Kunhalmi Ágnes: egységes állásponton az ellenzék és a tanárok

Az egyeztetést Pintér Sándor belügyminiszter hívta össze fél órával a múlt hét pénteki diáktüntetés előtt. Az ellenzéki pártok egy-egy szakértőt vihettek magukkal a tárgyalásra, amelyen a Mi Hazánk kivételével az összes ellenzéki párt részt vett. A belügyminiszter azzal kezdte: a BM-ben szokás, hogy a fontosabb jogszabályok parlamenti benyújtása előtt egyeztetésre hívják a parlamenti pártok képviselőit, és a szakértőket. Majd csavart egyet, és közölte, ezúttal kizárólag a pártok képviselői szólalhatnak meg, a szakértők nem. Így hiába voltak a demokratikus ellenzéki pártok képviselői mellett olyanok, akik leginkább érintettek a témában, ehhez képest nem szólalhattak meg.

„Nagy illúzióink az elmúlt időszak alapján nem voltak, valóban több körös tárgyaláson vagyunk túl” – mondta a találkozó után az MSZP társelnöke. Kunhalmi Ágnes szerint az ellenzék egységes álláspontot képviselt abban, hogy a közalkalmazotti jogviszonyt nem szabadna elvenni a pedagógusoktól és a béremelést, illetve a minőségi oktatást a közalkalmazotti keretek között is meg lehet valósítani. „Azt is elmondtam, hogy a bért nem lehet Brüsszelhez kötni. Igenis a nemzeti hatáskörbe tartozó területeket nemzeti költségvetésből kell finanszírozni. Világosan elmondtam azt is miniszter úrnak, hogy ez egy szuverenitási kérdés: ha Brüsszeltől várjuk a bért, akkor a minisztérium legközelebb a Nemzeti alaptantervet is Brüsszellel fogja megíratni?” – tette fel a kérdést az MSZP-s politikus. 

Kunhalmi Ágnes szerint a tárgyalásokon világosan megmutatkozott, hogy a minisztérium egészen más alapokon gondolkozik az oktatási kérdésekről, mint az érdekképviseletek és az ellenzék. Elmondta azt is, hogy átadták a státusztörvénnyel és az oktatás korszerűsítésével kapcsolatos álláspontjukat Pintér Sándornak, de nem volt rá fogadókészség. Ugyancsak átadták azokat, a 27 ezer aláírást tartalmazó íveket, amelyen a státusztörvény visszavonását követelik a tiltakozók, illetve annak a mintegy 5 ezer pedagógusnak a nyilatkozatát, akik nem veszik fel a munkát, ha életbe lép a státusztörvény. A többi párt képviselője megerősítette Kunhalmi Ágnes szavait, az ellenzék egységesen kiállt amellett, hogy a státusztörvény nem lehet tárgyalási alap. 

Az ellenzéki pártok, dacára annak, hogy korábban látszategyeztetésnek bélyegezték a tárgyalásokat, azért jelentek meg mégis, mert világossá akarják tenni a kormány számára, hogy a státusztörvényt elfogadhatatlannak tartják, és szerintük a Fidesznek kényelmetlenebb, ha nem bojkottálják a találkozót. A kormány képviselői többször jelezték szóban az egyeztetéseken, hogy több ponton módosították a státusztörvényt. A DK, az LMP, az MSZP, a Momentum és a Párbeszéd-Zöldek politikusai viszont leszögezték: a státusztörvénnyel nemcsak oktatásszakmai szempontból állnak szemben, hanem rendszerszinten is. Bárminemű egyeztetés, amelynek a státusztörvény-tervezet az alapja, nem tekinthető érdemi egyeztetésnek a magyar közoktatás helyzetéről.(…) 

Nagy Erzsébet, a PDSZ ügyvivője szerint a belügyminiszter lózungokkal válaszolt a javaslataikra, de megígérte, hogy újabb egyeztetési kört hív össze. Az érdekképviseleti vezető ezt úgy kommentálta: nagyon kíváncsiak lesznek erre, nincsenek illúzióik a szerdai egyeztetés alapján. A pártok kiemelték, a demokratikus ellenzék aktívan részt kíván venni az érdemi kérdések megvitatásában, amihez széles körű, nyilvános oktatásügyi egyeztetéseket tartanak szükségesnek. 

Az ellenzék által bosszútörvénynek nevezett jogszabálytervezet szerint megszűnne a pedagógusok közalkalmazotti jogviszonya, s számos olyan jogot visszavenne a pedagógusoktól, amelyek idáig megszokottak voltak, például az éves tantervvel kapcsolatos döntéseket. Korábban a pedagógusokat képviselő szakszervezetek ezzel kapcsolatban úgy nyilatkoztak: gyakorlatilag a házirend megírása maradna az egyetlen döntési jogkörük. Az ellenzéki pártok azt kérték, a belügyminiszter vonja vissza a státusztörvényt, amire az volt a válasz: erre ő nem hajlandó. Ugyanakkor Pintér Sándor minden egyes hozzászólást kommentált, többek között azt közölte, most már fantasztikusan megemelkedett a pedagóguspályára jelentkezők száma, illetve, hogy a pedagógusok munkaterhelése messze nem olyan súlyos, mint a nyugat-európai pedagógusoké.

Az egyetlen – kormányhoz közelálló – szakértői hozzászóló Horváth Péter, a Nemzeti Pedagógus Kar elnöke volt, és még ő is azt mondta, hogy a javaslat a visszavonásokkal valóban elfogadhatóbb, de ők is ragaszkodnak továbbra is a fix tanóraszámhoz. Gosztonyi Gábor, a PSZ alelnöke szerint azonban ebben benne volt az is, hogy a törvény nem elfogadható. Gosztonyi egyébként nagyon egyszerűen foglalta össze a Pintér Sándorral való egyeztetés lényegét: „jöttünk, láttunk, nem beszéltünk”.

Mindezek után nagyon is időszerűnek tartjuk megismételni azt, amit Szentpéteri Nagy Richard alkotmányjogász, politológus nyilatkozott pár napja a Hírklikknek: 

„Itt nem arról van szó, hogy a kormány szeretne egy jobb oktatást, ezért átalakítja a rendszert. A kormány nem akart semmi jót az oktatással, azért alakította át, hogy rontson rajta. Azt akarta, hogy ne kapjanak XXI. századi oktatást a gyerekek, és ne gondolkodó embereket képezzenek. Azért csinálta, hogy hatalmon maradjon. Azért kormányoz, hogy kormányozzon. Az útvonal maga a cél. Tulajdonképpen a kormány semmit nem csinál, mindössze propagandát harsog, és ellenségeket gyárt. Az elmúlt 13 évben egyetlen területen, az oktatásban csinált valamit, de pont, hogy ott nem kellett volna. Mert amit ott csinált, az egytől-egyig rossz, az egész alrendszer minden eresztékében ereszt.”