Kunbaja: börtönből a polgármesteri székbe

Márkus 2017. október 9. 14:12 2017. okt. 9. 14:12

A független Halász Istvánt választották a Bács-Kiskun megyei Kunbaja polgármesterévé. A Sztárklikk információi szerint ez a Halász István azonos azzal, akit az Élet és Irodalom egyik korábbi riportjában úgy jellemeztek, mint "aki polgármesterként a legtöbb alkalommal állt bíróság előtt Magyarországon".

A független Halász Istvánt választották a Bács-Kiskun megyei Kunbaja polgármesterévé a vasárnapi időközi választáson. Halász István korábban már volt Kunbaja polgármestere, és 2014-ben is indult a tisztségért, de akkor alulmaradt Franzné Lakner Évával (Fidesz-KDNP) szemben, aki, miután ellene április végén költségvetési csalás és hamis magánokirat felhasználása gyanúja miatt vádat emelt a Kecskeméti Járási és Nyomozó Ügyészség, június 15-ével lemondott.

Halász István nem ismeretlen a nyilvánosság előtt, a Sztárklikk úgy tudja, az újraválasztott polgármesternek korábban többször is meggyűlt a baja a törvénnyel.

Halász Istvánt Rajnai Attila, az Élet és Irodalomban 2002-ben megjelent Olaj a bűzre című riportjában úgy mutatta be, mint "aki polgármesterként a legtöbb alkalommal állt bíróság előtt Magyarországon".

A Kecskeméti Városi Bíróság az 1997. június 10-én jogerőre emelkedett 1.B. 442/ 1993/ 57. számú ítéletében Halász Istvánt bűnösnek mondta ki jelentős értékű vámárura üzletszerűen, folytatólagosan elkövetett csempészet bűntettében, jelentős értékre elkövetett devizabűntett kísérletében és különösen nagy értékre, folytatólagosan elkövetett devizabűntettben. Kétévi börtönre ítélték, aminek végrehajtását három év próbaidőre felfüggesztették.

A Bajai Városi Bíróság az 1995. február 13-án jogerőre emelkedett 3.B. 385/1995/4. számú ítéletében Halász Istvánt csempészet és vámorgazdaság vétsége miatt ítélte százötvenezer forint pénzbüntetésre.

A Bajai Városi Bíróság 1996. október 13-án bűnösnek mondta ki a kunbajai polgármestert csempészet vétségében és bűnsegédként csempészet bűntettében. Mindezekért százötvenezer forint pénzbüntetésre, valamint a tulajdonában lévő pótkocsi elkobzására ítélte. A bíróság az adócsalás vádja alól felmentette. A riport megjelenésekor az ítélet nem volt jogerős.

A Bajai Városi Bíróság 2001. június 5-én jogerőre emelkedett B.218/2001/2. számú ítéletében Halász Istvánt magánokirat-hamisítás vétsége miatt negyvenezer forint pénzbüntetésre ítélte.

2002. január 23-án született első fokú ítélet, ugyancsak olajügyben. A Kiskőrösi Városi Bíróság dr. Schőn Ferenc vezette büntetőtanácsa Halász Istvánt bűnösnek találta kétrendbeli, felbujtóként, üzletszerűen, bűnszövetségben, jelentős értékű vámárura elkövetett csempészet bűntettében, és kétrendbeli, felbujtóként, folytatólagosan elkövetett magánokirat-hamisítás büntettében. Mindezekért, nem jogerősen, egy év hat hónap letöltendő börtönbüntetésre ítélték a polgármestert, és két évre eltiltották a közügyektől.

A 2002-ben publikált írás szerint a másfél év felfüggesztett börtönbüntetés mellett akkor még két büntetőeljárás volt folyamatban a kunbajai polgármester ellen. Az egyiket önbíráskodás és magánlaksértés alapos gyanúja miatt indították ellene.

2010-ben a Népszabadság írta meg, hogy Kunbaja polgármesterét, Halász Istvánt jogerősen másfél év letöltendő börtönbüntetésre ítélte a Bács-Kiskun Megyei Bíróság a 2006-ban Németországból beszállított és illegálisan lerakott több mint négyezer tonna bálás kommunális szemét ügyében.

Az ítélettel a bíróság helybenhagyta a hulladékgazdálkodás megsértésének bűntettében hozott első fokú ítéletet, amely szerint a polgármestert másfél év szabadságvesztésre, két év közügyektől eltiltásra, 500 ezer forint pénzbírságra, valamint egymillió forint bűnügyi költség megfizetésére kötelezték. Feleségét - a per másodrendű vádlottját - tízhavi, két évre felfüggesztett börtönre, valamint 300 ezer forint pénzbüntetésre ítélték.

A Halász István és felesége által irányított kft., majd később még két cég volt a főszereplője a büntetőügynek. Ezeknek a cégeknek a közreműködésével zajlott a szemétszállítás 2006. júniustól decemberig négy németországi városból. Az első szállítmányok engedélyhez nem kötött rakományként érkeztek az egykori kunbajai termelőszövetkezet majorjába. A további szállítmányokat - ellenszolgáltatás fejében - Duna-Tisza-közi tanyaportákra, elhagyott téeszmajorokba, valamint Pest, Komárom-Esztergom, Békés, Csongrád és Fejér megyei településekre helyezték el.

A több mint négyezer tonna szemétből a német fél több mint háromezer tonnát visszaszállított, csaknem ezer tonnát az állam a saját költségén semmisített meg.