülhet. Az évi 300-350 milliós pluszterhet akkor tudnák kigazdálkodni, ha:

• az iparűzési adóbevételük emelkedne;

• megkapnák azokat a többletforrásokat, amelyek szükségesek az uniós beruházások befejezéséhez, megspórolva az önerőt;

• lazítana a kormány az önkormányzati hitelfelvétel rendszerén;

• lehetne a különböző, járványhelyzet miatt két éve befagyasztott díjakat emelni;

• kicsit „összehúzzák magukat”.

Mint fogalmazott, bár helyzetük jelenleg nem rossz, de nem is optimális, mivel az autóiparhoz kötődő legnagyobb adófizetőik 40-60 százalékon teljesítenek, több beruházásuk esetében jelenleg is többletforrásra várnak, de akadályozó tényező a törvényileg szabályozott díjstop is, pusztán saját erőből pedig lehetetlen a többletkiadásokat teljesíteni, a hitelfelvételből történő fizetéssel meg „épp úgy eladósodnánk, mint a Bokros és Bajnai csomagok (1996-2009) közti időszakban” – írta.

Ezért Csach Gábor Varga Mihály és Palkovics László miniszterekhez fordult levélben, azt kérve, hogy a közfeladatot ellátó önkormányzatok esetében a jogszabály részleteinek megalkotásakor vegyék figyelembe az önkormányzatok teherbíró képességét. Úgy vélekedett, az önkormányzatokat a kiesett iparűzési adó mértékének figyelembe vételével, adóerő-képesség szerint, a szolidaritási adóhoz hasonló rendszerben, sávosan kellene kompenzálni. Emellett azt is javasolta, hogy az önkormányzati bérlemények esetén, ahol technikailag nem megoldható a „lakossági fogyasztás”, ott ne legyen piaci ár.