Összeomlás a Fideszben

A beszélgetés elején Pogátsa arról beszélt, hogy Magyarországon évtizedek óta leegyszerűsítő politikai kommunikáció formálja a közgondolkodást. Szerinte nem csupán az elmúlt másfél évtized, hanem a rendszerváltás előtti korszakok is hozzájárultak ahhoz, hogy a társadalom jelentős része a világot „ellenségek” mentén értelmezze.

Úgy vélte, a társadalom edukációja nélkül nem lehet tartós változást elérni, ehhez pedig jól működő közoktatásra és valódi közmédiára lenne szükség. A műsorvezető felvetésére, miszerint van-e ideje egy esetleges új kormánynak kivárni, amíg a társadalom „szofisztikáltabban” kezd gondolkodni, Pogátsa egy hasonlattal válaszolt. A dohányzásról való leszokást hozta példának: szerinte a pozitív változások nem évek múlva egyszerre jelentkeznek, hanem fokozatosan, napról napra.

„Minden nap, amikor nem dohányzol, egy kicsit jobb és jobb lesz az egészséged” – fogalmazott, jelezve, hogy a gazdaságpolitikai fordulat hatásai is azonnal érezhetők lehetnek.

„Üres a kassza”, de nem az államadósság a fő veszély

A beszélgetés egyik központi témája a magyar költségvetés helyzete volt. A műsorvezető szerint a legfrissebb hiányszámok azt mutatják, hogy „összeomlott a költségvetés”, és azonnali pótköltségvetésre van szükség.

Pogátsa szerint valóban új költségvetést kellene készíteni, de nem megszorításokkal, hanem új prioritásokkal. Ha már úgyis át kell írni a büdzsét, akkor szerinte rögtön el kell kezdeni egy jobban működő ország felépítését.

A rezsicsökkentés példáján keresztül arról vitatkoztak, hogy egy új kormány elvenné-e az erre fordított ezermilliárdokat más területek javára. Pogátsa szerint nincs olyan kényszerhelyzet, amely azonnali drasztikus megszorításokat indokolna.

A közgazdász arra emlékeztetett, hogy Magyarország államadóssága GDP-arányosan körülbelül 75 százalék, ami szerinte nem kirívóan magas nemzetközi összevetésben. Az Európai Unió átlagát 81 százalék körülire tette, míg példaként említette az Egyesült Államokat, Szingapúrt és Japánt is, ahol jóval magasabb adósságszintek mellett is működőképes maradt a gazdaság.

Szerinte téves az a leegyszerűsítő állítás, hogy a magas államadósság automatikusan magas kamatokat eredményez. Úgy fogalmazott: a magyar kamatterhek nem az adósság szintje miatt magasak, hanem azért, mert a piac nem hitt a kormány gazdasági előrejelzéseinek.

Pogátsa szerint már önmagában egy kormányváltás is csökkenthetné a finanszírozási költségeket, ha kiszámíthatóbb és racionálisabb gazdaságpolitika követné. Úgy vélte, ebből fokozatosan „fiskális tér” nyílhatna meg az állami beruházások finanszírozására.

Euró, beruházások és a „kilövekedés”

A műsorban szóba került az euró bevezetésének kérdése is. A műsorvezető emlékeztetett arra, hogy az ERM–2 rendszer és az eurózóna szabályai 60 százalék körüli államadóssági szintet várnak el.

Pogátsa szerint ugyanakkor demagógia azt állítani, hogy az eurócsatlakozásnak nincsenek hátrányai. Elismerte: ha Magyarország valóban eurót akar bevezetni, akkor az adósságrátát csökkenteni kellene, például 75-ről 65 százalék környékére.

Ám szerinte ezt nem lehet pusztán megszorításokkal elérni, mert az az állami rendszerek összeomlásához vezetne. Példaként említette a vasút, az energetika és az egészségügy súlyos forráshiányát. Úgy fogalmazott: ha a pénzügyminiszter minden fejlesztési igényre nemet mondana az adósságcsökkentés érdekében, abból „tuti biztos összeomlás” következne.

A közgazdász szerint Magyarország jelenlegi állapotában előbb beruházásokra van szükség, és csak ezután lehet tartósan mérsékelni az adósságot. Ezzel kapcsolatban idézte Kupa Mihály híres mondását is, miszerint az államadósságot „nem visszafizetni kell, hanem kilövekedni”.

Pogátsa szerint elképzelhető, hogy egy átmeneti időszakban az adósság akár 80 százalékra is emelkedik, de ez önmagában nem jelentene katasztrófát. A valódi kérdés szerinte az, hogy az állam mire költi a pénzt.

„A vasutat nem fogja helyettünk a piac megépíteni”

A beszélgetés egyik legélesebb része a megszorításokról szólt. Pogátsa élesen bírálta azt a gazdaságpolitikai gondolkodást, amely minden problémára restriktív fiskális politikával válaszolna.

Argentínát hozta fel példaként, ahol szerinte évtizedek óta váltják egymást a „demagóg pénzszóró” és a radikális megszorító kormányok. Ebbe a kategóriába sorolta az argentin elnököt, Javier Milei is, akinek politikája szerinte súlyos társadalmi károkat okozott.

Pogátsa úgy látja, Magyarországon is hasonló logika működik, csak kisebb amplitúdóval: egyik oldal osztogat, a másik megszorít, majd újra kezdődik a ciklus. Szerinte ebből kellene kitörni.

A közgazdász hangsúlyozta: Magyarországon jelenleg nem megszorításokra, hanem befektetésekre van szükség. A vízhálózat rossz állapotát, az összeomló vasutat és az alulfinanszírozott közszolgáltatásokat említette példaként.

Arra a kérdésre, hogy mennyiben állami feladat a gazdaság beindítása, egyértelmű választ adott. Szerinte a vasúti infrastruktúrát, a mindenki számára hozzáférhető oktatást vagy az egészségügyet nem fogja a piac megoldani.

„A vasúti rendszert nem fogja az állam helyett senki csinálni” – fogalmazott. Hozzátette: a jó minőségű oktatás és egészségügy megteremtése is alapvetően állami feladat.

Pogátsa ugyanakkor hangsúlyozta, hogy nem államszocializmust akar. Elképzelése szerint az államnak az alapokat kell biztosítania: infrastruktúrát, tudást és humántőkét. Ezután a vállalkozások és a piaci szereplők már képesek lehetnek növekedni és versenyképesen működni.

A beszélgetés végén a termelékenység problémája került szóba. Pogátsa szerint az elmúlt másfél évtizedben a magyar termelékenység gyakorlatilag stagnált, miközben a bérek emelkedtek. Szerinte ezen gyorsan lehetne javítani humántőke-beruházásokkal.

Példaként a nyelvtanulást említette: ha valaki fél-egy év alatt megtanul portugálul, az azonnal hasznosítható gazdasági előnyt jelenthet egy vállalkozás számára. Úgy fogalmazott: a tudás nem évtizedek múlva hasznosul, hanem „a jövő héttől”.

A műsor végén a műsorvezető arra utalt, hogy a következő részben Pogátsa saját idealizmusáról és annak realitásáról folytatják majd a beszélgetést.