Koszovó – a magyar külpolitika újabb kudarca
A magát békepártinak beállító magyar kormány nyíltan a háborúpárti szerb vezetés mellé állt a koszovói konfliktusban. Ezt a következtetést vonta le Szent-Iványi István, aki szerint ugyan Orbánék egyértelműen kerülik az állásfoglalást, ám egy szóval sem említik a szerb vezetés, valamint a helyi koszovói szerbek szerepét a konfliktus eszkalációjában, a felelősséget pedig az Európai Unióra igyekeznek tolni. A térséget kiválóan ismerő korábbi külügyi államtitkár, aki éveket dolgozott nagyköveti beosztásban a Balkánon, a Hírklikknek arról is beszélt, hogy ez az incidens is a magyar külpolitika nyilvánvaló kudarca. Amit még rémisztőbbnek tart, az, hogy a háttérben Putyin érdeke húzódik meg: egy nagy konfliktus kirobbantása a Balkánon.
Napok óta hallgat Orbán Viktor, és a külügyminiszterétől, Szijjártó Pétertől is csak egy álságosra és elterelőre sikeredett nyilatkozatra futotta a Koszovóban történtek kapcsán. Pedig ez a kormány folyamatosan azt terjeszti magáról – idehaza és külföldön is –, hogy mindig, mindenütt megvédi a magyarokat, a magyar érdekeket. Nos, a hétvégén Koszovóban 27 – a KFOR kötelékében békefenntartó feladatokat ellátó – magyar katonát sebesítettek meg a koszovói szerbek zavargásaiban, közülük hármat súlyosan. Ennek ellenére, a magyar kormány hallgat arról, ki a felelős ezért. De mit tesz Isten? Az eseményeket rögzítő videókon egyértelműen hallható, hogy a magyar katonákkal szembenálló szerbek Orbán nevét skandálják.
Pontosítjuk, amit fentebb állítottunk: megszólalt a magyar kormány, s felelősöket is keresett. No persze a maga sajátságos módján: Szijjártó Péter ugyanis az üggyel foglalkozó három Facebook-posztja közül az egyikben az EU-ra mutogat, mondván, az EU és annak legtöbb tagállama a felelős, mert halogatja az unió bővítési folyamatát. A külügyminiszter egyben azt sulykolja, hogy a magyar katonák olasz-amerikai parancsokat végrehajtva sebesültek meg. („A magyar katonák helyt álltak, a magyar katonákra büszkék lehetünk, hiszen az olasz-amerikai parancsnokság alatt végrehajtott műveletben a magyar katonák a kapott parancsoknak megfelelően jártak el.”)
A kormány tehát a legszívesebben elhallgatná az egész incidenst: Orbán Facebook-oldaláról nem derül ki, hogy 27 magyar állampolgár élete veszélybe került, s Szijjártó is többet posztolt az elmúlt napokban a fociról, mint erről az ügyről, a három bejegyzése pedig a semmitmondás iskolapéldája. Május 29. 21:39 perckor (az első posztjában) a következőre futotta: „Magyarország abban érdekelt, hogy a szomszédságunkban, a Nyugat-Balkánon béke és nyugalom legyen... A koszovói KFOR-ban olasz parancsnokság alatt szolgáló magyar katonák ma bevetésre kerültek Zvecan településen. A magyar katonák feladataikat a kapott parancsnak megfelelően végezték, melynek során közülük többen is megsebesültek.” Ezután hírt adott arról, hogy a pristinai magyar nagykövet meglátogatta a sebesült katonákat, s végül közzétett egy videónyilatkozatot (amit fent már ismertettünk).
Annak fényében persze érthetően hallgat az incidensért – és így a magyar katonák sebesüléséért – felelősökről, hogy általános vélemény szerint a szerbiai vezetés és a koszovói szerbek feszítették eddig a húrt. Szijjártó pedig öt nappal ezelőtt még a szerb fővárosban, Belgrádban vett részt és szólalt fel egy kétszázezresnek mondott „békemeneten”, ahol szerbül (!) elmondott beszédében a többi között azt harsogta: „Önöknek nagyszerű elnökük van! ...Segítsék, támogassák tovább az elnöküket, hogy minél erősebb és biztonságosabb Szerbiát tudjon építeni! Hajrá, Aleksandar! Hajrá Szerbia!”
Mindennek fényében jogosan merülhet fel a kérdés, vajon a szerb barátság miatt nem foglal állást a magyar kormány a koszovói támadások ügyében?
Szent-Iványi István szerint egyértelmű, hogy a magyar kormány kerüli az állásfoglalást, ami szerinte nem véletlen, hiszen saját magát lavírozta ebbe a nagyon kínos helyzetbe. Felidézte, hogy a belgrádi háborús nagygyűlésen Szijjártó szerb nyelven elhangzott beszédében azt is mondta, hogy a magyarok – ha csak nem magyar csapat ellen játszanak – mindig a szerbeknek drukkolnak. „Mondjuk, arra kíváncsi lennék, hogy akkor is így van-e, amikor a szerbek verik a magyarokat – pedig most pontosan ez történt” – jegyezte meg nem csekély iróniával Szent-Iványi. Elképesztőnek tartja, hogy még a magyarokat sem védik meg Szijjártóék, arról nem is szólva, hogy ráadásul bődületes hazugságot eresztett meg a külügyminiszter. Vajon a boszniai népirtáskor vagy a Hideg napok idején is a szerbek mellett álltunk? – tette fel a költői kérdést.
Pedig a szerb vezetés nagyon is felelős a kialakult helyzetért – szögezte le, emlékeztetve részint a pénteki belgrádi háborús nagygyűlésre (ahol Szijjártó szerbül méltatta Aleksandar Vučićot – a szerk.), továbbá a katonai erők mozgósítására és a katonák határhoz vezénylésére, s persze a folyamatos fenyegetőzésekre.
„A magát békepártinak beállító magyar kormány tehát nyíltan a háborúpárti szerb vezetés mellé állt ebben a konfliktusban” – állapította meg a fentiek alapján is a szakértő, emlékeztetve arra, hogy egy szóval nem említik a szerb vezetés, valamint a helyi szerbek szerepét a konfliktus eszkalációjában, s persze közleményt sem adtak ki erről.
Ezzel szemben Szijjártónak sikerült megtalálnia a felelősöket, részint az EU, részint – közvetetten – az olasz-amerikai parancsnokság „személyében” – vetettük fel. Szent-Iványi nevetségesnek tartja az EU kárhoztatását, arról már nem is szólva – mutatott rá –, hogy a magyar kormány ezzel alapvető önellentmondásba keveredik. Miközben ugyanis eddig azt szajkózták, hogy mindig mindenről az EU tehet, illetve, hogy az EU képtelen bármit is megoldani, csak a nemzetállamok képesek erre, most úgy állítják be, mintha az érintett országok uniós taggá válásával minden probléma rendeződne.
„Sajnos az egész magyar külpolitika ugyanilyen zavaros, önellentmondó, a retorika pedig nagyon árulkodó” – állapította meg a külpolitikai szakértő, ismét kitérve arra, hogy a magyar kormány egy fél szóval sem ítéli el sem a szerb vezetést, sem a helyi szerbeket, akiknek ugyan – természetesen – jogukban áll demonstrálni, de ahhoz nincs, hogy úgy lépjenek fel, ahogy felléptek, Molotov koktélokkal, kövekkel, lőfegyverekkel felfegyverkezve. Amikor ennek a tizedét tették a határon a migránsok, akkor Orbánék terroristáknak nyilvánították őket – szögezte le, megjegyezve azt is, hogy a tömeg egyébként sem egy tüntető tömeg volt, hanem csőcselék.
Ki lehet-e mondani, hogy a magyar kormány mostani viselkedése is annak a jele, hogy a szakadék szélére navigálta a magyar külpolitikát? – kérdeztük. „Azt nem mondanám, hogy a szakadékba viszik, de az egyértelmű, hogy a magyar külpolitikának ez is nagyon nyilvánvaló kudarca, a hozzáállás pedig nem a mi érdekeinket szolgálja.” Az irány rossz, korrekciónak pedig semmi jele – fűzte hozzá.
Ami szerinte még rémisztőbb, az, hogy a háttérben megbújik egy „csúnya” érdek, mégpedig Vlagyimir Putyin érdeke. Az orosz elnök szeretne kirobbantani egy nagy konfliktust a Balkánon – hozott be egy további szempontot Szent-Iványi. Moszkva biztatja a boszniai szerb vezetőt, Milorad Dodikot („aki mellé odaállt Orbán Viktor is”), és ugyanezt teszi Koszovóban a szerbekkel. Nem véletlen, hogy Szergej Lavrov orosz külügyminiszter teljes mellszélességgel Szerbia mellé állt és Koszovót hibáztatta a kialakult helyzetért – szögezte le.
