László Csaba: nem fektet be Magyarországon az, akinek a kormánya vitázik a magyarral
Amikor azt mondják, hogy Brüsszel, akkor én azt mondom, hogy nekem, mint magyar állampolgárnak érdekem, hogy legyen független bíróság, legyen egy rendes, versengő, szabad média, legyenek független intézmények. Amikor volt uniós pénz, magas volt a növekedés, amikor nincs, recesszió van – mondta a KlikkTV Tíz című műsorában László Csaba volt pénzügyminiszter, közgazdász. Ez olyan extra többletforrás, amely ingyen pénz, és ha jól költjük el, az hosszú távon tud segíteni az egészségügy, az oktatás, a közigazgatás hatékonyságán – tette hozzá.
Egy kormányváltásnál a versenyt vissza lehet hozni, a korrupciót vissza lehet szorítani, de az intézményes korrupciót teljesen soha nem lehet megszüntetni, tán még Svédországban is van. Nem mindegy viszont, hogy ez a meghatározó eleme bizonyos ágazatok működésének, vagy egy kivételszerű dolog és aki elköveti azt megfogják és becsukják, ha nem is mindegyiket – mutatott rá a közgazdász, miért is fontos a jogállamiság, hogyan fonódik össze a korrupcióval, amiért visszatartja az unió a forrásokat.
László Csaba is megerősítette – mint a Hírklikknek már oly sok másik közgazdász –, hogy vannak alapvetések a közgazdasági tankönyvekben, s persze nem látható minden végkimenet, válság előre, de vannak alapszabályok. „Ha a jegybank is ész nélkül nyomja a pénzt, és a költségvetési is ész nélkül költi a pénzt, akkor abból infláció lesz. Magyarországon ezt sikerült elérni az ész nélküli költekezéssel és ehhez hozzájárult az MNB, hiába mutogat a kormányra. Ez nem egy magyar jelenség, Nyugat-Európában és Amerikában is elszállt az infláció, de mi ebben is elértük, hogy több mint tíz százalékkal volt magasabb, mint máshol.”
Most meg fogjuk nézni, mit csinálnak a lengyelek, mert utánunk náluk volt a legnagyobb a visszaesés az utolsó negyedévben, ők is recesszió közelében vannak és decemberre lesz egy új kormány. „Egy dolog világosan látszik, heteken belül meg fognak egyezni az Európai Unióval azokon a jogállami kérdéseken, amelyeken vita volt és nagyon gyorsan viszonylag komoly pénzeket fognak kapni."
Rájött az Orbán-kormány, hogy Ázsiában, főleg Kínában, ha lehet nagypolitikai szinten barátságokat kötni, akkor a gazdaságban is, csak kérdés, hogy erre van-e szükségünk – fogalmazott László Csaba. „Ha könnyen adunk engedélyt és nem fogunk szívózni az ellenőrzéssel, ha a laza ellenőrzés a mi előnyünk, akkor tényleg kérdés, hogyan fog kinézni a környezetünk ezután.”
Verseny nélkül elszállnak az árak, elszemtelenednek a beszállítók
Egy normálisan működő piaci környezetben a befektetők építenek erőművet, csakhogy ott 20-30-40 évre kell előre számolni, de ha ők már a következő pár évre sem látják a kiszámítható környeztet – és ezt sikerült a rezsicsökkentéssel és mindenféle szabályozásokkal elérni –, akkor mennek Lengyelországba, Csehországba meg Olaszországba építeni – mondta a szakember a hazai energiaellátásról, a beígért erőművekről. „A gazdaság és a politika összefüggésben van egymással, és ha egy olasz vagy francia befektető azt látja, hogy a saját kormánya folyamatosan vitában van a magyar kormánnyal – a svédekről már ne is beszéljünk –, átgondolják, akarnak-e olyan országba menni, amellyel még politikai szinten sem akarnak jó viszonyban lenni. Akkor miben bízhat? Hogy az adóhivatal, a szabályozók, a felügyeleti szervek majd korrektek lesznek?”
Nem jönnek ide, de abból az következik, hogy nekünk, magyar adófizetőknek kell megfinanszírozni a gázos erőműveket és most ott tartunk, hogy nagyjából a 2019-es békeévhez képest, több mint kétszerese lesz a kamatkiadás a GDP-hez viszonyítva a magyar költségvetésben – tette hozzá.
A KlikkTV műsorát itt nézhetik meg.
