Koronavírus: amit most látni, még az első hullám „visszacsapása”
A maszkok hordásának szigorításáról beszélt Merkely Béla, a Semmelweis Egyetem rektora, és Szlávik János, a Dél-pesti Centrumkórház infektológiai osztályának vezetője is a napokban. Közben egyre több koronavírusos esetet regisztrálnak Magyarország környékén, Ausztriában, Romániában, Szerbiában, Ukrajnában és Lengyelországban is. A Klubrádió Ócsai Lajost, az egykori ÁNTSZ volt járványügyi főosztályvezetőjét kérdezte.
A Klubrádió Reggeli gyors című műsorában megszólaló Ócsai Lajos szerint, amit most látni, még az első hullám „visszacsapása”, annak része, mert az első hullám nem zárult le, nem volt megbetegedés-mentes időszak. Arra a kérdésre, hogy vissza kell-e térni a korábbi szigorításokhoz, az egykori ÁNTSZ volt járványügyi főosztályvezetője úgy válaszolt: először is az a probléma, hogy a koronavírus-járvány kezelése nem szakmai, hanem politikai síkra terelődött át.
Így nem lehet megmondani, mely döntéseket irányított a szakma, és melyeket a politika. A járványügy korrekt tudomány, mindennek megvannak a maga szabályai. Ha hatékonyan akarják kezelni ezt az újbóli emelkedést, akkor sajnos szakmai szempontból ugyanazokat az intézkedéseket kellett volna visszavezetni, amelyeket az első hullám kezdetén, időben meghozott a magyar kormány – tette hozzá.
Jelezte. amikor március 11-én életbe léptek az intézkedések, akkor még csak 30 eset volt, ezt viszont a múlt héten két nap alatt elérte az ország ebben az újabb fázisban. A következetlen kommunikáció miatt nem tudja, mennyire lesz szabálykövető a lakosság. Amikor politikai szempontokat említett, arra is gondolt, hogy a járvány helyzetét nem követi a piros, sárga, zöld besorolások alakulása, például az Egyesült Államok, ahol a világon a legjobban terjed a vírus, a sárga zónában van.
Arról is beszélt: problémának tartja, hogy a járvány kezdetén nem közölték, hol vannak az új megbetegedések, közösségekben vagy külföldről behozva. Most se tudjuk, legfeljebb a sajtóból értesülhetünk arról, hogy talán az utóbbi eset állhat fenn most is, de ezeket így nehéz lesz őket lekövetni. A másik probléma Ócsai Lajos szerint, hogy a szűréseket nem megkönnyítették, hanem nehezítették, pedig minél kevesebb tesztet végeznek, annál nehezebb felfedezni a járványgócokat. A járványügyi munka alapvető eleme, hogy megtalálják, honnan indult a fertőzés.
Egy korábbi közlés szerint, az elhunytak fele kórházban fertőződött meg. Erre azt mondta: az első hullám elején az egészségügyi intézményekben biztosan több fertőzés történt, mint amennyinek kellett volna, mert nem kaptak elég védőeszközt. Betegről betegre terjedhetett-e kórházban a koronavírus? Jó kérdés, ha nem megfelelő az izoláció, akkor igen, márpedig úgy nem lehet megfelelő, ha nem tudják, ki milyen beteg – mondta a járványügyi szakértő.
