László Róbert: a magyar kultúrából hiányzik a személyes adatok védelme
A nemzeti konzultációk egyértelműen az adatbázis építéséről szólnak. Egyebek között erről is beszélt László Róbert, választási szakértő, a Political Capital munkatársa a Klikk TV TÍZ című műsorában Bolgár Györgynek.
Két választás között érdemes megvonni az elmúlt és az eljövendő választások tanulságait. Megjelent a Human Rights Watch emberi jogi szervezet vaskos jelentése a magyarországi választásokról. Ebben többek között megállapítják, hogy az adatokat helytelenül kezelték leginkább a kormányoldalról, de az ellenzéknél is előfordult.
„A jelentésben nem a szavazást érintő személyes adatok titkossága volt a kritika tárgya, sokkal inkább ezek kezelése. A lényegét egy mondatban összefoglalva elmondható, hogy a magyar kultúrából hiányzik a személyes adatok védelmének alapvető igénye.”
A tapasztalat szerint „onnantól kezdve, hogy egy politikai párt birtokába jutnak a személyes adataink, ők azokat magától értetődően felhasználják a kampányukban”. Ezt elősegíti a laza hazai törvénykezés is.
Márpedig a 2010-es évektől kezdve „ez az egyik legfontosabb kampányeszköz, ami a pártok kezében van”. Ezeket az adatokat ráadásul pillanatnyilag legálisan is be tudják szerezni, a „felhasználásában viszont már vannak kivetnivalók, az idézett jelentés főként ezt elemzi”.
„Az átláthatatlan adatkezelés miatt egyelőre az sem állapítható meg biztonsággal, hogy bűncselekmény vagy szabálysértés történik-e.” Azt viszont már a magyar jogszabályok is biztosítják, hogy ha valaki közli, nem kér a politikai marketingből, akkor őt „békén hagyják” – jelezte László Róbert.
Mindennek illusztris negatív példái a híres-hírhedt „Kubatov-listák”, mely listák nyilván léteznek, még ha más néven is. „Elvileg minden pártnak lehetnek ilyen listái, de rengeteg szürkezóna van, amiket igen kreatívan ki tudnak használni a politikai szereplők.”
A kormány számára a temérdek pénzen és apparátuson kívül jelentős előnyt jelent, ha közszolgálati információk leple alatt használják fel politikai célra a személyes adatokat. Erre ideális alapot nyújthattak akár a járvány idején terített „vakcinainfók”, amiknek a hírlevelére tömegek regisztráltak. „A választások idején azonban váratlanul politikai üzeneteket is kaptak. Ilyen lehetőségei egyértelműen csak a kormánypártnak vannak.”
Ide sorolhatóak a nemzeti konzultációk is, amikről „teljesen egyértelmű, hogy adatbázis építéséről szólnak”. Holott ezeket az adatokat „még a Fidesz számára is tilos összevetnie a választási névjegyzékekkel. Aztán, hogy ezt megteszik vagy sem, az ellenőrizhetetlen.”
Az pedig a mai napig erős kihívást jelent még a hozzáértőknek is, hogy „melyik plakát mögött áll a magyar kormány, a kormánypárt, a Fidesz vagy a CÖF s egyéb álcivil szervezet. Így ugyanis rettenetesen összemosódik és kibogozhatatlan jelenleg az előírt kampányköltségek valódi mértéke”.
László Róbert szerint pillanatnyilag behozhatatlan az az elképesztő erőforrásbeli fölény, amivel a kormány rendelkezik. „A Fidesz elképesztő mennyiségű pénzt képes kampányokra költeni, aminek egyelőre nincs korlátja. Ráadásul 12 éve permanens kampányt folytatnak.”
A Klikk TV TÍZ című műsora ide kattintva nézhető meg.
