Koronavírus: a pánik rosszabb, mint a járvány

HírKlikk 2020. február 3. 12:58 2020. feb. 3. 12:58

„A kérdés talán nem is az, hogy megjelenik-e, inkább az, hogy mikor. Hogy lesz-e járvány, azt megjósolni most biztosan nem lehet... A lakosságot objektíven tájékoztatni kell, felkészíteni arra, hogyan tudja a lehető leghatékonyabban elkerülni a fertőződést, mit kell tennie saját és közösségének védelme érdekében” – szögezi le az mta.hu felkérésére virológiai szakemberek által a koronavírus-járvány kapcsán írt cikk. A szerzők tisztába szeretnék tenni a koronavírus-járvánnyal kapcsolatos, az idén január 31-éig elérhető információkat, már csak azért is, mert „a pánik és a félelemkeltés egy ilyen helyzetben talán rosszabb, mint maga a járvány!" Tanácsokat is adnak a szerzők, akik szerint a következő években, évtizedekben a hasonló események gyakorisága várhatóan megnő.

Mindenkiben felmerül a kérdés: mi várható most? – olvasható az ismeretterjesztő, hangsúlyozottan nem hatósági vagy orvosi tájékoztatásként, s nem is MTA-állásfoglalásként született cikkben, amely részletesen foglalkozik a vírussal, annak terjedésével, eddigi áldozataival, stb., majd  beszámol arról, hogyan vette fel a világ a harcot, s miként áll a vakcina kifejlesztése. Megállapítja, hogy az esetszámok növekedése egyelőre nem mutat csillapodó tendenciát, a Kína által életbe léptetett, példa nélküli karanténintézkedések még nem fejtettek ki látható hatást. Habár a járványos területekről történő kihurcolás megakadályozásában Kína intézkedései kulcsfontosságúak voltak, a vírus számos országban megjelent. Így Európán belül Németországban, Franciaországban, Finnországban és legutóbb Olaszországban is.

Itthon is fel kell készülni!

Magyarországon az írás elkészítéséig nem számoltak be fertőzésről – összegez a cikk, amely azonban megállapítja, hogy a megjelenésére minden esély megvan. „A kérdés talán nem is az, hogy megjelenik-e, inkább az, hogy mikor” – húzzák alá a szerzők, akik szerint azt azonban nem lehet most megjósolni, hogy lesz-e járvány. „Ha már a vírus behurcolását nem vagy csak igen nehezen tudjuk meggátolni, a legtöbb, amit tehetünk, hogy felkészülünk a betegek érkezésére, mind a diagnosztika, mind pedig a betegellátás területén – figyelmeztetnek. A lakosságot objektíven tájékoztatni kell, felkészíteni arra, hogyan tudja a lehető leghatékonyabban elkerülni a fertőződést, mit kell tennie saját és közösségének védelme érdekében – húzzák alá a szerzők, majd megállapítják: „a pánik és a félelemkeltés egy ilyen helyzetben talán rosszabb, mint maga a járvány!”.

Mit tehetünk a vírus ellen?

A legfontosabb kérdés: hogyan tudjuk megelőzni a fertőzést? Annak ellenére, hogy a terápiára vonatkozó kísérletek, vizsgálatok, illetve a vakcinafejlesztési kísérletek is gyors ütemben elindultak, jelenleg hatékony antivirális kezelés és oltóanyag nem áll rendelkezésre a vírus ellen – ismeri el a cikk, amely azonban fontos és jó tanácsokkal szolgál.

1. Mivel az influenzavírusokhoz hasonlóan, egy cseppfertőzéssel terjedő betegséggel van dolgunk, a higiénés szabályok betartása elengedhetetlen. Gyakori kézmosás, zsebkendőbe (nem tenyérbe) tüsszentés, arcunk érintésének kerülése és (tényleges járványügyi helyzet esetén) akár szájmaszk viselése.

2. Ha betegnek érezzük magunkat, azonnal jelentkezzünk orvosi ellátásra, főleg, ha a betegség kezdetét megelőző 14 napban a fertőzéssel érintett területeken jártunk, vagy érintkeztünk olyan (esetleg már beteg) személlyel, aki szintén ilyen területről érkezett.

3. Ha járványügyi helyzet alakulna ki, kerülni kell a tömeget, minimalizálni a mozgást, utazást.

4. Járvány esetén, követni kell a járványügyi hatóságok utasításait.

Hosszú távon – az emberiség nagy egészét nézve – hatásos lenne bizonyos kulturális szokások megváltoztatása, a „SARS-gyárként” működő zsúfolt állatpiacok szabályozása, a vadállatok világméretű illegális kereskedelmének visszaszorítása és sok egyéb olyan tényező kiiktatása, amely ellen lassan és nagy összefogással lehet csupán fellépni – jegyzik meg a szerzők. Akik rámutatnak, hogy világszerte ismert már a tudósok körében az emberi tevékenység, a klímaváltozás és a betegségek mind gyakoribb felbukkanásának összefüggése. A következő években, évtizedekben a hasonló események gyakorisága várhatóan megnő, ám megfelelő nemzetközi tudományos és járványügyi felkészültséggel minimalizálható a járványok hatása.

Pozitív fejlemények

A fertőzés klinikai tüneteit hetek alatt megismertük, a vírus evolúciós változásait gyakorlatilag betegről betegre követhetjük – mutatnak rá a szerzők. S folytatják a jobb fejleményék további sorolását, úgy is mint: folyamatos kockázatelemzés és adatközlés zajlik több tudományos műhelyből is világszerte. A következtetés: „tulajdonképpen minden fegyver a kezünkben van, kérdés, hogy jól használjuk-e”.

Az összeállítás szerzői

Prof. dr. Jakab Ferenc a Pécsi Tudományegyetem Természettudományi Karának egyetemi tanára, a kar tudományos dékánhelyettese, a Szentágothai János Kutatóközpont tudományos vezetője, a Virológiai Kutatócsoport vezetője. Dr. Kemenesi Gábor Junior Prima díjas kutató, a természettudományi kar egyetemi adjunktusa, a Virológiai Kutatócsoport tagja.

Itt tart a járvány

Ahogy portálunk már korábban is megírta, a koronavírus-járvány nyomon követésére indított honlapon a mindenkori aktualizált információkat – megbetegedettek, halálos áldozatok, kigyógyultak száma, a járvány által érintett országok, stb. – megtalálhatók. Itt lehet tehát nyomon követni ezeket az adatokat.

(Aki a teljes ismeretterjesztő írást el szeretné olvasni, az itt teheti azt meg.)

Forrás: Hírklikk