Kunhalmi Ágnes válaszokat vár Sulyok Tamástól
Levelet írt az MSZP társelnöke Sulyok Tamásnak, az újonnan megválasztott köztársasági elnöknek. Kunhalmi Ágnes arra hívta fel az államfő figyelmét: meg kell szólalnia az édesapja ügyében azért, hogy helyre lehessen állítani a köztársasági elnöki hivatal méltóságát.
Válaszokat vár Kunhalmi Ágnes a köztársasági elnöktől, miután kiderült, hogy az államfő nem mondott igazat édesapjáról egy interjúban. Sulyok Tamás szerint kommunista, ügyvédi leszámolás miatt kellett az ugyancsak ügyvéd apjának bujkálnia, viszont történészek kiderítették, hogy a valódi ok feltételezhetően egy hazai náci pártban való szerepvállalás lehetett. Az államfő édesapjáról – a szintén jogász és Székesfehérváron ügyvéd – dr. Sulyok Lászlóról az elmúlt napokban kiderült, hogy náci szimpatizáns lehetett, ám erre nyilvánosan sem reagált Sulyok Tamás. Emiatt írt levelet országgyűlési képviselőként Kunhalmi Ágnes az államfőnek, amiben azzal érvvel, hogy szükség lenne arra, hogy az elmúlt 14 évben megrendült tekintélyű köztársasági elnöki intézmény hitelessége és méltósága helyreálljon, hiszen Sulyok előtt két államfő is botrányos körülmények között távozni kényszerült. Emiatt az államfőnek nyilatkoznia kell, ahogy Kunhami Ágnes fogalmaz, ebben „a közvélemény számára alapvető jelentőségű kérdésben”.
Az MSZP társelnöke először idézi a köztársasági elnök Krónikának adott nyilatkozatát, amiről később két történész, Karsai László és Ungváry Krisztián is kiderítette, hogy valótlanságokat állíthatott benne az államfő az édesapjáról. Az ügyvéd édesapa a nyilatkozat szerint kommunista leszámolás áldozata lett, papírok nélkül kellett bujkálnia és halálra ítélték. A történészek szerint viszont feltételezhetően náci szimpatizáns volt és 1944. június 17-én a Fejérmegyei Naplóban Zászlóbontás címmel cikket közölt, amelyben Baky László és Pálffy Fidél nemzetiszocialista pártjához való csatlakozásra szólított fel. „Karsai professzor szerint érthető, hogy a háború után Sulyok László elbújt, de e cikkéért a korabeli népbírósági gyakorlatot ismerve, legfeljebb pár hónap börtönbüntetésre ítélték volna. Ügyét egyébként 1949-ben újra elővették, de 1950-ben megszüntették a nyomozást, mivel több ügyvéd kollégája azt vallotta, hogy a cikket nem ő, hanem egy cisztercita nyilas pap írhatta Sulyok neve alatt” – írja Kunhalmi Ágnes a levélben. Az MSZP társelnöke hozzáteszi, hogy a köztársasági elnök azóta nem szólalt meg az ügyben, a történészek állításait nem cáfolta, a sajtónak sem válaszol.
A szocialista politikus arról érdeklődött a köztársasági elnöknek írt levélben, mit kíván tenni annak érdekében, hogy a magyar társadalom ezen kérdésekről megfelelő tájékoztatást kapjon. „Megítélésem szerint ez is szükséges ahhoz, hogy Ön kifejezhesse a nemzet egységét, és őrködhessen az államszervezet demokratikus működése felett” – hívta fel az államfő figyelmét Kunhalmi Ágnes és három kérdést tett fel a köztársasági elnöknek a levélben:
- Ismerte-e Ön valójában édesapja igazi történetét? Ha ismerte, miért nyilatkozott olyat, amely szembenállhat a történelmi valósággal?
- Milyen célból nyilatkozott; édesapját kívánta-e védeni, vagy más oka volt erre?
- Ön jogászprofesszor, évekig az Alkotmánybíróság elnöke is volt. Nem merült fel Önben, hogy egy halálos ítéletet utóbb megfelelő jogi eljárás keretében meg kellett volna semmisíteni?
