Nem az adóemelés, hanem az állami kiadások lefaragása hozhatja el a megszorításokat
A 2027-es költségvetés szakmailag alaposan előkészített, de a teljesíthetősége korántsem biztos – erről beszéltek a Klikk TV Egyenleg című műsorában. A beszélgetésben Orbán Viktor félelemről szóló helyzetértékelése, a kormányváltás gazdasági következményei, az euró bevezetésének feltételei és az alkotmányosság helyreállításának nehézségei is szóba kerültek.
A korábbi kormányfő nem számolt el a választás eredményével
Orbán Viktor szerint félelem uralkodik Magyarországon, a műsor vendégei azonban másként értelmezték a volt miniszterelnök kijelentését. Úgy vélték, a korábbi kormányfő nem vette tudomásul, hogy az április 12-i választás alapvető politikai változást hozott. Szakonyi Péter szerint az emberek jelentős része felszabadulásként élte meg a választás eredményét. Bár az új kormány intézkedéseit is bírálják, sokan úgy érzik, hogy a dolgok jó irányba haladnak.
A beszélgetésben elhangzott, hogy a Fidesz jelenleg nem kínál meggyőző jövőképet a választóknak. Orbán Viktor figyelmeztetése, miszerint a magyarok még visszasírhatják a korábbi időszakot, a vendégek szerint inkább arra utal, hogy a párt a jövőbeli nehézségekkel próbálja magyarázni a választási vereséget. Baka F. Zoltán ugyanakkor arra figyelmeztetett, hogy a nemzetközi gazdasági környezet valóban komoly kockázatokat hordoz. A közel-keleti konfliktus, a magas energiaárak és a német gazdaság gyengélkedése Magyarországra is hatással lehet.
A költségvetés legnagyobb kérdése a teljesíthetőség
A 2027-es költségvetés megítélésében a vendégek között is voltak hangsúlybeli különbségek. Szakonyi Péter úgy látja, a tervezet elsősorban az állami kiadások mérséklésére épít, nem pedig új adók bevezetésére vagy a meglévők emelésére. A takarékosság egyik fontos eleme az állami működés átalakítása, a másik pedig az uniós források bevonása.
Baka F. Zoltán elismerte a tervezet szakmai előkészítettségét, de a megvalósíthatóságával kapcsolatban kétségeket fogalmazott meg. Mint mondta, a költségvetést alaposan átgondolt, körbejárt és kicentizett tervnek tartja, ám a teljesíthetősége bizonytalan. Saját magát az enyhén pesszimisták közé sorolta. Különösen a gazdasági növekedés, az államadósság és az infláció alakulását nevezte kiszámíthatatlan tényezőnek, hiszen ezek alapvetően befolyásolják a költségvetési bevételek teljesülését.
A szakértő arra is felhívta a figyelmet, hogy a közszféra dolgozói, valamint az egészségügyi és szociális ágazat munkavállalói nem feltétlenül tartoznak a költségvetés nyertesei közé. Ezeken a területeken sokan várnak régóta bérrendezésre, de a tervezett kiadások nem feltétlenül fedezik az elvárásaikat. A költségvetésnek egyszerre kell megfelelnie a választói igényeknek és a pénzügyi piacok követelményeinek. Baka szerint a túlzott költekezést a piac rendkívül keményen megbüntetheti.
Az euró bevezetéséhez szükséges feltételek 2030-ig történő megteremtése mindkét vendég szerint fontos gazdaságpolitikai irányt jelöl ki. Szakonyi Péter úgy fogalmazott, az euró olyan erős horgony, amelyhez a következő évek döntéseit is igazítani lehet. Ez egyúttal a külföldi befektetők számára is jelzés lehet arról, hogy Magyarországon felelősebb gazdaságpolitikai tervezés kezdődött.
Az alkotmányosság helyreállítása sem egyszerű feladat
A beszélgetésben Orbán Viktor azon kijelentése is szóba került, amely szerint az új kormány az alkotmányos berendezkedést akarja felszámolni. Szakonyi Péter ezt az állítást vitatta, és arra emlékeztetett, hogy a korábbi időszakban szerinte rendszerszintűvé vált a személyre szabott törvénykezés, miközben az Alkotmánybíróság, az ügyészség és a bíróságok működése is komoly kritikákat kapott.
Baka F. Zoltán ugyanakkor arra mutatott rá, hogy az alkotmányosság helyreállítása komoly dilemmákat vet fel. A Fidesz kormányzása alatt kialakult intézményi helyzetet szerinte nem lehet hagyományos demokratikus eszközökkel teljes egészében helyrehozni. Úgy látja, a Magyar Péter vezette kormány egyes döntései, különösen a vezetői kinevezések és leváltások, szintén felvetnek alkotmányossági kérdéseket. Normális demokratikus hatalomátadás esetén ilyen rendkívüli megoldásokra nem lenne szükség, a jelenlegi helyzet azonban rendkívüli intézkedéseket is kikényszeríthet.
A beszélgetés végén a Mi Hazánk erősödése és a politikai jövőkép kérdése is előkerült. Az euró bevezetésének feltételeihez igazodó gazdaságpolitikai pálya a következő évek egyik meghatározó feladata lehet.
