Lattmann Tamás: a Fidesz félelemkeltésre használta a gender fogalmát
A gender fogalmát a Fidesz politikai kommunikációja szándékosan leegyszerűsítette, és olyan tartalommal töltötte meg, amellyel félelmet lehetett kelteni az emberekben – erről beszélt Lattmann Tamás nemzetközi jogász a Klikk TV Mélyvíz című műsorában. A szakértő szerint a társadalmi nemek kérdését összemosták a homoszexualitással és a pedofíliával, miközben az Európai Unió kifogásai valójában a magyar gyermekvédelmi törvény egyes, uniós jogot sértő rendelkezéseire vonatkoztak. A beszélgetésben az új kormány jogalkotási feladatai és a Magyarországnak járó uniós források rendezése is szóba került.
A gender nem azonos a biológiai nemmel
Lattmann Tamás szerint a gender, magyarul társadalmi nem, a biológiai nemekhez kapcsolódó társadalmi szerepeket és elvárásokat jelenti. Példaként említette azt a hagyományos elképzelést, amely szerint a nő feladata az otthoni gondoskodás, a férfié pedig a család anyagi eltartása. Ezek azonban nem biológiai adottságok, hanem társadalmi elvárások, amelyek idővel változhatnak. A társadalomtudomány éppen azt vizsgálja, hogyan alakulnak ezek a szerepek, és milyen különböző élethelyzetek jöhetnek létre.
A nemzetközi jogász szerint a politikai kommunikációban gyakran összemossák a társadalmi nemek kérdését a homoszexualitással, és félelemkeltésre használják. A Fidesz kommunikációjában is ez történt: a gender fogalmát úgy állították be, mintha az a gyermekek nemi identitásának megváltoztatásáról szólna. Lattmann ezzel szemben arra hívta fel a figyelmet, hogy a genderrel kapcsolatos nevelés célja a nemekhez kötődő merev társadalmi elvárások oldása.
Az Isztambuli Egyezmény példáján keresztül is bemutatta a fogalom politikai félreértelmezését. Az egyezmény a családon belüli erőszak megelőzését is célozza, és fontosnak tartja, hogy a gyerekek nevelésében ne erősítsék tovább a káros nemi sztereotípiákat. A szakértő szerint a nemi szerepekkel kapcsolatos elvárásokból fakadó erőszaknak férfiak és nők egyaránt lehetnek áldozatai.
Nem a gender, hanem a jogsértő szabályozás volt az uniós kifogás
Lattmann hangsúlyozta, hogy az Európai Bizottság kifogásai nem a gender fogalmának létezésére vagy társadalomtudományi értelmezésére vonatkoztak. A probléma a magyar gyermekvédelmi törvény olyan rendelkezéseivel volt, amelyek sértették az uniós jogot, különösen a diszkrimináció tilalmát. A szabályozás többek között korlátozta, hogy az iskolákban a gyerekek szexualitással és az azonos neműek iránti vonzódással kapcsolatos felvilágosító programokon vehessenek részt.
A nemzetközi jogász szerint a Fidesz ezeket a kérdéseket összemosta a pedofíliával, és a gyermekvédelem jelszavával olyan félelmeket erősített, amelyeknek nem volt valós alapjuk. Az Európai Bizottság ezzel szemben konkrét jogi kifogásokat fogalmazott meg, amelyek alapján kötelezettségszegési eljárás indult Magyarországgal szemben.
Magyar Péter kormányának feladata ezért elsősorban a kifogásolt jogszabályi rendelkezések kijavítása volt, nem pedig az, hogy genderfelvilágosító kampányt indítson. Lattmann szerint a kormány a jogellenes elemek eltávolítására összpontosított, miközben politikailag továbbra is érzékenyen kezeli a témát. A fóliázás kérdésében külön kiemelte, hogy az Európai Bizottság önmagában nem tartotta jogellenesnek a kiadványok bizonyos tartalmak miatti letakarását. A termékek kategorizálása és csomagolása alapvetően tagállami hatáskör, az uniós jogi problémát inkább a diszkriminatív korlátozások jelentették.
Még messze lehet az uniós pénzek rendezése
A beszélgetés második felében az uniós csúcstalálkozó és a Magyarországnak járó források kérdése került előtérbe. Lattmann szerint külön kell választani a következő hétéves uniós költségvetés tárgyalását és a már korábban felfüggesztett magyar források ügyét. Az első költségvetési javaslatok rendszerint még nem tekinthetők véglegesnek, ezért Magyar Péter elutasító nyilatkozata önmagában nem jelent rendkívüli fejleményt.
A szakértő kitért a Magyarországra kiszabott napi egymillió eurós bírságra is. Elképzelhetőnek tart egy olyan megoldást, amelyben a hétéves költségvetésben Magyarország számára elkülönítenének egy, a tartozással megegyező összeget, majd azt rögtön le is vonnák. Így könyvelési szempontból rendezhető lenne a bírság anélkül, hogy a magyar államnak ténylegesen ki kellene fizetnie a teljes összeget. Ehhez azonban valamennyi tagállam hozzájárulása szükséges.
Lattmann arra is figyelmeztetett, hogy az Európai Tanács és az Európai Unió Tanácsa nem azonos intézmény. A miniszterelnökök az Európai Tanácsban politikai megállapodásokat készíthetnek elő, a konkrét döntéseket azonban számos esetben az illetékes miniszterek hozzák meg az Európai Unió Tanácsában. A hétéves költségvetés véglegesítését illetően a nemzetközi jogász nem osztja az év végi megállapodásra vonatkozó optimizmust. Meglátása szerint a komolyabb alkukra és a tagállamok közötti vitákra inkább 2027 nyarán kerülhet sor, amikor már konkrét számokról és finanszírozási keretekről kell megállapodni.
