Lakóhely van, lakcím nincs, a Belügyminisztérium hallgat
A bejelentett lakcím már nem az életvitelszerű tartózkodás helyszínét, hanem csak egyfajta értesítési, hivatalos címet jelent egy 2022-ben hatályossá vált törvénymódosítás óta – mondta a Hírklikknek Szatmári Andrea. Ezt azonban sorra figyelmen kívül hagyják a kormányablakoknál, amikor lakcímbejelentési kérelemmel fordulnak hozzájuk, sőt, a jegyzők időnként azzal az indokkal tagadják meg, hogy az adott ingatlan besorolása szerint nem lakás, ezért hiába szerepel a központi címregiszterben, ott lakcím nem létesíthető – magyarázta az Utcajogász Egyesület önkéntes jogásza.
A 2022-es választások előtt változtatta meg a kormány a lakcímbejelentés szabályait. Addig, ha valaki valahová beköltözött, három napon belül köteles volt azt bejelenteni. Ezt úgy változtatták meg, hogy a törvény hatályossá válásától már nem volt lényeges, hol lakunk, csak legyen egy olyan címünk, ahová a postás el tudja vinni a leveleinket, tehát a hivatalos kapcsolattartás lehetőségét biztosítsuk, mint például a cégek a székhelyükkel. Már nem feltétel, hogy ténylegesen ott is lakjunk – mondta Szatmári Andrea.
A gyakorlat azonban az, hogy a hivatalos rendszerben látszanak a címekhez tartozó ingatlanok tulajdonságai, mint például, hogy az egy üzlethelyiség vagy akár egy présház. És vannak olyan címek, amelyekbe a kormányablakoknál vagy a települések jegyzőinél – ahol a lakcímbejelentés történhet – nem lehet lakcímet létesíteni, hiába engedélyezi a törvény – derült ki az Utcajogászhoz forduló számos ügyfél beszámolójából, akiknek ezért nincs lakcímkártyájuk.
Az Egyesület 2023. októberében emiatt a Belügyminisztériumhoz fordult állásfoglalásért. Arra kértek választ, mire alapozzák az illetékesek elutasító döntésüket, ha a lakcímnyilvántartást szabályozó törvényben már egyáltalán nincsenek a lakhatásra vonatkozó feltételek. Tudni akarták, hogy mi változott 2022 óta, mert a jogszabályban erre utaló jelek nincsenek. De válasz egyelőre nem érkezett – magyarázta a szervezet önkéntes jogásza.
Sem a törvényben, sem annak a végrehajtási rendeletében nincs újabb változásról szó. Tehát a jogszabályok szerint a központi rendszer adatbázisában a lakcímbejelentést végző ügyintéző, amikor ellenőrzi, hogy valós-e a cím és a szállásadó írta-e alá a lakcímbejelentőt, el is végezte a feladatát. Viszont vannak említésre méltó eseteik, ezekre példát is mondott Szatmári Andrea. Székesfehérvár külterületi, zártkerti, saját tulajdonú ingatlanához, házához nem kaphatott például ügyfelük lakcímkártyát, mondván, az nem lakóövezet. A főváros X. kerületében, ahol egy társasház egyik albetéte üzlethelyiségként van nyilvántartva, és miután azt megvásárolta az ügyfelük, átalakította, és már évek óta fizikailag ott lakik, azért nem jelentkezhet be, mert az a helység sem lakásként van besorolva. Emellé jönnek az alagsorban, pincében kialakított otthonok, amelyek különböző okok miatt nem felelnek meg a helyi építési szabályozás szerinti lakás követelményeinek, miközben a törvény szerint erre már nincs is szükség ahhoz, hogy ott lakcímet létesítsen valaki – sorolta a jogász.
A jegyzők esetében összekeverednek a hatáskörök – folytatta –, mert ügyfeleik ügyein keresztül azt látják, hogy a lakcímnyilvántartás (ami állami feladat) fedésbe kerül az építésügyi hatósági feladatokkal (ami önkormányzati feladat). Amikor a jegyzőtől írásban kérték az elutasítást, akkor az építésügyi osztály hosszan sorolta, hogy miért nem adnak ki lakhatási engedélyt az ügyfél ingatlanára. Ezzel nem is lenne baj, de a két dolog, tehát, hogy lakható-e az ingatlan vagy lehet-e rá lakcímet bejegyeztetni, két különböző dolog, semmi közük egymáshoz. Különösen, hogy már csak értesítési címként szolgál a lakcím. Tehát, ha nem kell ott lakni, akkor miért érdekel bárkit is, hogy lehetséges-e? A postás minden címre kiviszi a leveleket – mutatott rá Szatmári Andrea.
Hozzátette, az is gond, hogy a hivataloknál egyszerűen szóban „hajtják el” az embereket, nem adnak írásbeli, indokolt elutasító határozatot. Viszont a bejegyzett lakcím és az azt igazoló lakcímkártya hiánya minden érintettnek rendkívül hátrányos helyzetet teremt. Ugyanis lakcímkártya szükséges a hivatalos ügyek intézéséhez, a körzeti orvosi ellátáshoz, a gyermek óvodai, iskolai elhelyezéséhez. Ha valakinek az állandó lakóhelye nem azonos a valódi lakóhelyével, akkor ez anyagi következményekkel is járhat, például, ha nem tud átvenni egy fizetési meghagyást. Ha pedig településszintű lakcímkártyát igényel – ez az a lakcímkategória, amit a hajléktalanok kapnak –, akkor hátrányos megkülönböztetés érheti a munkaerőpiacon. Ugyanakkor nemcsak az érintettnek áll érdekében a lakcímmel kapcsolatos probléma rendezése, hanem az államnak is, hiszen ez érinti a nyilvántartásban szereplő adatok hitelességét – összegezte Szatmári Andrea.
