Gajdos László: áramot nem fából kellene előállítani
Az erdőgazdálkodás átalakításáról, a fakitermelési moratóriumról és a klímaváltozás erdőkre gyakorolt hatásáról beszéltek egy minisztériumi háttérbeszélgetésen. Gajdos László élő környezetért felelős miniszter szerint a lakossági tűzifaellátás elsőbbséget élvez, de a biomassza-erőművek működését felül kell vizsgálni.
Gajdos László mellett Sipos Katalin természetvédelemért felelős helyettes államtitkár és Ferencz Zoltán, erdőkért felelős helyettes államtitkár ismertette a terveket. A miniszter arról beszélt, hogy a környezetvédelmi munka elindításakor négy-öt minisztériumból kellett összegyűjtenie a munkatársakat, mert szerinte kevés olyan szakember maradt, aki szóba jöhetett a feladatokra.
Gajdos szerint az erdőgazdálkodásban súlyos örökséggel szembesültek. Úgy fogalmazott, hogy az elmúlt száz évben a magyar erdőkkel mostohán bántak, a fákat profitorientált módon kezelték, a 2022-es tűzifarendelet pedig szerinte szinte teljesen feloldotta a fakivágási tilalmat. A minisztérium civil szervezetek bevonásával indított egyeztetést az erdők jövőjéről.
A fakitermelési moratóriumot eredetileg év végéig szerették volna meghirdetni, de Gajdos szerint erre nem volt lehetőség. Végül szeptember 30-a lett a kompromisszumos időpont, mert közben figyelembe kellett venni a tűzifaellátást, az ipari faanyagigényt és az erdőgazdálkodások működését is.
A korlátozások így is jelentős változást jelentenek: a védett területek 35 százalékán nem lehet fakitermelést végezni, a 120 évnél idősebb erdőkhöz pedig nem lehet hozzányúlni. A forrás szerint ez 2026-ban 300 ezer köbméterrel kevesebb kitermelt fát eredményezhet, 2027-re pedig egymillió köbméteres csökkentés a cél.
Gajdos külön beszélt a biomassza-erőművekről is. Szerinte „abnormális”, ha azért termelnek fákat, hogy azokat erőművekben égessék el, ugyanakkor azt is mondta, hogy ezeket az üzemeket nem lehet egyik napról a másikra leállítani. A cél az, hogy évente legalább egy ilyen erőmű ellátásához szükséges famennyiséget már ne a jelenlegi rendszer biztosítson. A miniszter úgy fogalmazott: „Áramot nem fából kéne termelni”.
A lakossági tűzifaellátás Gajdos szerint elsőbbséget élvez. A forrás szerint a magyar lakosság egy év alatt 1,4 millió köbméter tűzifát használ fel, ezért ezen a területen egyelőre nehéz nagy megtakarítást elérni. A faanyag felhasználásánál a sorrendben első helyen a lakossági igény állna, ezt követné a gazdaság faanyagigénye, majd az erőművek ellátása; az export a prioritási lista végére kerülne.
A kormány tervei szerint januártól az erdőgazdálkodásokat nonprofit irányba alakítanák át. Gajdos arról beszélt, hogy Magyarországon a védett erdők aránya 42 százalék körül van, ezt növelni szeretnék. Januárban 21 vezetői pályázatot írnának ki az állami erdőgazdaságoknál, a vezetőket egy évre választanák ki, mert a későbbi átalakítás után már nem lenne szükség 21 külön igazgatóra.
Sipos Katalin arra hívta fel a figyelmet, hogy önmagában a védett státusz nem feltétlenül jelent valódi védelmet, mert a védett erdők jelentős részében továbbra is vágásos gazdálkodás folyik. A jövőre két megoldást vázolt: kiemelten védett magterületeket jelölnének ki fakitermelés nélkül, másutt pedig kíméletesebb, úgynevezett örökerdő-üzemmódra állnának át.
Sipos szerint a gazdaságnak fel kell készülnie a faanyag csökkenésére és helyettesítésére. Úgy látja, fokozatosan ki kellene vezetni az exportot, és a fatüzelésű erőművek működését is át kellene alakítani, vagy más energiahordozóra kellene átállítani őket. A természetvédelmi őrszolgálat létszámának megduplázását is indokoltnak nevezte, ennek bővítése 2027-ben indulhat el.
A szociális tűzifaprogramot is módosítanák: 2027 januárjában írhatják ki a következő pályázatot, amelyre az idei ötmilliárd forint helyett tízmilliárd forintot szánnának. Sipos azt is jelezte, hogy 15-20 párhuzamos tervezési folyamat zajlik, köztük olyanok, amelyek a lakossági tűzifaigény csökkentésének lehetőségeit vizsgálják.
Ferencz Zoltán szerint az erdőgazdálkodásban 1996 óta érvényesülő szemléletrendszert szakmai egyeztetésekkel próbálják megváltoztatni. A cél 2027-re új tervezési elvrendszer bevezetése, amely kizárná a kitermelésből a természetvédelmi szempontból nem alkalmas területeket. A forrás szerint jelenleg az erdőterületek mintegy 90 százalékán vágásos gazdálkodás folyik.
Ferencz arról is beszélt, hogy 2027-ben új erdőtörvény készülhet, de ennek meg kell várnia a klímatörvényt. A klímaváltozáshoz való alkalmazkodás vizsgálatára négymilliárd forintos programot indítanak, amely a természetes erdőtársulások alkalmazkodását kutatná. A szakember szerint előbb-utóbb fafajváltásra lesz szükség, és olyan fafajokat kell előnyben részesíteni, amelyek jobban bírják az új éghajlati viszonyokat.
A faexporttal kapcsolatban a forrás szerint nem terveznek exporttilalmat, de az export hátrébb kerülne a rangsorban. A magyar faanyag főként Szlovákiába, Szlovéniába, Ausztriába és Olaszországba kerül, Ferencz szerint azonban ezen „nagyon pici nyereség” van. A nemzeti parkok vezetőinek kiválasztása Sipos tájékoztatása szerint november végén zárulhat le, az új vezetők január-február környékén állhatnak munkába.
